Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-171

171. országos ülés 1902 de ez ember 15-én, hétfőn. 39 Elnök : T. ház ! Kérem, szíveskedjenek he­lyüket elfoglalni. Az ülést újból megnyitom. Látom, hogy száz tag már együtt van. Felteszem tehát újból a kérdést Molnár Jenő képviselő ur mentelmi esete ügyében. A kérdés az: elfogadja-e a ház a mentelmi bizott­ság javaslatát, igen vagy nem? Ha a t. ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát, akkor Várady Károly képviselő ur indítványa elesik, ellenkező esetben Várady Károly indítványa fo­gadtatik el. Kérem azokat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik-) A ház a mentelmi bizottság ja­vaslatát fogadja el, ennélfogva Molnár Jenő mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 203) becsületsértéssel vádolt Eremits Pál országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Maróthy László előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk I) A nagykikindai kir. járás­bíróság Eremits Pál orsz. képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kéri, azért, mert Orosz Pál nagykikindai kir. törvényszéki bíróra oly nyilatkozatokat tett, a melyek a becsületsértés vétségét látszanak magukban foglalni. Tekintve, hogy az iratok nincsenek az 1884. évi igazság­ügyminiszteri rendelet értelmében felszerelve és így az ügy elbírálására a kellő támpont hiányzik, tisztelettel javasolja a mentelmi bizottság, mél­tóztassék kimondani, hogy ebben az ügyben ez­úttal Eremits Pál orsz. képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését a t. ház megtagadja. (He­lyeslés a jobboldalon.) Rátkay László jegyző: Benedek János! Benedek János: T. ház! A mentelmi bizott­ság t. előadójának javaslatához ezúttal nem kí­vánok szólani, mert azt szMes készséggel elfoga­dom. De azon indokok alapján, a melyeket Kossuth Ferencz t. képviselőtársam az imént előterjesz­tett, indíttatva érzem magamat arra, hogy egy határozottan formulázott inditványnyal, illetve határozati javaslattal járuljak a ház elé, (Hull­juk! Halljuk!) a melyet különösen indokol az a körülmény is, hogy a mentelmi bízottság a maga jelentéseiben nem a leghelyesebb kifejezé­seket használja. Valamennyi mentelmi esetben ugyanis ez a kifejezés szerepel, hogy »ilyen, meg ilyen bűncselekmény elkövetésével vádolt kép­viselő mentelmi joga függesztessék fel«. Épen az uj bűnvádi perrendtartás lényeges különbséget tesz panaszolt, terhelt és vádlott között. Mikor valaki ellen feljelentés tétetik, panasz adatik be, akkor az illető csak panaszolt, (Igaz! Ugy van!) mikor ellene a vizsgálat megindul, a kir. ügyész vádat emel. de a vád még jogerőre nem emel­kedett, akkor csak terhelt, csak mikor a vád­határozat jogerőre emelkedik, lesz az illető vád­lott. A mentelmi bizottság jelentései ezt a distinkeziót egyáltalában figyelemre nem mél­tatják, hanem a mint valami feljelentés vagy panasz képviselő ellen érkezik — természetesen a büntető igazságszolgáltatás keze kötve van addig, mig a ház az illetőnek mentelmi jogát fel nem függeszti — és mihelyt idejönnek az iratok, a mentelmi bizottság azonnal ugy kezeli az illető képviselőt, mintha az jogerősen vád alá volna helyezve, mert elnevezi »vádolt«-nak, (Igaz! Ugy van!) Ép ezért ón ezt a kifejezést nemcsak súlyosnak, de határozottan helytelennek és hibásnak tekintem. (Helyeslések.) Részint ezen körülmény miatt, részint azon indok alapján, melyet Kossuth Ferencz t. bará­tom és vezérem nagyon bölcsen hozott fel az imént, egy határozati javaslatot vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni, és pedig nemcsak ezen mentelmi esetre vonatkozólag, melyet most tár­gyalunk, hanem valamennyire vonatkozólag. (Hall­juk ! Halljuk! Olvassa:) »Mondja ki a képviselőház, hogy a men­telmi bizottság jelentéseiben és a ház ide vonat­kozó nyomtatványaiban mellőztessék azon bűn­cselekmény vagy vétség megnevezése, mely miatt a mentelmi jog felfüggesztése kéretik, hanem csak utalás történjék a büntetőtörvénykönyv vagy kihágási büntetőtörvénykönyv illető szakaszaira, pl. e helyett: becsületsértés vétségével vádolt, az tétessék: a mentelmi bizottság jelentése N. N. képviselő ellen a büntetőtörvénykönyv 260. §-ába ütköző cselekmény miatt folyamatba tett ügyben.« Ajánlom határozati javaslatomat elfoga­dásra. (Helyeslés.) Plósz Sándor igazságiigyminiszter: T. kép­viselőház ! Szabadjon nekem is reflektálnom azokra, melyeket Kossuth Ferencz igen t. képviselő ur felhozni szMes volt. Mindenekelőtt legyen szabad kiemelnem, hogy a bíróságok megkeresésére nézve azt elő­írni és megszabni nem lehet, hogy azokban az illető bűncselekmény meg ne jelöltessék. Ez megfelel a törvény intézkedésének is, a mely szerint az illető bűncselekményt az idézésben meg kell jelölni. Ez általános szabály, melytől a képviselők tekintetében eltérni, azt hiszem, nem volna helyes. (Helyeslés) ISÍem volna helyes az, hogyha az idézésben a terhelttel szemben egyszerűen a szakaszra történnék hMatkozás, a bűncselekmény pedig meg nem jelöltetnék ; hiszen ez a közérthetőség rovására is történnék. Egyébiránt abból, hogy a megkeresésben a bíró­ság, illetőleg az átiratban az főügyész minő kitételt használ, a képviselőre nézve semmiféle dehonesztáczió nem származhatik. Várady Károly: Nem mondhatja jogosan, hogy vádlott! Plósz Sándor igazságiigyminiszter: Bocsána­tot kérek, erről még nem is szólottam. Ezt nem a bíróság mondja; nem is arról van szó, hogy a bíróság mondja. A képviselő ur, ki a határo­zati javaslatot beadta, maga is azt mondta, hogy a ház mentelmi bizottságának jelentései­ben ne használtassák ilyen kitétel. Benedek János: Ugy van!

Next

/
Thumbnails
Contents