Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-196

170 1%. országos ülés 1903 február 3-án, keddeti. hadsereg felállíttatik, a magyar nyelvnek a hadseregben érvény szereztessék, illetőleg a vezénylet nyelve magyar legyen. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) És a midőn arra kérem a t, kormányt, hogy szívlelje meg mindazon jogos, mindazon szükséges, a hadsereg és a katonaság érdekében egyaránt álló motívumokat, a melyek erről az oldalról felhangzottak, figyelmükbe csak azt ajánlom, hogy ilyen és hasonló dolgok elintézésénél kövessék Napóleon tanácsát, ki azt mondta: hogy az legczélravezetőbb, leghasznosabb, a legegyszerűbb és legtermészetesebb eljárás, ha ez mindjárt a legnehezebb is, A javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Halljuk a határozati javaslatot!) Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni; méltóztassék azt meghallgatni. Rátkay László jegyző (olvassa): Határozati javaslat. A képviselőház utasítja a kormányt, hogy addig is, míg az önálló magyar hadsereg felállíttatik, a magyar korona országainak területéről kiállított összes katonaságnál a magyar szolgálati és vezényleti nyelv behozatala iránt mielőbb nyújtson be törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Hentaller Lajos! (Felkiáltásoka szélsöbaloldalon: Szünetet kérünk!) Elnök: T. képviselőház! Egy órakor úgyis félbeszakítjuk a tárgyalást és akkor félórai szünet lesz; gondolom, hogy most a szünettől eltekinthetünk. Kérem, méltóztassék a szónokot meghallgatni. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk !) Hentaller Lajos: T. képviselőház! Tagadhatatlan, hogy a képviselőház ellenzéke felette nehéz helyzetben van akkor, a midőn állást foglal a szőnyegen lévő javaslattal szemben, (Halljuk! Halljuk!) állást foglal pedig azért, hogy annak törvényre emelkedését megakadályozza. Nehéz helyzetben van az ellenzék, t. ház, nemcsak azért, mert Wolfner TMadar t. képviselőtársam élőszóval is védelmébe vette a javaslatot, de nehéz helyzetben van azért is. mert azok az osztrák katona urak a magyar nemzettől ujabb pénz- és véráldozatot követelnek és ilyen alkalmakkor rendesen a nagyhatalmi állás bő palástjába burkolóznak és azt hiszik, hogy ők a szuronyok hatalmára alapított ékesszólás erejével bírnak. Ezzel szemben, t. ház, mi képviselőházi ellenzék egyszerűen csak hazánk szomorú pénzügyi viszonyaira, a polgárságnak e miatt való jogos elkeseredésére, a mind nagyobb és nagyobb mértékben terjedő kMándorlásra, (Iyaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) nemkülönben a naprólnapra növekvő elkoldusodásra mutathatunk rá. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) És én, t. képviselőház, daczára a szuronyok hatalmára alapított ékesszólásnak, mégis hazám pénzügyeire hMatkozva tagadom meg a törvényjavaslattól az elfogadást. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Megtagadom, t. képviselőház, mert nekem Ausztria nagyhatalmi állásánál előbbre való az, hogy Magyarországon már a katonai terheket emelni nem lehet, (Igaz! ügy van! a szélsöbaloldalon.) és hogy Magyarországon az ujabb adóemelés a lehetetlenségek közé tartozik. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a lehetetlenség, t, ház, én előttem fontosabb Ausztria nagyhatalmi állásánál. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon?) Pontosabb annál, hogy mennyi millió zsoldos áll a hármasszövetség szolgálatában fegyverben. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mert, t. képviselőház, ha az ujabb katonai terhek emelése következtében hazánk anyagilag végleg tönkre megy, akkor reánk nézve egy-két év múlva tökéletesen mindegy, hogy milyen nagyhatalom Ausztria, milyen az európai konstelláczió, milyen az európai helyzet, mert mi akkor abból a nagyhatalmi hóbortból már teljesen ki leszünk ábrándulva. (Igaz! TJgy van! a szélscbaloldalon.) Miután azonban, t. képviselőház, a bécsi katonai körök ezeket az ujabb terheket ismét a nagyhatalmi ábránd érdekében követelik a magyar nemzettől, azt kérdem, mikor lesz már ennek az ujabb és ujabb teherkövetelésnek vége? Vagy talán ez évről-évre emelkedni fog? Ezt, t. képviselőház, nagyon bajos volna előre meghatározni. Bajos, sőt majdnem lehetetlen. Lehetetlen, t. képviselőház, mert Madách haldokló rabszolgájának ezt a három szavát, hogy »milliók egy miatt«, sohasem lehetett Európára jobban alkalmazni, mint épen 1871 óta napjainkig, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) azóta, t. képviselőház, a mióta a porosz-franczia hadjárat végezte után Európának előbbi, normális, állítólagos politikai egyensúlya megbillent. Sajnos, t. képviselőház, hogy a poroszfranczia hadjárat óta a nagyhatalom szó az az egy, a melynek a népek millióinak érdeke, jóléte és jövője áldozatul van odadobva. (TJgy van! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Ez a nagyhatalom szó, ez az újkori Minotaurusz, a melynek a jog, a politikai igazság, a népek érdeke teljesen oda van dobva. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Tudja azt már Magyarországon, talán épen a t. honvédelmi miniszter urat kMéve, mindenki, hogy itt katonai terheket ujabban emelni nem lehet, (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) és épen, mert tudja, érzi is mindenki, hogy végrevalahára be kell bizonyítani azt, hogy a milliók érdekeit nem lehet végleg feláldozni az egy miatt. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Be kell azt bizonyítani annál is inkább, mert hiszen még Madách is, Egyiptomban, a piramisok építésének idejében, a sötét ó-korban adta haldokló rabszolgájának szájába ezt a három szót, hogy: » milliók egy miatt«, és nem korunkban, a felvilágosodás, az állítólagos szabadelvüség korában, a hol bizony már manapság a napisajtó még az udvari légkörnek néha igen csiklandós titkait is nap-nap