Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-190

190. országos ülés 1903 január 26-án, hétfőn. 23 a szélsőbaloldalon.) De még abban az esetben is, hogy ha az az osztrák alkotmányosságnak kiegészítő része volna is, a magyar törvények szerint a 14. szakaszszal ezt életbeléptetni nem lehet, mert mi a 25. §. értelmében nem léphe­tünk bármely közös viszonyra nézve érintke­zésbe mással, csakis Ausztriának alkotmányos képviseletével, (Ugy van! Ugg van! a szélsőbal­oldalon.) Tehát nem alkotmányos Ausztriával, hanem Ausztriának alkotmányos képviseletével lépünk érintkezésbe, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház! Az ujoncz-jutalók létszámának megállapítása öt év óta Magyarország részéről egyoldalulag megtörténik alkotmányosan, de a másik oldalról nem történik meg alkotmányo­san. (Ugy van! ügy van.' a szélsöbaloldalon.) Tehát Magyarország itt egyoldalulag tartja fenn a dualizmust a hadügy terén, és ez azért fontos ránk nézve, t. • ház, mert mi nemcsak Ma­gyarország ujonczjutalékának mennyiségét álla­pítjuk meg, hanem — tessék elolvasni a tör­vényjavaslatot — megállapítjuk Ausztria ujoncz­jutalékának a mennyiségét is, a mint Ausztria megállapítja a mi ujonczjutalékunk mennyiségét is. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Az pedig csak nem irreleváns ránk nézve, hogy Ausztriá­ban miként állapítják meg Magyarország ujoncz­jutalékának mennyiségét, vájjon alkotmányos uton-e, császári párancscsal-e, és vájjon a ma­gyar alkotmánynak és törvényeknek megfele­lően-e. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ezért, t. kéj)viselőház, Magyarország öt év óta r minden esztendőben alkotmánysértést követ el. Én min­den esztendőben felhoztam ezt itt a képviselő­házban, de a magyar törvényhozás átsiklott rajta, a magyar kormány alkotmányos érvekkel ezt megczáfolni sohasem volt képes. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház ! Egy monarchikus államnak a létalapja, hogy kellő egyensúly legyen a ha­talmi jogok terén nemzet és fejedelmek között. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ott, hol ez a kellő egyensúly nincsen meg, a hol a nemzet jogai kevesbednek, megszűnnek, vagy a hol a nemzet jogait nem érvényesítheti, ott az az egyen­súly megbillen, ott az abszolutizmus határa kez­dődik. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ná­lunk, t. képviselőház, a hol minden hatalom és minden jog a nemzetből ered, kell, hogy a ma­gyar nemzet a hadügy terén egyenlő tényező, egyenlő hatalom legyen a fejedelemmel minden intézményben, minden téren. (Helyeslés a szélsö­baloldalon.) És mit látunk a hadügy terén, t. képviselőház? Azt látjuk, hogy a nemzet jogait egymásután veszti el. Az alkotmányos keret meg­van, de a belső lényeg, az alap fel van adva. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Látszólag a parlamentarizmus, a parlamenti kormányzat menetéhez van illesztve a hadügyi igazgatás, tulajdonképen pedig a magyar nemzetnek a had­ügyi alkotmánya teljesen elosztrákosult, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) s tökéletesen üres formalizmussá vált, (Igaz! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) ugy, hogy, t. képviselőház, a látszó­lagos alkotmányosság mellett a hadügy terén Magyarországon az abszolutizmus VLr&lko&ik.(Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A nemzetnek be­folyása véderejére nézve megszűnt, illetve oly minimalis csekélységre törpült le, hogy ezen al­kotmányos befolyás mellett bátran kifejlődhetett a katonai önkény, (Igaz! Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) bátran kifejlődhetett a katonai kor­mányzatban az a nizus, hogy a magyar nemzet egyébre sem való, mint hogy a pénzt és a vért kiszolgáltassa a hadügyi kormánynak. (Helyes­lés a szélsöbaloldalon.) Nézzük meg, t, képviselőház, egynéhány nemzeti jogunkat. Az imént említettem a ma­gyar hadsereg kérdését. Nem szerveztetett, el­sikkasztatott. Az 1867-iki alkotmányunk nem ismer közös hadsereget, t. képviselőház. Nem is­mer egységes hadsereget, csak egész hadsereget ismer. Annak az egész hadseregnek kiegészítő része a magyar hadsereg, a másik kiegészítő része az osztrák hadsereg. De a két kiegészítő rész nem egységes, hanem egész hadsereg. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És vájjon, t. kép­viselőház, uj alkotmányunk, vagy alkotmányunk­nak újjászületése, vájjon a magyar nemzet alkot­mányos befolyása, vájjon a dualizmus, a paritás tett-e valami megfelelő változást a régi osztrák egységes hadsereg szervezetén vagy szellemén? (Egy hang a szélsöbaloldalon: Nem tett!) Hát tett, azt a változást tette, hogy a hadseregben sokkal több magyar ember, magyar tömeg véré­vel szolgál, és a magyar nemzet milliókat áldoz reá. De más változást, t. képviselőház, a mi alkotmányos befolyásunk, a paritás, a dualizmus abszolúte nem tett és az a hadsereg ma is épen olyan egységesen osztrák hadsereg, mint a mi­lyen Königretznél, vagy Solferinónál volt. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház ! Az 1867-ik évi XII. t.-czikk­ben a magyar nemzet törvcnyhozásílag és kor­mányzatilag az eddigi törvények alapján fen­tartotta magának az ujonczinegajánlási jogot, a megajánlás feltételeit, a katonaság elhelyezését és élelmezését. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbalolda­lon.) Fentartja pedig ezen hadügyi és haduri jogait az eddigi törvények alapján. Melyek ezek az eddigi törvények? A magyar hadsereg a tábornagyok­tól és stabilitásoktól kezdve az altisztekig magyar tisztek vezénylése alatt álljon; a magyar katoná­kat sorrend és katonai erényeik szerint léptes­sék elé; ujonczaink csak magyar ezredekben szolgáljanak; magyar tisztek magyar katonai iskolákban képeztessenek; a magyar hadsereg Magyarország területén feküdjék, az osztrák katonaság az országból kMitessék. Az eddigi törvények alapján — tehát ezek az eddigi tör­vények — tartotta fenn 1867-ben a magyar nem­zet hadügyi jogait, ezek szerint fogja azokat gyakorolni és ezzel biztosítani akarta a magyar hadsereg létezését.

Next

/
Thumbnails
Contents