Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-196

170 1%. országos ülés 1903 február 3-án, keddeti. hadsereg felállíttatik, a magyar nyelvnek a had­seregben érvény szereztessék, illetőleg a vezénylet nyelve magyar legyen. (Élénk helyeslés a szélső­baloldalon.) És a midőn arra kérem a t, kor­mányt, hogy szívlelje meg mindazon jogos, mind­azon szükséges, a hadsereg és a katonaság érde­kében egyaránt álló motívumokat, a melyek erről az oldalról felhangzottak, figyelmükbe csak azt ajánlom, hogy ilyen és hasonló dolgok elin­tézésénél kövessék Napóleon tanácsát, ki azt mond­ta: hogy az legczélravezetőbb, leghasznosabb, a legegyszerűbb és legtermészetesebb eljárás, ha ez mindjárt a legnehezebb is, A javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Halljuk a határozati javaslatot!) Elnök: A határozati javaslat fel fog olvas­tatni; méltóztassék azt meghallgatni. Rátkay László jegyző (olvassa): Határozati javaslat. A képviselőház utasítja a kormányt, hogy addig is, míg az önálló magyar hadsereg felállíttatik, a magyar korona országainak terü­letéről kiállított összes katonaságnál a magyar szolgálati és vezényleti nyelv behozatala iránt mielőbb nyújtson be törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Hentaller Lajos! (Felkiáltásoka szélsöbalol­dalon: Szünetet kérünk!) Elnök: T. képviselőház! Egy órakor úgyis félbeszakítjuk a tárgyalást és akkor félórai szünet lesz; gondolom, hogy most a szünettől eltekinthetünk. Kérem, méltóztassék a szónokot meghall­gatni. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk !) Hentaller Lajos: T. képviselőház! Tagad­hatatlan, hogy a képviselőház ellenzéke felette nehéz helyzetben van akkor, a midőn állást fog­lal a szőnyegen lévő javaslattal szemben, (Hall­juk! Halljuk!) állást foglal pedig azért, hogy annak törvényre emelkedését megakadályozza. Nehéz helyzetben van az ellenzék, t. ház, nem­csak azért, mert Wolfner TMadar t. képviselő­társam élőszóval is védelmébe vette a javas­latot, de nehéz helyzetben van azért is. mert azok az osztrák katona urak a magyar nemzet­től ujabb pénz- és véráldozatot követelnek és ilyen alkalmakkor rendesen a nagyhatalmi állás bő palástjába burkolóznak és azt hiszik, hogy ők a szuronyok hatalmára alapított ékesszólás erejével bírnak. Ezzel szemben, t. ház, mi képviselőházi ellenzék egyszerűen csak hazánk szomorú pénz­ügyi viszonyaira, a polgárságnak e miatt való jogos elkeseredésére, a mind nagyobb és nagyobb mértékben terjedő kMándorlásra, (Iyaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) nemkülönben a napról­napra növekvő elkoldusodásra mutathatunk rá. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) És én, t. képviselőház, daczára a szuronyok hatalmára alapított ékesszólásnak, mégis hazám pénzügyeire hMatkozva tagadom meg a törvény­javaslattól az elfogadást. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Megtagadom, t. képviselőház, mert nekem Ausztria nagyhatalmi állásánál előbbre való az, hogy Magyarországon már a katonai terheket emelni nem lehet, (Igaz! ügy van! a szélsöbaloldalon.) és hogy Magyarországon az ujabb adóemelés a lehetetlenségek közé tar­tozik. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a lehetetlenség, t, ház, én előttem fontosabb Ausz­tria nagyhatalmi állásánál. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon?) Pontosabb annál, hogy mennyi millió zsoldos áll a hármasszövetség szolgálatá­ban fegyverben. (Igaz! TJgy van! a szélsöbalol­dalon.) Mert, t. képviselőház, ha az ujabb katonai terhek emelése következtében hazánk anyagilag végleg tönkre megy, akkor reánk nézve egy-két év múlva tökéletesen mindegy, hogy milyen nagyhatalom Ausztria, milyen az európai kon­stelláczió, milyen az európai helyzet, mert mi akkor abból a nagyhatalmi hóbortból már tel­jesen ki leszünk ábrándulva. (Igaz! TJgy van! a szélscbaloldalon.) Miután azonban, t. képviselőház, a bécsi katonai körök ezeket az ujabb terheket ismét a nagyhatalmi ábránd érdekében követelik a ma­gyar nemzettől, azt kérdem, mikor lesz már en­nek az ujabb és ujabb teherkövetelésnek vége? Vagy talán ez évről-évre emelkedni fog? Ezt, t. képviselőház, nagyon bajos volna előre meg­határozni. Bajos, sőt majdnem lehetetlen. Lehe­tetlen, t. képviselőház, mert Madách haldokló rabszolgájának ezt a három szavát, hogy »milliók egy miatt«, sohasem lehetett Európára jobban alkalmazni, mint épen 1871 óta napjainkig, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) azóta, t. képviselőház, a mióta a porosz-franczia had­járat végezte után Európának előbbi, normális, állítólagos politikai egyensúlya megbillent. Sajnos, t. képviselőház, hogy a porosz­franczia hadjárat óta a nagyhatalom szó az az egy, a melynek a népek millióinak érdeke, jóléte és jövője áldozatul van odadobva. (TJgy van! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Ez a nagyhatalom szó, ez az újkori Minotaurusz, a melynek a jog, a politikai igazság, a népek érdeke teljesen oda van dobva. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbal­oldalon.) Tudja azt már Magyarországon, talán épen a t. honvédelmi miniszter urat kMéve, mindenki, hogy itt katonai terheket ujabban emelni nem lehet, (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) és épen, mert tudja, érzi is mindenki, hogy végrevalahára be kell bizonyí­tani azt, hogy a milliók érdekeit nem lehet végleg feláldozni az egy miatt. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Be kell azt bizonyítani annál is inkább, mert hiszen még Madách is, Egyiptomban, a piramisok építésének idejében, a sötét ó-korban adta haldokló rabszolgájának szájába ezt a három szót, hogy: » milliók egy miatt«, és nem korunkban, a felvilágosodás, az állítólagos szabadelvüség korában, a hol bizony már manapság a napisajtó még az udvari lég­körnek néha igen csiklandós titkait is nap-nap

Next

/
Thumbnails
Contents