Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-190

21 190. országos ülés 1903 január 26-án, hétfőn. Kérdem a t. képviselőháztól, vájjon ezen eddigi törvényeink, a melyek élő törvények, a melyek benne vannak corpus jurisunkban, megtartattak-e, gyakoroltattak- e ? Hiszen valahányszor mi, a függetlenségi és 48-as párt a magyar nemzetnek jogait, eddigi törvényeinkben lefektetett jogait, itt határozati javaslat alakjában érvényesíteni akartuk, önök mindig leszavaztak bennünket nemcsak, hanem minden alkalommal megtörtént, hogy a magyar kormány tagadta, hogy a magyar nemzetnek ezek a jogai megvolnának, azt mondván, hogy azok beleütköznek az ő Felségének átadott jura reservata körében, a vezérlet, vezénylet és a belszervezet J kérdésébe. (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hát nem a hatalmi jogok egyensúlyának felbillentését jelenti-e ez? Nem a katonai kormányzat túltengésének bizonyitéka-e ez ? i TJgy van! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Az 1867-iki alkotmány értelmében a magyar nemzet fentartotta magának a katonaság elhelyezését; egyik legfontosabb joga a magyar nemzetnek a dislocatio; azzal, hogy katonaságát territoriális módon helyezheti el, biztosítani akarta magának nemcsak a magyar hadsereget, hanem azt is, hogy területén idegen hadsereg nem lesz, az innen kMitetik, és itt csak magyar katona, és csak magyar hadsereg lesz. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Nem elvette a magyar kormány a magyar nemzetnek ezt a jogát? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem! Tóth János: Hát, t. miniszter ur, az 1879. évi XXX. törvényczikkben, a beszállásolási törvényben, a Tisza-kormány elkonfiskálta a magyar nemzetnek ezt a jogát! (Nagy zaj.) Beőthy Ákos: Akkor vette el! Kapotsfy Jenő: Hát a galicziai lovasezredek hol vannak? Tóth János: Jött-e ide a miniszter ur valamikor olyan törvénynyel, hogy miként helyeztessenek el a magyar ezredek Magyarországon és 1867 óta a magyar törvényhozás intézkedett-e arra nézve, hogy a magyar ezredek territoriálisán miként helyeztessenek el Magyarországon? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Minden gyerek tudja, hogy vannak elhelyezve! (Nagy zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Beőthy Ákos: A sematizmus határozza meg! (Derültség és mozgás a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Törvényhozásnak kellett volna meghatározni! (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Tóth János : Nem azért van a magyar törvényhozás, hogy csak a miniszter ur, vagy pedig, hogy a gyerekek tudják Magyarországon azt. hogy a magyar katonaság vagy az ezredek hol vannak elhelyezve, hanem azért van a törvényhozás és azért van a nemzetnek e joga, hogy mi, a törvényhozás, intézkedjünk abban és az irányban is, hogy az idegen katonaság az országból ki vezényel tessék. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hol van az az idegen katonaság? Ugron Gábor: Hát a bosnyák ezredek! Sohasem tudjuk, hogy kicsoda az a bosnyák! Tóth János: Vagy ott van, t. képviselőház, a másik kérdés: a nemzet fentartotta magának a katonaság élelmezését. Kérdem: 1867 óta látott-e a magyar törvényhozás egy törvényjavaslatot is arra nézve, hogy a katonaság miként élelmeztessék? (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tényleg történik! (Derültség.) Nem veszszük a szénát vagy a zabot Ausztriából! Én legalább nem! Ugron Gábor: Nem arról van szó, hanem arról, hogy a nemzet magának tartotta fenn a jogot! (TJgy van! TJgy van! a baloldalon.) Tóth János: Mikor a katonatisztek fizetésének felemeléséről volt szó, ide sem hozták a dolgot... B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A költségvetésben benne volt és költségvetésileg megszavaztatott! (Mozgás a baloldalon.) Tóth János: Ámde törvényjavaslat alakjában nem hozta ide a kormány, hanem vitatta, hogy az nem is tartozik a magyar törvényhozás elébe. (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Csak a pénzt tessék megszavazni. Beőthy Ákos: Persze nekünk csak fizetni szabad! Tóth János: T. képviselőház! A magyar nemzet fentartotta magának az ujonczmegajánlás jogát. E tekintetben még leginkább érvényesül a nemzet joga, alkotmányos befolyása, a mennyiben minden esztendőben törvényjavaslatot terjeszt be a kormány. Hanem, t. kéj)viselőház, ez az alkotmányos befolyás, illetőleg ujonczmegajánlási jog is, — az ón egyéni nézetem szerint — illuzórius. (TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Dehogy! Hisz ugy szidják a minisztert, mint a bokrot! (Derültség./ Tóth János: A törvényhozás minden esztendőben megajánlja az ujonczokat, a kormány minden esztendőben előterjeszt ide törvényjavaslatot, a mely szerint Magyarországnak a közös hadsereg és a honvédség részére 56,389 ujonczot kell kiállítani. Ebből természetszerűleg és logikailag is csak az következhetik, hogy. ha a magyar nemzet ennyi ujonczot ajánl meg, a közös hadsereg és a honvédség részére tényleg ennyi ujonczot kell és szabad besorozni. Ámde ez, t, képviselőház, egyetlenegy esztendőben sem igy történt. Ugron Gábor: Ugy van! Igaz ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A póttartalékosoknál! Tóth János: Tudom, hogy ott mint van. Én nem arról beszélek. Én itt a nemzetnek egy