Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-171

171. országos ülés 1902 de ez ember 15-én, hétfőn. 39 Elnök : T. ház ! Kérem, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. Az ülést újból megnyitom. Látom, hogy száz tag már együtt van. Felteszem tehát újból a kérdést Molnár Jenő képviselő ur mentelmi esete ügyében. A kérdés az: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem? Ha a t. ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát, akkor Várady Károly képviselő ur indítványa elesik, ellenkező esetben Várady Károly indítványa fogadtatik el. Kérem azokat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik-) A ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el, ennélfogva Molnár Jenő mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 203) becsületsértéssel vádolt Eremits Pál országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Maróthy László előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk I) A nagykikindai kir. járásbíróság Eremits Pál orsz. képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kéri, azért, mert Orosz Pál nagykikindai kir. törvényszéki bíróra oly nyilatkozatokat tett, a melyek a becsületsértés vétségét látszanak magukban foglalni. Tekintve, hogy az iratok nincsenek az 1884. évi igazságügyminiszteri rendelet értelmében felszerelve és így az ügy elbírálására a kellő támpont hiányzik, tisztelettel javasolja a mentelmi bizottság, méltóztassék kimondani, hogy ebben az ügyben ezúttal Eremits Pál orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a t. ház megtagadja. (Helyeslés a jobboldalon.) Rátkay László jegyző: Benedek János! Benedek János: T. ház! A mentelmi bizottság t. előadójának javaslatához ezúttal nem kívánok szólani, mert azt szMes készséggel elfogadom. De azon indokok alapján, a melyeket Kossuth Ferencz t. képviselőtársam az imént előterjesztett, indíttatva érzem magamat arra, hogy egy határozottan formulázott inditványnyal, illetve határozati javaslattal járuljak a ház elé, (Hulljuk! Halljuk!) a melyet különösen indokol az a körülmény is, hogy a mentelmi bízottság a maga jelentéseiben nem a leghelyesebb kifejezéseket használja. Valamennyi mentelmi esetben ugyanis ez a kifejezés szerepel, hogy »ilyen, meg ilyen bűncselekmény elkövetésével vádolt képviselő mentelmi joga függesztessék fel«. Épen az uj bűnvádi perrendtartás lényeges különbséget tesz panaszolt, terhelt és vádlott között. Mikor valaki ellen feljelentés tétetik, panasz adatik be, akkor az illető csak panaszolt, (Igaz! Ugy van!) mikor ellene a vizsgálat megindul, a kir. ügyész vádat emel. de a vád még jogerőre nem emelkedett, akkor csak terhelt, csak mikor a vádhatározat jogerőre emelkedik, lesz az illető vádlott. A mentelmi bizottság jelentései ezt a distinkeziót egyáltalában figyelemre nem méltatják, hanem a mint valami feljelentés vagy panasz képviselő ellen érkezik — természetesen a büntető igazságszolgáltatás keze kötve van addig, mig a ház az illetőnek mentelmi jogát fel nem függeszti — és mihelyt idejönnek az iratok, a mentelmi bizottság azonnal ugy kezeli az illető képviselőt, mintha az jogerősen vád alá volna helyezve, mert elnevezi »vádolt«-nak, (Igaz! Ugy van!) Ép ezért ón ezt a kifejezést nemcsak súlyosnak, de határozottan helytelennek és hibásnak tekintem. (Helyeslések.) Részint ezen körülmény miatt, részint azon indok alapján, melyet Kossuth Ferencz t. barátom és vezérem nagyon bölcsen hozott fel az imént, egy határozati javaslatot vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni, és pedig nemcsak ezen mentelmi esetre vonatkozólag, melyet most tárgyalunk, hanem valamennyire vonatkozólag. (Halljuk ! Halljuk! Olvassa:) »Mondja ki a képviselőház, hogy a mentelmi bizottság jelentéseiben és a ház ide vonatkozó nyomtatványaiban mellőztessék azon bűncselekmény vagy vétség megnevezése, mely miatt a mentelmi jog felfüggesztése kéretik, hanem csak utalás történjék a büntetőtörvénykönyv vagy kihágási büntetőtörvénykönyv illető szakaszaira, pl. e helyett: becsületsértés vétségével vádolt, az tétessék: a mentelmi bizottság jelentése N. N. képviselő ellen a büntetőtörvénykönyv 260. §-ába ütköző cselekmény miatt folyamatba tett ügyben.« Ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés.) Plósz Sándor igazságiigyminiszter: T. képviselőház ! Szabadjon nekem is reflektálnom azokra, melyeket Kossuth Ferencz igen t. képviselő ur felhozni szMes volt. Mindenekelőtt legyen szabad kiemelnem, hogy a bíróságok megkeresésére nézve azt előírni és megszabni nem lehet, hogy azokban az illető bűncselekmény meg ne jelöltessék. Ez megfelel a törvény intézkedésének is, a mely szerint az illető bűncselekményt az idézésben meg kell jelölni. Ez általános szabály, melytől a képviselők tekintetében eltérni, azt hiszem, nem volna helyes. (Helyeslés) ISÍem volna helyes az, hogyha az idézésben a terhelttel szemben egyszerűen a szakaszra történnék hMatkozás, a bűncselekmény pedig meg nem jelöltetnék ; hiszen ez a közérthetőség rovására is történnék. Egyébiránt abból, hogy a megkeresésben a bíróság, illetőleg az átiratban az főügyész minő kitételt használ, a képviselőre nézve semmiféle dehonesztáczió nem származhatik. Várady Károly: Nem mondhatja jogosan, hogy vádlott! Plósz Sándor igazságiigyminiszter: Bocsánatot kérek, erről még nem is szólottam. Ezt nem a bíróság mondja; nem is arról van szó, hogy a bíróság mondja. A képviselő ur, ki a határozati javaslatot beadta, maga is azt mondta, hogy a ház mentelmi bizottságának jelentéseiben ne használtassák ilyen kitétel. Benedek János: Ugy van!