Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-171

171. országos ülés 1902 deczember 15-én, hétfőn. 37 takat illette, akkor még koraiak voltak és csak azért nem lehetett a vádnak helyt adni, azt hiszem, hogy a mentelmi bizottság jelentése anynyira hézagos, hogy feladatának kellett volna lennie észlelni, vájjon azok a végzések, melyek alapján a szóbanforgó telekkönyvi bejegyzések, tulajdoni és haszonjogi bejegyzések történtek, jogerőre emelkedtek-e? íme, látszik a királyi tábla végzéséből, hogy csak korainak mondta ki a feljelentést, tehát ugy látszik, hogy sok függött attól, hogy vájjon azok az emiitettem telekkönyvi bejegyzett végzések jogerőre emelkedtek-e vagy nem. A mentelmi bizottságnak ezt a hiányt észlelni kellett volna, és vagy át kellett volna kérni az erre vonatkozó iratokat a hMatalosan megkereső bíróságtól, vagy az iratok hiányosságánál fogva a mentelmi jog felfüggesztésének helyt nem adó jelentést kellett volna tenni. Komjáthy Béla t. képviselőtársam már felolvasta a curiai határozatot is, a melylyel azokat a szóban forgó bejegyzéseket a Curia csakugyan megsemmisítette, hogy ugy mondjam, ki lett tehát húzva az egész feljelentés alól, a mely Krasznay Ferencz, t. képviselőtársam ellen beadatott, a gyékény, nincsen semmi támpont. Márpedig, ha ez igy van, és ha a mentelmi bizottságnak feladata megvizsgálni, vájjon kompetens helyről jött-e a mentelmi jog felfüggesztése iránti átirat és vájjon forog-e fenn büntető tényállás, a büntető tényállást meg kellett volna vizsgálnia, és ha aztán az ujabban átkért iratokból meggyőződött róla, hogy büntető tényállás egyáltalában nincs is, a mentelmi jogra nézve eddig elfogadott elvek alapján a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérvényt vissza kellett volna utasitani. (Ugy vau-! a szélsőbal-oldalon!) Minthogy a mentelmi bizottság vizsgálódásában, szemlélődésében ennyire ki nem terjeszkedett, alaki hibát követett el és ennélfogva azon jelentés alapján, a melyet benyújtott, nekünk Krasznay Ferencz mentelmi jogát felfüggesztenünk nem lehet. Ezért szintén nem fogadom el a mentelmi bizottság jelentését, hanem hozzájárulok Komjáthy Béla t. barátom elleninditványához. (Helyeslés a szélsÖbaloldalon.) Rátkay László jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. képviselőház! Én is támogatom Komjáthy Béla barátomnak indítványát és azért szólalok fel, hogy ismételjem azt, a mit már egyszer volt alkalmam ebben a házban mondani, hogy a ház elnökének vagy a t. igazságügyminiszter urnak meg kellene találnia a módját annak, hogy az országgyűlési képviselők ne illettessenek az egész ország előtt ilyen vagy hasonló kifejezésekkel, mint: rágalmazó, sikkasztó, csaló és becsületsértő. Szerintem jobban megválogathatná kifejezéseit a bíróság, midőn valakit kikér az egész ország szine előtt, mert nagyon helyesen mondta Komjáthy Béla barátom, hogy ugy is nagyon is el van terjedve nálunk a gyanustási viszketeg és nagy tápot ad a gyanúsításnak az, ha felhozhatják, hogy egy országgyűlési képviselőről oly nyomtatványokban, melyek közkézen forognak, hetekig hirdették, hogy ő rágalmazással, sikkasztással, csalással, becsületsértéssel van vádolva. Ezzel olyan kellemetlen helyzetbe hozatik az illető képviselő, hogy ez a helyzet egészen tűrhetetlen. (Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) Ha lehetetlen is az, hogy a bíróság más néven nevezze a panaszokat, mint a hogy ezek tényleg beadattak, azt nem tartom lehetetlennek, hogy legalább a bizottság ne nyomasson ki ilyen sértő kifejezéseket a napirendek szövegében, mert ez a tény egy bizonyos fokig előre is érinti az illető képviselő becsületét. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: T. ház! Kíván-e még valaki szólani? Ha szólani senki sem kMan, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottság előadóját. Maróthy László előadó: T. képviselőház! Azóta, mióta a bizottság ezen ügyben tárgyalását megtartotta, az a változás állott be, a mit az előttem szólott Komjáthy Béla t. képviselőtársam előadott. Ugyanis akkor már, midőn a tárgyalás megtartatott, Krasznay Ferencz képviselő ur kérte ennek az egész tárgyalásnak a napirendről való levételét, de tekintettel arra, hogy ezen ügy már körülbelül ötnegyed év óta húzódott, a kérelemnek a bizottság helyt nem adott. Tény az, a mit bátor voltam előadói jelentésemben is hangsúlyozni, hogy a bíróság a vádnak időelőttisége miatt hozta azt az első határozatát, és e miatt lett az első kérelem, illetőleg feljelentése elutasítva. Azóta a dolog más stádiumba lépett és ezt innen, az előadói székből is kötelességem volt konstatálni. Elnök: T. ház! Felteszem a kérdést, még pedig ugy, hogy elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem ? (Felkiáltások : Igen! Nem!) Ha a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el, akkor Komjáthy Béla képviselő ur indítványa elesik, ha pedig a ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el, azzal elfogadja Komjáthy Béla képviselő ur indítványát és kimondja, hogy Krasznay Ferencz képviselő ur mentelmi jogát nem függeszti fel. Kérem tehát azokat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el, tehát kimondom, hogy Komjáthy Béla indítványához képest Krasznay Ferencz képviselő ur mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom 202j sajtó-rendőri vétség miatt vádolt Molnár Jenő orsz. képviselő mentelmi ügyében. Maróthy László előadó: T. képviselőház! A szegedi kir. főügyészség felterjesztésében Molnár Jenő orsz. képviselő mentelmi jogát abból az okból kéri felfüggeszteni, mert a »Csongrádmegyei Ellenzék« czimü lapnak, a melynek kiadótulajdonosa gyanánt akkor a nevezett képviselő szerepelt, 1901. évi június 26-án megjelent 74