Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-170

22 -170. országos ülés 1902 deci természetűek, hogy azokat nem lehet igy egyszerűen, hamarosan elhárítani. Thaly Kálmán: Hát tessék hat hónap alatt megcsinálni! Széll Kálmán miniszterelnök: Kérem tehát a t. képviselő urat, hogy ezeket is szíveskedjék tekintetbe venni. Én csak azért szóltam, mert direkte kért a képviselő ur, hogy mondjak határozott terminust. Kijelentettük, hogy az ipartörvény revízióját felvettük programmunkba, de határidőt nem mondhatok. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Molnár János képviselő ur szavai értelmének helyreigazítása czimén kíván szólani. Molnár János: T. képviselőház: Én ugyan nem azért szólalok fel, hogy odacsatoljam indítványomhoz azt, hogy »utasittatik a t. kormány«, (Derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.j hanem csak azért, hogy pár szóval megmagyarázzam indítványomat. Barabás Béla t. képviselő ur, és ugy látszik, a t. miniszterelnök ur is — egy közbeszólásából legalább azt következtetem — félreértettek engem és ugy magyarázzák szavaimat, mintha én a czéhrendszer visszaállítását követelném, vagy ajánlanám. Széll Kálmán miniszterelnök: Azok azt kérik! Molnár János: Én csak azt mondtam, hogy az a czéhrendszer, addig, a mig érvényben volt, igen kitűnő és jeles rendszer volt és hozzátettem, hogy nagyon óhajtanám, ha jelenleg ismét olyan, a czéhrendszerhez hasonló, de a modern igényeknek mindenben megfelelő intézményt alkothatnának. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) így tehát én nem akartam indítványomban azt hangoztatni, hogy a czéhrendszer régi kereteibe állíttassák vissza, hanem, ismétlem, csak egyszerűen óhajomat fejeztem ki, hogy ahhoz hasonló intézményt létesítsünk és azért bátor vagyok indítványomat oda módosítani, hogy pártolólag adassék ki a kereskedelemügyi miniszternek a kérvénynek azon része, a mely az ipartörvény módosítására vonatkozik. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván-e valaki szólani, t. ház! ? (Senkisem!) Miután szólni senki sem kMan, a vitát bezárom. Molnár János képviselő ur, a kérvényi bizottság azon jelentésével szemben, a mely szerint a békés-csabai iparosok kérvénye egyszerűen kiadassék a kereskedelemügyi miniszter urnak, most már módosított indítványát akképen terjeszti be, hogy a 185. számú kérvény azon része, hogy az ipartörvény módosíttassák, pártolólag adassék ki a kereskedelemügyi miniszternek. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Az ellen, hogy a miniszternek adassék ki a kérvény, tulajdonkéjjen senkinek sincsen kifogása . . . Kubik Béla: Ugy van! Elnök: . . . igy tehát csak ezen pótlásról lehet szó. Kérem tehát azon képviselő urakat, zember 13-án, szombaton. a kik elfogadják a Molnár János képviselő ur által indítványozott pótlást, a mely szerint a kérvénynek azon része, a mely az ipartörvény módosítására vonatkozik, pártolólag adassék ki a kereskedelemügyi miniszternek, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség az indítványt nem fogadja el, és igy a kérvény a kérvényi bizottság indítványa szerint a kereskedelemügyi miniszternek adatik ki. Az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a kérvények tárgyalását. Nyegre László jegyző (olvassa): A Liptótarnóczi Önkéntes Tűzoltó-Egyesület kérvénye tüzrendészeti törvény alkotása iránt. Daróczy Aladár előadó: A Liptó-tarnóczi Önkéntes Tűzoltó-Egyesület tüzrendészeti törvény alkotását kérelmezi, mely az összes tűzoltói intézményeket és a tűzoltással egybefüggő minden })olgári kötelességet egyöntetűen szabályozná. A kérvényi bizottság a kérvényt a belügyminiszternek javasolja kiadatni. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a kérvény kiadatik a belügyminiszter urnak. Nyegre László jegyző (olvassa): Ung, Heves, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Szepes, Tolna, Baranya, Alsófehér, Háromszék, TJgocsa, Szatmár, Grömör-Kis-Hont, Szilágy, Bereg, Arad, Torontál, Veszprém, Somogy, Esztergom, Mosón, Krassó-Szörény és Szabolcs vármegye kérvényei, a tankötelesek 30 filléres tanítói nyugdij-alap járulékának törlése iránt. Daróczy Aladár előadó: Az 1891. éviXLIII. t.-cz. 10. §-a azt írja elő, hogy az országos tanítói nyugdij-és gyámalap javára minden olyan tanköteles, ki ezen intézet kötelékében lévő tanító vagy tanítónő keze alá tartozik, évi 15 krajczárral járuljon hozzá ezen alap jövedelmének gyarapításához. A folyamodó törvényhatóságok azt kérik, hogy mMel ezen intézmény az iskolát ellenszenvessé teszi a köznép előtt, ezen 15 krajezáros járulék töröltessék. A bizottság véleménye az, hogy ezen kérvények a vallás- és közoktatásügyi és pénzügyi miniszter uraknak adassanak ki. (Helyeslés.) Major Ferencz jegyző: Várady Károly! Várady Károly: T. ház! A mint az előadó ur előadásából hallotta a t. ház, arról van szó, hogy több törvényhatóság folyamodott az iránt, hogy a tanköteleseknek 30 fillérnyi tanítói nyugdijalapjáruléka töröltessék. Ebben a tárgyban ezelőtt körülbelül hét esztendővel meginterpelláltam a vallásügyi miniszter urat, és, ha jól emlékszem, akkor megigérte interpellácziómra adott válaszában, hogy ezen odiózus, zaklató és értelmetlen adót törülni fogja. Ugyanis egészen rendszertelen, semmi értelemmel nem biró és igazán téves törvényhozói intézkedés volt az, hogy min-