Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-184

184. országos ülés 1903 junuár 16-án, pénteken. 317 alatt mindazon előnyöket, a melyek a vám- és kereskedelmi szövetség megújítása következtében részükre ezen törvény által biztosítva lettek, a másik állam területén élvezik és mindkét állam mezőgazdasági és ipari termékeinek ezen államok mindegyikében egyenlő szabad forgalom engedtetik.* Gondolom, ez a bevezetés természetes folyománya az egyességnek. (Olvassa): »Ezen szabad forgalom mindkét állam értékpapírjaira és bitelértékeire is kiterjed, a mennyiben ez törvényes alapon álló határozmányokba nem ütközik.« »Mindkét kormány alantas közegeit ezen batározmányok pontos betartására fogja utasítania »De világosan kiköttetik, hogy ezen nyilatkozat a két kormány mindegyikének abbeli jogait és kötelességeit, hogy saját állama mezőgazdasági és ipari termelését, valamint hitelüg^ét előmozdítsa és támogassa, nem érinti és azok változatlanul fenmaradnak és hogy ezen nyilatkozat az állam (ország), állami vállalatok, törvényhatóságok és községek részére szóló szállítások kiírása és kiadására, valamint a ne vezett jogalanyok javára szóló biztosítékok letételére nézve nem nyer alkalmazást.« (Elénk helyeslés a jobboldalon. Egy hang a szélsőbal oldalon: Szégyen az ilyesmit lakatni! Nagy zaj. Halljuk) Halljuk!) A t. képviselő ur szerint szégyen. Én szerintem nem szégyen, mert: Clara pacía, boni amici. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hogy ha mi ezt a nyilatkozatot egész lojálisán és kölcsönösen meg nem csináljuk, akkor bizonyára hallottuk volna a felszólalásokat, hogy mi történik az iparfejlesztéssel és a közszállitá'okra nézve. Az osztrák közvélemény némely orgánumaiban, a melyek a minden áron való túlzásokban tetszelegnek, természetesen nem a kormányéban, elterjedt hibás nézet volt az is, hogy a közös vámszövetségnek az a folyománya, hogy Magyarországnak csak buzát szabad termelni, csak ökröket és sertéseket hizlalni, de az ipart nem szabad fejlesztenie. Ez a felfogás természetesen távol áll az osztrák kormány felfogásától, de a mikor mi most minden kérdést tisztázni akarunk és akartunk, mi szükségesnek tartottuk ezen elvi deklarácziókat is megtenni és én azt gondolom, hogy ez ellen kifogást tenni alaposan épen nem lehet. (Elénk helyeslés jobbfel'l.) Ezzel, t. képviselőház, én beszámoltam a kiegyezésnek, vagyis azon megállapodásoknak, a melyekre vonatkozólag egyetértésre jutottunk, teljes tartalmával. (Helyeslés a jobboldalon.) Én kijelentem a t. képviselőház e'őtt, hogy ezeken kMül— amint pedig a napokban is olvastam valahol — semmiféle se nyílt, se egyéb titkos megállapodás nem létezik; nincsen azonkívül semmi, a mire a két kormány megegyezett volna, mint az, a miket én most elmondottam. Az egyezségnek egész tartalmát vázoltam a t. ház előtt, ebben benne van minden, ezenkívül nincsen semmi. {Elénk helyeslés a jobboldalon.) Szükségesnek tartottam ezt kijelenteni, mert hallottam és olvastam, hogy »cle hát az Isten tudja, titokban mit _ végeztek«. Hát semmit egyebet nem végeztek. Én elmondtam mindi n színezés nélkül, a fényoldalaknak és az árnyoldalaknak igazságos megismertetésével, objektíve és tárgyilagosan a kieg\ezés tartalmát. A t. képviselőház fog e felett ítélni. (Nagy zaj a bal- és a széls'úbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Elnök csenget.) Én nem fogom most ezt a kiegyezést, a mint már felszólalásom elején is kijelentettem, védőbeszéddel vagy apológiával kisérni; nem akarok semmi irányban fejtegetésekbe bocsátkozni, nem akarok beszélni arról, hogy miért tartottuk az ország gazdasági nagy érdekeire, az ország állandó gazdasági megerősödésére előbbre teendőnek ezt annál, a mit önök hirdetnek, hogy miért tartottuk a közösség fentartását ezek mellett a feltételek mellett ez idő szerint jobbuak, mint a szakítást; én csak azt jelentem ki, hogy soha kormányok szabadabban nem tárgyaltak, mint mi ezekben a kérdésekben; meggyőződésünknek az ereje és komoly és megfontolt indokok vezettek bennünket, midőn ezt az egyezséget megkötöttük. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ez a kiegyezés nem egyoldalúan jó az egyik félre, nem egyoldalulag rossz a másik félre. Ez nem rossz nekünk és nem rossz nekik és azért jó mindkettőre, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és ez az előlije; (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bed- és a szélsöhaloldalon. Elnök csenget.) mert ha egyoldalulag csak az egyik állam érdekeit a maguk kicsucsosodásábau, vagy inkább a végletekig menő kifonásában érvényesítené is . . . (Nagy zaj a bal- és a szélsőbal-oldalon.) tarthatatlan alapokon állana . . . Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak ezen az oldalon, (.á bal- és a szélsőbaloldalra mutat.) Széll Kálmán miniszterelnök: ... de érvényesiti azokat oly mértékben, a mely mértékben azt az együttlét állapota, a közösség érzete, az egymás megértésének szükségessége, az egymás érdekeinek méltányolása kompromisszum alakjában lehetővé teszi. Most váljunk el egymástól, rázkodtatások egész sorát hozva egymásra: a mikor Európa elzáró vámpolitikája az egymásra utalásra int és a mikor mégis megtudtuk egymást érteni bosszú küzdelem után? (Hosszantartó, élénk helyeslés a jóbboldcdon.) Legyen az összes ellentétek és eltérő pontok szerencsés kiegyenlítése után minden félreértés kiküszöbölve. A törvényhozások objektív bírálata kössön gazdasági frigyet ezen alapokon, méltányos és igazságos gazdasági frigyet azokkal, a kikkel válhatlan politikai kapcsolat füz össze, mindkettőnk előnyére, mindkettőnk gazdasági erősödésére. Én annak idején azt mondtam a képviselőháznak, hogy arra fogunk törekedni, hogy az ország gazdasági életérdekei közül egyetlenegy