Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-170

170. országos ülés 1902 deczember 13-án, szombaton. 19 miniszter ur előbb ezt a kifejezést »j>ártolólag« azért akarta kiküszöbölni általában az ilyen kérvényeknél, hogy ne legyen direktívája a miniszternek azok elintézésénél. A t. pénzügyminiszter ur ezt még azzal is indokolta, hogy azon kérvények, a melyek a kérvényi bizottságtól a miniszterhez jönnek, különben is lelkiismeretes elintézésben részesülnek. Válaszom erre az, hogy más kérvényt is lelkiismeretesen kell elintézni. Ez tehát nem kifogás, t. pénzügyminiszter ur! (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csakhogy különbség van azon kérvények között, a melyek a házhoz nyújtatnak be és azon kérvények között, a melyeket a minisztériumokhoz vagy hatóságokhoz intéznek; mert a miniszter és hatóság intézkedik a törvény és az esetleges szabályok alapján, a ház pedig intézkedik a méltányosság alapján. (Ugy van ! a balés a szélsobaloldalon.) Hiszen megeshetik, t. képviselőház, hogy az a Hock János, ákosfalvi lakos, a kinek kérvényét épen most pártolólag kMántuk kiadni a belügyminiszternek, már ott volt a belügyminisztériumban és onnan el lett utasítva, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Már most, ha itten nem adunk direktívát a miniszternek, akkor ujolag elutasítják. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ellenben, ha a ház az ő szuverén jogánál fogva bizonyos irányt ad a kérelemnek és ugy küldi fel azt a miniszterhez, akkor a miniszternek igenis kötelessége a ház ezen határozatát respektálni. (Ugy van.' a szélsobaloldalon.) Nem irreleváns tehát az, hogy a kérvényt hogyan terjesztjük fel : pártolólag-e, vagy nem pártolólag, mert — a mint említeni szerencsém volt — ott a törvény, itt pedig a méltányosság és a ház szuverén joga alapján hozunk határozatot. (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Egyebekben pedig hozzájárulok Barabás Béla t. képviselőtársam azon indítványához, hogy a békés-csabai iparosok kérvényének azon része, melyben az ipartörvény módosítását kérik, pártolólag adassék ki a kereskedelemügyi miniszter urnak, mig a kérvény második részét illetőleg a kérvényi bizottság javaslatához járulok hozzá. (Helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Major Ferencz jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. képviselőház! A kérvényezési jog egyik legfontosabb joga a parlamentnek. (Igaz! Ugy van.' a szélsobaloldalon.) Ellenőrzési joga ez a parlamentnek a kormánynyal és mindenféle intézménynyel meg intézkedéssel szemben. Annyira fontos joga a kérvényezési jog a polgároknak és a hatóságoknak, hogy Deák idejében, — a mint ezt az igen t. miniszterelnök ur nagyon jól tudja, — sőt még Deák ideje után is egyideig a kérvényekkel úgyszólván minden hónapban rendesen foglalkozott a ház, és a kérvények felett sokszor napokig, sőt hetekig tartó viták voltak. Engedelmet kérek a t. miniszterelnök úrtól, ha áll a t. miniszterelnök urnak felfogása, akkor Barabás Béla t. barátomnak a felfogása is tökéletesen áll. A miniszterelnök ur felfogása az, hogy minden kérvény egyformán adassék ki a miniszternek és hogy abban különbséget tenni nem lehet. Ebben az esetben csakugyan nincs többé a parlamentnek ellenőrzési joga, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) akkor felesleges a kérvényezési jog. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem a kérvények utján gyakorolja a parlament a maga ellenőrzési jogát. Olay Lajos: Akkor nem kell kérvényt beadni, ha minden kérvény sablonszerűén kiadatik a miniszternek. Valaha én is voltam a kérvényi bizottságnak tagja és így tudom, hogy voltak esetek, mikor egy-egy kérvényt nemcsak pártolólag adtunk ki a miniszternek vagy a kormánynak, hanem követeltük a jelentéstételt is. Széll Kálmán miniszterelnök: Az más! Olay Lajos: Ha mi elfogadjuk a miniszterelnök urnak álláspontját, akkor felesleges a kérvényi bizottság, felesleges a polgárok és törvényhatóságok kérvényezési joga, felesleges a parlament ellenőrzési joga, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) akkor nincs többé parlamenti ellenőrzésig jog. (Mozgás a jobboldalon.) Én tehát nagyon veszedelmesnek tartom a t. miniszterelnök urnak ezt a felfogását, (Ellenmondás jobbfelöl.) Ballagi ur közjogász, tessék talán neki szólani, ne csak integetni, mert itt már megengedi a szólást a miniszter. (Zaj jobbfelni.) Ez egy nagyon fontos kérdés és a kérvényezési jog, a t. miniszterelnök ur véleménye által nemcsak alterálva van, hanem meg van semmisítve. Én ez okból a magam részéről és a legmagasabb parlamentáris szempontból határozottan Barabás Béla t. barátom indítványát fogadom el és ahhoz járulok hozzá. (Elénk helyesés a szélsobaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök : T. képviselőház ! Igazán sajnálom, hogy még egyszer kell szólanom. De azt már nem hagyhatom magamon, a mit t, barátom mond, hogy én valami veszedelmes dolgot állítok, vagy, hogy az én álláspontom . . . Kubik Béla: Veszedelmes! Széll Kálmán miniszterelnök . . . valami veszedelmes dolgot jelenthetne a parlamentarizmusra nézve, mert a mint magát kifejezte, hol van akkor a parlamentnek ellenőrzési joga.? Ez kérem, teljes összekeverése a dolgoknak. Én még sohasem hallottam és olvastam azt, hogy a parlament ellenőrzési jogát a kérvények elintézése utján gyakorolja . . . Kubik Béla: Ezek elintézésénél gyakorolja! Széll Kálmán miniszterelnök:... vagy hogy a kérvényezési jog meg volna semmisítve, hisz a kérvényezési jogot mindenki szabadon gyakorolhatja ezentúl is. {Ugy van f jobbfelöl.) A mit a t, képviselő ur mond, hogy régebben sokszor azt határozták el, hogy a miniszter 3*