Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-171

36 171. országos ülés 1902 deczember 15-én, hétfőn. melyet a t. előadó ur elmondott. (Halljuk! Haljuk! a szélsőbaloldalon.) Krasznay Ferencz í, képviselő ur feljelentést tett, — neveket nem akarok említeni, nem tartoznak ide — egy nő ellen, annak ügyvédje ellen és azonkívül két más ember ellen. Feljelentést tett azért, hogy ezek helytelen utón egy birtokra tulajdont szereztek, illetve egyikük, a nő, a birtok állagát megcsonkította, mert legfőbb értékét képező részét, az erdőt kMágták, illetve devasztálták, és ezzel kijátszották a hitelezőket, már mint Krasznayt, valamint egy másikat, a kinek ő volt a megbízottja. Maga is elismeri a mentelmi bizottság, hogy nem közönséges kölcsön volt, hanem nagylelkűség, szívesség, a melylyel azt a nőt abba a helyzetbe akarták hozni, hogy anyagi exisztencziáját mentse meg és a birtokot megvehesse. Nem kölcsönzési ügylet volt ez, de jószMüségi cselekedet. A mikor aztán azzal viszonozták Krasznay jóságát, hogy a követelésének elvesztését lehetővé tették, természetes dolog, kénytelen volt orvoslást keresni és a qualifikálhatatlan eljárás ellen fellépni. Mi történt? Történt, hogy a bíróság nem adott helyt Krasznay Ferencz panaszának. De nem azért, mert nem mondott igazat. HMatkozom a mentelmi bizottság t. előadójára és el is várom az ő lojalitásától, hogy utánam felszólal és kijelenti, hogy mindaz, a mit elmondott Krasznay Ferencz, az utolsó . betűig való igaz, de mit mondott a bíróság ? Azt, hogy még időelőtti a feljelentés, mert tényleg még nem következett be Krasznay Ferencznek a kára. Igaz, hogy a mikor bekövetkezett volna, már nem lett volna helyrehozható. Krasznay Ferencz tehát — visszatérek az eredeti tényállásra — feljelentett egy nőt, feljelentette annak ügyvédjét és két vevőt, a kik az erdőt megvették. A nő nem panaszkodik, az ügyvéd sem, a ki ellen a legerősebb vád volt, de odaállítanak két embert, a kinek nevében beadják a panaszt. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) És ugyanaz az ügyvéd ellenjegyzi a beadványt, a ki ellen Krasznay Ferencz feljelentő vádja szólt. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Azt gondolom, minden ember átlátja, hogy ez nem más, mint hogy Krasznay Ferenczet meg akarják félemlíteni, hogy azután később ne tegye meg a maga feljelentését, — mert időközben ugy változtak a viszonyok, hogy már nem időelőtti f

— és ne adja be a bírósághoz. Érdekes a dologban még. hogy a mikor a mentelmi bizottság kitűzte az ügyet tárgyalásra, Krasznay Ferencz t. képviselő urat is meghívták. O a tárgyaláson előadta ezeket és becsatolta az ő feljelentése után keletkezett bírói ítéletet, a mely ítélet kimondta, hogy annak a nőnek egyáltalában nem volt joga a birtokot tulajdonába venni, nem volt joga az erdőt letarolni, tehát mindaz, a mit tettek, helytelen és ezt az eljárását a bíróságnak a Curia és a kir. tábla is hatályon kívül helyezte. Mikor ezt előadta Krasznay t. barátom, beletekintettek ugyan az iratokba, de nem vették el tőle azokat. Hát én azt hiszem, hogy a t. képviselőház megelégszik ezzel a panaszszal. Fel is olvasom, mert itt van nálam az eredeti Ítélet, hogy lássák, hogy tökéletesen igazsága volt Krasznay t. képviselő urnak. (Olvassa): »Egyben tekintettel arra, hogy a nagyváradi királyi ítélőtábla a 3198/1900 P. számú végzésével az elsőbirósägnak 7313/899. szám alatt kelt azt a végzését, mely szerint ebben a elsőbirósági végzésben kimondatott, hogy az árverési vevő az árverési feltételeknek eleget tett, továbbá, hogy ennek következtében az ingatlanokra a tulajdonjog a vevő javára bekebeieztetett és a terhek részben és egészben kitöröltettek, megsemmisítette stb.« Egészen világos, hogy utólag Krasznay Ferencz egy olyan ítélet birtokába jutott, a mely, ha előbb bozatott volna, alkalmas lett volna arra, hogy az a bíróság, mely az ő vádját időelőttiség okából elutasította, ezt a határozatot nem hozta volna. Reasszummálván az általam elmondottakat, következőkép állanak a tények. Krasznay Ferencz igazságot mondott, jogos téren állt, a bíróság ezt mindenben helybenhagyta. Minthogy ma már bírói ítélet van kezében és újból felléphet az illetők ellen, kik jogos követelését kijátszották '"" nagy anyagi veszteségeket okoztak neki, most elébe kerülnek, idejönnek és feljelentik őt, de nem az, a ki a sérelmet elkövette, nem az a nő, sem az az ügyvéd, hanem a vevők ugyanezen ügyvéd ellenjegyzésével. Ez egészen tiszta tényállás. Ezek alapján lehetetlen meg nem győződni a felől, hogy az a dolog a bosszú műve és ennek eszközéül magát a képviselőház oda nem adhatja. Semmi érdeke nincs abban a képviselőháznak, hogy egyik tisztelt tagját, a kit mindenki minden irányban intaktnak tart, ilyen bosszúnak kiadja. Ezért én tisztelettel kérem a t. házat, hogy a mentelmi bizottság indítványát ne méltóztassék elfogadni, hanem kérem a következő ellenínditványt elogadását (olvassa) : » Rágalmazás vétségével vádolt dr. Krasznay Ferencz mentelmi ügyében határozza el a ház, hogy dr. Krasznay Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel«. Kérem ezt elfogadni. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Rátkay Lászlő jegyző: Mandel Pál! Mandel Pá!: T. ház! A magam részéről is hozzájárulok Komjáthy képviselő ur elleninditványához és kérem a t, házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Teszem ezt azon indokokból, melyeket Komjáthy t. képviselőtársam, előttem előadott, de teszem ezt azon indokból is, mert a mentelmi bizottság jelentését bizonyos alaki kellékek hiányában látom szenvedni. Merítem ezen érvemet magának az előadó urnak az előadásából. Minthogy az előadó ur hangsúlyozta a királyi tábla azon határozatából kifolyólag, hogy a feljelentések, melyekkel Krasznay képviselő ur az illető vádlót-