Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-187

13 január 20-án, kedden. 187. országos ülés 190 hogy 6 és fél esztendőre van szüksége az állam­kincstárnak, hogy az adó bevételében elérje azt az összeget, a melylyel ma rendelkezik és igy 6 és fél esztendeig kellene a kincstárnak nélkülöznie azt az összeget, a melyről lemondtunk, a nélkül, hogy annak az eredményét a fogyasztás emel­kedésében észlelhettük volna. Ne méltóztassanak Francziaországnak és Németországnak példájára hMatkozni e tekintetben, mert az én meggyőző­désem szerint Francziaországban is, Németor­szágban is, inkább a közvélemény nyomása alatt, mint belső objektív indokok nyomása alatt határozta el magát a kormány az adótétel le­szállítására, de könnyebb is volt a helyzete e tekintetben, mint Magyarországé, mert ugy Francziaországban, mint Németországban a prémiumok óriási összegeket tettek ki, nem ugy, mint nálunk Magyarországon. A prémium eltörlése tehát oly megtakarítást jelent az illető államkincstárra, hogy ezzel szemben igen könnyű volt a pénzügyminiszternek le­leszállitani az adót, mert hiszen a prémium­ban bőségesen megtalálta az ellenfedezetet. Hollandiában azonban nem fogadták el a le­szállítási javaslatot. Hollandiában szintén tör­tént javaslat a czukoradó leszállítására és a hollandiai törvényhozás az ottani pénzügymi­niszter javaslatára ezt az indítványt elvetette, már pedig, ha Hollandia, az a gazdag állam, nem tartotta indokoltnak meghozni ezt az áldo­zatot és eredménytelennek tartotta, azt hiszem, hogy mi, a kik nem vagyunk olyan kedvező anyagi helyzetben, még sokkal inkább kell, hogy ehhez a példához ragaszkodjunk. Végre is azt az öt millió koronát, a mely­ről itt szó van, azt ne méltóztassék ugy tekin­teni, mint tiszta megtakarítást az államra nézve. Méltóztatnak tudni, hogy az a helyzet, a melybe a czukoripar és a répatermelés a brüsszeli kon­venczió folytán esetleg jutni fog, olyan, a mely az államnak különböző irányokban való ingeren­cziáját fogja szükségessé tenni, mindenesetre csak oly irányokban, a melyek a brüsszeli kon­vencziő határozataMal összeegyeztethetők és én örvendeni fogok, ha az az öt millió korona, a mely ily módon az államkincstárnak rendelke­zésére áll, elegendő lesz azoknak a czéloknak elérésére, azoknak az intézkedéseknek megtéte­lére, a melyekre esetleg szükség lesz, hogy répa­termelésünket és czukorgyártásunkat legalább a mostani nMón fen tartani képesek legyünk. (Helyes­lés a jobboldalon.) Nem kívánom a t. képviselőház figyelmét kisebb kérdésekkel foglalkoztatni, (Sálijuk! Halljuk 0 és épen azért abban a meggyőződés­ben, hogy az adott helyzetben nem választhat­tunk más utat, mint azt, a melyet választot­tunk akkor, mikor a konvenczióba beleléptünk, az azzal kapcsolatos intézkedések pedig ugy vannak megalkotva, hogy az adott helyzetben, legalább emberi számítás szerint, ha rendkívüli körülmények nem jönnek közbe, czukoriparunk KÉPVH. HAPLÓ. 1901 — 1906. X. KÖTET. és ezzel kapcsolatosan répatermelésünk hely­zetét tiszteségessé és tűrhetővé fogják tenni, azért kérem a t. képviselőházat, méltóztassék mind a két törvényjavaslatot nemcsak általános­ságban, hanem részleteiben is elfogadni. (Hosz­szantartó, élénk helyeslés a jobboldalon.) Gabányi Miklós: Tehát a szegény nép czukor helyett szopjon marhasót. (Nagy zaj a jobb­oldalon.) Elnök: Az előadó ur nem kMan a zárszó jogával élni. (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Gabányi Miklós : Csak azt akartam mondani, hogy a szegény nép . . . (Zaj jobb felöl.) Elnök: Azt hittem, hogy a képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólani. Az általános tárgyalás folyamán Szüllő Géza képviselő ur egy határozati javaslatot adott be, méltéztassék azt meghallgatni. Trubinyi János jegyző (olvassa Szüllő Géza határozati javaslatát). Elnök: T. ház! Miután ezen határozati ja­vaslat halasztó természetű, mindenekelőtt ezt a határozati javaslatot kell szavazásra tűznöm. Azután a két törvényjavaslat felett külön-külön kell általánosságban szavazni, mert a brüsszeli egyezmény beczikkelyezésére és a kontingensre vonatkozó törvényjavaslatok csak a tárgyalás czéljából kapcsoltattak össze. (Helyeslés.) Mindenekelőtt kérdezem a t. házat, elfo­gadja-e Szüllő Géza imént felolvasott határozati javaslatát, igen vagy nem. (Felkiáltások: Igen! Nem!) A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el a határo­zati javaslatot. Kérdem már most, elfogadja-e a ház álta­lánosságban a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Brüsszelben 1902 márczius 5-én kö­tött nemzetközi egyezmény beczikkelyezésére vo­natkozó törvényjavaslatot, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a javaslatot. Következik a részletes tárgyalása. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czimét. a mely észrevétel nélkül el fog adtatik.) Elnök: Azt hiszem, hogy az eddigi szokás szerint a konvencziónak egyes czikkei nem ké­pezik a részletes tárgyalás tárgyát. Azonban az előadó ur egy sajtóhiba kiigazítására kéri a házat. Neményi Ambrus előadó: Kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a 10-ik czikk 5-ik sorában ezen szó helyett: »időnek«, a fran­czia szövegnek megfelelőleg ez a szó: »időszak­nak* tétessék. Elnök: Az előadó arra kéri a házat, hogy az egyezmény 10-ik czikkének 5-ik sorában e helyett: »időnek« ez a szó: »időszak« tétessék. 48

Next

/
Thumbnails
Contents