Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-188

394 188 országos ülés 1903 január 21-én, szerdán. heljes dolog volt a készfizetések kérdését fel­venni a kiegyezés keretébe. De akár akarta, akár nem ... Széll Kálmán miniszterelnök: Én akartam! Krasznay Ferencz: ... a kérdés felvetette önönmagát, mert kiszen a terminusok közeled­nek, a kérdést meg kell oldani, akár kiegyezé­sen belül, akár kiegyezésen kMül. Az pedig, t. képviselőház, hogy a miniszterelnök ur erélyesen sürgette az ügy végleges tisztázását, az a hMatá­sával jár. Egyebet nem tett, mint kötelességét teljesítette ... Széll Kálmán miniszterelnök: Én is azt mondom, hogy csak kötelességet teljesítettem! Krasznay Ferencz: . . . nem jár neki érte köszönet, a mint hogy nekem sem jár azért, hogy ezt az interpellácziót megtettem. Mind a ketten csak a kötelességünket teljesítettük. Széll Kálmán miniszterelnök: Most már egyetértünk! Krasznay Ferencz: Azt mondotta továbbá a miniszterelnök ur, — hiszen az igaz — hogy a kiegyezés bázisa a jogosság, vagyis, hogy mind­egyik fél olyasmit reklamáljon magának, a mi­hez jogánál fogva jussa van. Hát én azt hiszem, hogy nem egészen így van. Ha egy áttekintést, (Halljuk! Halljuk!) egy szempillantást vetek a kiegyezés egész komplexumára, megakad a sze­mem sok olyan dolgon, a minek a mellőzéséhez nekünk jogunk volna — ott van a tiroli ga­bonavám — de a jog még sem érvényesül, ha­nem lábra kapott a paktálás szelleme, a min­denáron való egyezkedés irányzata, akár jogfel­adások árán is, ugy hogy a jogi elementum bizony nagyon szerény szerepre van kárhoztatva a velünk minap ismertetett kiegyezésben. Teljesen igazat adok abban, a mit a mi­niszterelnök ur mond, de nem azért, — mint a túloldalon tennék, — t. i. azért, mert ő mondja, hanem azért, mert abban véletlenül neki igaza van, (Derültség.) hogy a készfizetések felvételére fis határnapot, egy kalendáriumszerü napot ki­tenni a törvénybe, a dolog természeténél fogva nem lehet. Nem lehet pedig azért, mert annak igen sok inkonveniencziája lenne, az azsiotázsra, spekuláczióra adna alkalmat, szóval oly körül­mények közé hozna bennünket, a melyek nem kívánatosak. Ezt én elismerem. Azonban egyet kívántam, és kívánok szem­ben ezzel a körülménynyel, és ez az, hogy a készfizetéseknek felvétele abban a megegyezés­ben oly imperatMe legyen előírva, hogy a ki­záró okok taxatíve legyenek felsorolva. Ez az egyedüli logikus mód. Vagyis más szóval: meg legyen mondva abban az egyezségben, hogy a készfizetéseket felveszszük és pedig egy posszi­bilis határidő nem volna lehetetlen, pl. 1903. év végéig és fel legyenek sorolva egyenkint azok az előre nem látható okok , . . Széll Kálmán miniszterelnök: Hisz én meg­mutattam ! Krasznay Ferencz: . . . a mely okok ezt ki­zárnák. Széll Kálmán miniszterelnök : Megmu­tattam ! Krasznay Ferencz: Hiszen majd meglátjuk a szöveget, majd megtudjuk belőle. T. képviselőház! Mindezeknél fogva a t. miniszterelnök ur válaszát, annyiban, a mennyi­ben a faktumokra, a tényekre vonatkozik, tudo­másul veszem. A rendezés módját azonban ki­fejtett aggályainál fogva nem vehetem tudomá­sul. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Magyarország érdekeit apodiktikus bizonyossággal megóva nem látom a készfizetések körül a megoldás azon módjában, a melyet a miniszterelnök ur ismer­tetett, különösen nem azzal a rosszhiszeműség­gel szemben, a melyet Ausztria velünk ugy a tárgyalások során, mint egyébkint mindig tanú­sított! (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: T. képviselőház! Ugy veszem ki a képviselő ur szavaiból, hogy tudomásul veszi a miniszterelnök ur válaszát. Krasznay Ferencz: Csak a tényekre vonat­kozó részét. Elnök: Tehát annak csak egy részét. Kér­dem a t. házat, tudomásul veszi-e a miniszter­elnök ur válaszát, igen vagy nem ? (Igen! Nem.') A kik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. A miniszterelnök ur a napirendre vonatko­zólag kMan előterjesztést tenni. (Halljuk! Hall­juk .') Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! (Halljuk! Halljuk!) Azt vagyok bátor proponálni a t. képviselőháznak, hogy a holnapi napon ülést ne tartson, és a pénteki napon szí­veskedjék felvenni a katonai javaslatok tár­gyalását, a melyek már hetek óta vannak a ház asztalán a jelentésekkel együtt, a melyeket azok a bizottságok, a melyekhez utasítva lettek, erre vonatkozólag előterjesztettek. Endrey Gyula: Szerencsétlen nap lesz ez a kormányra! Széll Kálmán miniszterelnök: Ezen, hetek óta való tanulmányozás talán elégséges idő arra, hogy kérhessem a házat, hogy már pénteken méltóztassék megkezdeni azoknak tárgyalását. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbal­oldalon.) Trubinyi János jegyző: Barabás Béla! (Hall­juk ! Halljuk!) Barabás Béla: T. képviselőház! A minisz­terelnök ur által előterjesztett napirend-indit­ványnyal szemben nekem és ennek a pártnak, a melynek tagja vagyok, már mindjárt köte­lességünk a leghatározottabb ellenállást tanúsí­tani azzal, hogy határozottan tiltakozunk, misze­rint a katonai javaslatok bármelyike napirendre tűzessék ki. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezen tiltakozás kapcsában az én szerény indítványom a miniszterelnök ur indítványával szemben az, hogy a katonai javaslatok vétesse-

Next

/
Thumbnails
Contents