Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-188

400 188. országos ülés 1903 január 21-én, szerdán. delni, de hogy ha ezt valaki ellenzi, nem lehet követelni, mert e felett nem lehet szavazást kérni, mert a házszabályok betűje ennek ellene Szól.(TJgy van! jobbfelöl.) Én azonban ezt nem kértem és nem is indítványoztam, mert akkor preczizen kellett volna megmondani, hogy a két javaslatot együtt méltóztassanak általánosságban tárgyalni, mert csak igy lehetne az általános tárgyalást a két törvényjavaslatra nézve összefoglalni. (TJgy van! jobbfelől.) Én azt mondtam, hogy a két javaslat tűzessék napirendre, természetesen először az első, azután a második. (TJgy van.' jobbfelöl.) Ennélfogva erre nézve köztünk félreértés nincsen. (Zaj a szeísöbaloldalon.) A félreértés ekképen tisztáztatván, a dolog érdemére igen keveset akarok mondani, még pedig azért, mert nem szokás és talán nem is helyes, hogy a törvényjavaslatok tartalmának megítélése már azoknak napirendre tűzésénél történjék. (Helyeslés jobbfelöl.) Én tehát csak igen rövid megjegyzést teszek azokra., a miket hallottam. {Halljuk! Halljuk!) Mi igenis el fogjuk dönteni a vitánál azt, hogy az ország érdeke ellen vétünk-e, vagy nem, mikor a hadsereg védelmi képességéről és erősítésére szolgáló eszközökről tanácskozunk ? Én azt hiszem, hogy nem. Az ország biztonságának eminens érdeke, hogy a hadsereg a mai modern fogalmak szerint és a többi hadsereghez viszonyítva, az ország anyagi erejéhez képest kellő erőben és kellő hatálylyal álljon itt. (TJgy van! jobbfelöl.) Ezt pedig a trónbeszéd nem zárta ki, de nemcsak hogy nem zárta ki, hanem egyenesen rámutat erre, mert a trónbeszéd, a mikor arról szól, hogy felhMja az ország figyelmét arra, hogy az ujonczlétszám nincs megállapítva, pedig azt tovább már halasztani nem lehet, azt is mondja, hogy »egy állam sem mellőzheti a véderejéről való gondoskodást, mert az állam biztonságának és állásának legnagyobb biztositéka saját erejében fekszik. Az önök hazafiassága és bölcsesége meg fogja találni az utat, a mely az ország anyagi erejének arányában kellő hatálylyal biztosítsa ezeket a nagy állami érdekeket.« Arról van szó a mi nézetünk és legjobb meggyőződésünk szerint, hogy ezeket a nagy állami érdekeket, Magyarország védelmi és biztonsági állását a monarchiában és a monarchia állását a világban ezen törvényjavaslatok által biztosítsuk. (TJgy van! jobb felöl.) Ezt majd megvitatjuk az általános és részletes vitánál. Ütközetet fogunk ekkor állani, mert a kormány felfogása szerint ennek az álláspontnak van jogosultsága az ország igazi és jól felfogott érdekében; (Helyeslés jobbfelöl.) habár sajnos, hogy áldozattal jár és sajnos, senki sem hoz szívesen áldozatokat, de ha meggyőződik arról, hogy azokat az áldozatokat magasabb állami érdekek követelik, akkor azokat igenis meg kell hozni. És ha felelősége és joga van a kisebbségnek, ez a felelősége megvan a kormánynak és a többségnek is, a mely azt gyakorolni is fogja minden kérdésben a maga belátása és meggyőződése szerint. Ezért az önvédelmi állapotra való helyezés, a melyet Szederkényi Nándor képviselő ur emiitett, lehet az önök szempontjából jogosult, de a mi szempontunkból az jogosult, hogy a mit jónak látunk az ország érdekéből és nem másból, azért helytállunk és a magunk részéről a többség akaratának szerzünk érvényt. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Nem az a hatalmi kérdés felvetése, a mint azt Szederkényi Nándor t. képviselő ur mondja, hogy ha mi, t. i. a kormány jónak látja a hatalmi kérdést felvetni, akkor ő és elvbarátai meg jogosítva vannak az ellenállásra. Én ebben a házban nem látok hatalmi kérdést. Ez lehet a házon kMül, de itt a törvényhozás keretében nem hatalmi kérdés az, ha a Kormány, mint a többség vezére, javaslatot tesz az országnak indokoltan és meggyőződése szerint az ország érdekében és a többség azt határozat erejére emeli az ellenzék ellenzése daczára. Ez nem hatalmi kérdés, ez a parlamentáris jog és a többség jogainak gyakorlása az ország érdekében, a mi nélkül alkotmányos élet nincsen, (TJgy van! jobbfelöl.) Ezek az én nézeteim, a melyeket applikatMe a törvényjavaslatra nézve lesz alkalmam bővebben is kifejteni, de ennyit a hallottak után meg kellett jegyeznem. (Helyeslés jobbfelöl.) Még csak egyet és ez szól Barabás Béla t. képviselő urnak. Ha mindabban, a mit a t. képviselő ur ma mondott, annyi igaza lenne és annyi igaza van, mint abban, hogy most az állam elharácsolt a vármegyéktől ötven milliót, akkor, bocsánatot kérek, a t. képviselő ur ajkán ma igaz szó nem jött ki, mert ez nem áll. (ÉlénJc helyeslés jobbfelöl.) Mily benyomást tesz, kérdem én, ez odakint a lapokban, esetleg a parlamentarizmus, a társadalmi és az állami rend ellenségeinek lapjaiban, ha azok rámutatnak, hogy ime az ellenzék egy előkelő képviselője azt mondja, hogy a vármegyéktől az árvák vagyonát az állam elharácsolja? (Mozgás.) Ez nem jgaz, tiltakozom ez ellen, mert ez nem áll! (Elénk helyeslés és félkiáltások a jobboldalon: A.z állam biztosította azt!) A képviselő ur azt mondja, hogy az állam elharácsolta azt a vagyont. Ez nem áll. Az állam nem tett egyebet, mint hogy a leggondosabb, a leglelkiismeretesebb módon, a törvény értelmében, átvette a maga kezelésébe azokat a pénzeket (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) és biztosabb, jobb kezelésbe vette át azt a vagyont, a melyért az állam felelős és a melyet a maga kellő czéljára fog fordítani. (TJgy van! jobbfelöl.) Ha tehát az állam a törvény alapján kezelésbe veszi azt a vagyont, mert ez igy biztosabb, szabad-e azt mondani, hogy ezt elharácsolja ? (Tetszés a jobb- és a baloldalon.) Engedelmet kérek, ne méltóztas-