Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-197

190 197. országos ülés 1903 február k-én, szerdán. sorát hozták fel azon okoknak, a melyekre ez a sajnálatos tény visszavezethető, a melyek eddig megczáfolva nem lettek. Erre a t. miniszter ur azt mondja közbevetőleg, hogy nem igaz. Hát mi nem igaz? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hát tévedés! Barta Ödön: Az nem igaz, a mit én mondtam? B Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: 1889-ben már megczáfoltuk! Barta Ödön: Mert az igaz, a mit én mond­tam. Hogy azon állitások közül, a melyekre hMatkoztam, melyek nem igazak, arra nézve a t. miniszter urnak nemcsak joga lesz felelni, de kötelessége is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) És akkor lesz alkalom arra, hogy Ítéljen felet­tünk a közvélemény, a nemzet, hogy ki mondott igazat: s hogy igazak-e a mi adataink, a hMa­talos adatok, a melyeket mi felsorolunk, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) Szatmári Mór: A közös hadügyminiszter kimutatásaiban vannak benne! Barta Ödön : Hanem szolgálok én még egy adattal, a melyre megint azt fogja kérdezni a t. honvédelmi miniszter ur, hogy ki annak az oka. (Halljuk! Halljuk !) Hasonlítsuk csak össze, — mert hiszen a teherviselési képesség elbírálásáról van szó és abból a nagy mezőből csak imitt-amott szedek ki egy kis virágszálat a miniszter ur számára, a pénzbeli áldozatokat, melyeket ez ország hoz kulturális czélokra és hasonlitsuk össze az íté­let pontossága kedvéért nemcsak saját orszá­gunknak ez iránti adatait, hanem két, bizonyos tekintetben egymástól nagyon különböző és na­gyon távoleső országnak adatait is ugyanazon országok hadügyi kiadásaMal. Azt hiszem, meg lesz elégedve velem a t. miniszter ur, ha ezen adatok kikeresésénél TJj Seelandba megyek, a mikor a kulturális áldozatokat keresem; azt hiszem, elég messze megyek és viszont ezzel szemben elmegyek egy közelebb eső helyre is, a kultúra nagy emporiumába — azt hiszem ez is kompetens lesz a t. miniszter urnak — Francziaországba és azután maradunk itthon ; s már most nézzük e három ország adatait egy­mással egybevetve, (Halljuk! Halljuk!) követ­kezőket látjuk: Uj-Seeland 700.000 lakossal bir. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Emberevők ! Thaly Kálmán: Krieghammer is az volt! (Derültség.) Barta Ödön: Épen azért érdekes az adata kulturális szempontból; hiszen nem az ember­evésre szánt kiadásokról beszélek én; (Élénk derültség.) én nem élelmezésre szánt kiadásokról beszélek, hanem kulturális kiadásokról. Méltóz­tassék csak meghallgatni. A t. miniszter ur nagyon kedélyes, mert elvégre is a nemzet fogja a terhet viselni. De én -az összehasonlítást kénytelen • vagyok meg­tenni, mert ezzel kötelességet vélek teljesíteni (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) TJj-Seelandnak 700.000 lakosa van. Ez köz­oktatásra áldoz 11,250.000 frankot. Ebből a költségből egy-egy uj-seelandi emberevő kultu­rális szükségleteire esik 16'7 frank. Most jöjjünk a másik szélsőségbe : (Hall­juk ! Halljuk!) Erancziaországnak van 34 millió lakosa, (Égy hang balról: Több!) legalább a legújabb adatok szerint. Hock János: 45 millió! Barta Ödön: Az én kezemen forgó adat sze­rint 34 millió. Francziaország kulturális czélokra 198 millió frankot költ. Ez fejenkint 5'29 frank. Most nézzük a mienket! A mi összes kul­turális kiadásaink 37,342,802 K. Ha ehhez még a beruházásokat is hozzáadjuk, akkor ez össze­sen 42,046.802 K. és igy esik fejenkint Ma­gyarország lakosságára 2'3 K. Hogy mit áldoztunk hadi erőre, mit áldoz­tunk védelmi, katonai szervezetekre, azt volt szerencsém az imént kimutatni; moBt pedig összehasonlító adatként ideállítottam és kimu­tattam, hogy épen, mert az ok és az okozat egy­mással egyenes vonatkozásban van, hogy, mert sokat áldozunk más czélokra, improduktív czé­lokra, azért kulturális haladásunk czéljaira, ál­dozatkészségünk határára eljutva, nem áldozha­tunk annyit, a mennyit kell. (Zaj.) Elnök: Méltóztassék a szónokot meghall­gatni ! Barta Ödön : T. képviselőház! Szükséges — és nem is zárkózom el a kötelességem teljesítése elől — hogy a teherviselés és szolgáltatás szem­pontjából azokat az arányszámokat is vizsgálat alá vegyem, a mely arányszámok akkor állanak elő, ha Magyarországnak és Ausztriának hasonló czimeken teljesített szolgáltatásait veszszük szá­mításba. Pénzbelileg már rámutattam ezekre a szá­mokra. Az emberanyag terén szolgáltatott áldo­zatok számát és számítási táblázatát akarnám még a t. házzal megismertetni, s ezzel kapcso­latban egynémely konklúziót levonni, de a t*. ház, ugy látom, fáradt és kissé a ház fáradtsága a szónokra is fárasztókig hat; tisztelettel kérem tehát a t, elnök urat, szíveskedjék egy kis szüne­tet adni. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső­baloldalon.) Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem Barta Ödön képviselő urat, szíveskedjék előadá­sát folytatni. Barta Ödön: T. ház ! ígéretet tettem a szünet előtt, hogy legalább főbb összetételében azokat az arányszámokat fogom bemutatni, a melyek arról tesznek tanúságot, hogy Magyarország a véderőhöz nemcsak — a mint már volt szeren­csém kimutatni — pénzbelileg, hanem embere

Next

/
Thumbnails
Contents