Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-202

300 202. országos ülés 1903 február 10-én, kedden. Szentiványi Árpád: . . . most pedig, minthogy tudom, Hogy ez egy bizonyos összegnél többe nem kerülhet és csak egy évre szól . . . (Nagy zaj és ellenmondások_ a szélsobaloldalon.) Pozsgay Miklós: Örökös lesz ez a teher! (Zaj.) Szentiványi Árpád: . . . bocsánat, nekem nem lesz örökös, mert kijelentettem, hogyha nem teljesül a kívánságom, akkor nem szavazom meg. (Folytonos nagy zaj a szélsobaloldalon.) — minthogy én a t. képviselő urak kedélyét felizgatni nem akarom, kijelentem, hogy az elmondottak alapján a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés jobb felöl. Felkiáltások a szélsobaloldalon:Hoch!) Trubinyi János jegyző: Szatmári Mór! (Zaj. Felkiáltások: Szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Daniel Gábor alelnök foglalja el.) Elnök: Méltóztassék helyüket elfoglalni. Az ülést újra megnyitom. Trubinyi János jegyző: Szatmári Mór! Szatmári Mór: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt beszédem tulaj donképeni tárgyára rátérnék, reflektálni kMánok Szentiványi Árpád t. képviselőtársam imént elhangzott beszédére. (Halljuk! Halljuk ! a szélsobaloldalon.) Különös hatást tett rám ez a beszéd, de nemcsak reám, hanem az egész házra, nemcsak erre az oldalra, hanem, vehettük észre, a túlsó oldalra is. Én ebben a beszédben, t. ház, a politikai átvedlésnek, annak a politikai transzformácziónak egy tünetét látom, a melyről majd beszédem során huzamosabban fogok szólani és a melyet majd bizonyos adatokkal illusztrálni is fogok. A t. képviselő ur találva érezte magát, illetőleg nem is magát, hanem a volt nemzeti pártot azáltal, a mit a képviselőházban Mezőssy Béla t. barátom mondott, a mikor a két fúziót egymással összehasonlította. Szentiványi Árpád t. képviselőtársam a volt nemzeti pártra sértőnek találta azt, hogy Mezőssy Béla t. barátom az ő fúziójukat a Tisza-féle fúzióval hasonlította össze. 0 a két fúzió közötti különbséget abban hegyezi ki, hogy az utóbbi fúziónál személyes motívumok nem szerepeltek; ők nem szabtak árat a maguk fúziójának, mert, ime, ők nem kértek maguknak helyet a miniszterségben, ők bementek a szabadelvű pártba minden ár nélkül, ingyen. Hát, t. képviselőház, ehhez is szó fér. A t. volt nemzeti párt igenis kapott személyes értékeket azért, hogy a fúzió megtörténjék. Hiszen a t. képviselő ur is e fúzió révén jutott a szabadelvű párt alelnöki székébe. (Nagy zaj és ellenmondások a középen.) Blaskovics Ferencz: Hát micsoda az? (Zaj a középen.) Kubik Béla: Politikai befolyás mindenesetre ! (Ellenmondások a középen.) Thaly Kálmán: Meg az államtitkárság! (Zaj a középen.) Hentaller Lajos: Lipót-rendet kapott volna, hogy ha nemzeti párti marad ? (Zaj és ellenmondások a középen.) Szatmári Mór: És, t. képviselőház, a mikor Szentiványi Árpád így, úgyszólván, felpanaszolja azt, hogy ők nem kaptak értékeket azért, a miért áldozatot hoztak: ez eszembe juttatja azt a zsidó anekdotát, a mikor a férj azt mondja a feleségének: »Záli, te dicsekszel!« Csakhogy itt meg kell fordítani a dolgot és azt kell mondani, hogy »Záli, te panaszkodol.« (Derültség a szélsobaloldalon.) A t. képviselő ur a volt nemzeti pártról magasztalásképen emiitette azt, hogy a volt nemzeti párt, két oldalról nyomatván, össze volt préselve, illetőleg — a mint ő mondja — össze volt »csomaszolva«. No hát ez az »összecsomaszolás« nagyon jellemzi azt a csoportot, a mely még ma is, a mikor benn van a szabadelvű pártban, a tagjai között való testvériességet, a családi köteléket emlegeti, a mely családi köteléknél fogva még most is a családi érdekeket akarja előmozdítani. (Zaj a középen.) Blaskovics Ferencz: Micsoda családi érdekeket ? Minő gyanúsítás ez ? (Zaj és mozgás a középten.) Szatmári Mór: A t. képviselő ur maga mondta! Sághy Gyula: Érdekről beszélt, de közérdekről ! Szatmári Mór: Politikai érdekekről van szó ! A t. képviselő ur beszélt arról, hogy a nemzeti vívmányok, a melyek megvalósítására irányuló törekvéseiket ők bevittek a szabadelvű pártba, ezután fognak majd érvényesülni. Hát itt az alkalom. Miért nem érvényesitik önök most tradiczióikat, törekvéseiket, azokat a nemzeti aspirácziókat, a melyeket egy életen át hangoztattak, a melyekért küzdöttek? Miért nem igyekeznek érvényesíteni most, a mikor alkalom van reá, és a mikor a nemzetnek hajtanának nagy hasznot, ha ezen aspirácziókat érvényesítenék ? (Egy hang a középen: Megteszszük!) Mik azok az aspirácziók, a melyeket önök érvényesítettek ? Egyetlenegy. Az, hogy felemelték a quótát. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Önök egy választási harezba egész szenvedélylvel, tűzzel mentek bele, azzal a programmal, hogy nem engedik a quótát felemelni, mert az a nemzet életérdekeMel homlokegyenest ellenkezik ; mert az megtámadja a nemzet életképességét. És önök azzal kezdték működésüket a szabadelvű pártban, azzal kezdték a nemzeti aspirácziók érvényesítésére vonatkozó programmjuk megvalósítását, hogy felemelték a quótát. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy párt a pártban nem létezhetik. Hiszen az egész fellépésük, a t. képviselő urnak egész beszéde, a fúzió óta az egész sze-