Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-170
1/0. országos ülés 1902 dec-ember íd-án, szombaton. 15 is abban a véleményben vagyok, hogy nem helyes praxis, ha a t. képviselőház egyik-másik kérvény tárgyalása alkalmával direkt utasításokat akar adni a kormánynak azzal, hogy különös figyelmébe ajánl egyik-másik kérvényt a minisztériumnak. Krasznay Ferencz: Van akarata a háznak! Lukács Lászlő pénzügyminiszter: Nem tartom helyesnek, mert a kormánynak kötelessége ily utasitások nélkül is minden kérvényt, mely a ház részéről a minisztériumnak kiadatik, lelkiismeretesen, behatóan, megfontolás tárgyává tenni. Ebből a szempontból tehát az utasítás fölösleges. Nem tarthatom azonban más szempontból sem helyesnek az ilyen direkt utasításokat, mert megtörténhetnék, sőt azt hiszem, igen sok esetben megtörténnék, hogy az ilyen utasításadás által a t. képviselőház tulajdonkép az adminisztráczióba nyúlna bele, a mi, azt hiszem, az állami hatalmak megosztása szempontjából nem volna helyes. De máskülönben sem helyes azért, mert vagy olyan utasítást ad a t. ház, a mely teljesíthető és a melyet a kormány minden külön utasítás nélkül is teljesítene s akkor fölösleges, vagy olyan dologra vonatkoznék az utasítás, a melyről a kormány előterjesztése folytán meggyőződnék maga a törvényhozás, hogy a kívánat nem teljesíthető s akkor az adott utasítás csak a ház tekintélyének rovására esnék. Ismétlem ennélfogva azon kérésemet, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelni.) Ez nem azt jelenti, t. ház, hogy én ezzel a kérdéssel, mely itt felvettetett, nem akarnék tüzetesen foglalkozni, sőt ellenkezőleg, kijelentem a t. ház előtt, hogy az adóelengedés kérdésével az itt felemlített esetekben az adóreformmal kapcsolatosan igenis szándékozom tüzetesen foglalkozni és a mennyire csak lehetséges, óhajtom magamis, hogy az ilyen adómentességek kiterjesztessenek. Hogy az adómentesség az olyan terményre nézve, a mely már be van hordva, eddig nem terjesztetett ki, az tisztán óvatossági szempontból történt, mert igen nehéz az ilyen esetben a valóságot konstatálni és ha nagyon széles körben állapíttatnék meg az adómentesség, kétséget nem szenved, hogy igen sok visszaélésre adna alkalmat. A határ tehát, a meddig e tekintetben el lehet menni, véleményem szerint az volna, hogy az oly esetre, a hol minden kétséget kizárólag be lehetne bizonyítani, hogy a beszedett termés elemi csapás folytán megsemmisült, szintén terjesztessék ki az adómentességi jog. De miután, mint már említeni bátor voltam, a kormány ezzel a kérdéssel különben is szándékozik foglalkozni, arra kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A kérvényi bizottság azon javaslatával szemben, mely szerint a 151 — 194. sorszámok alatt foglalt kérvények a pénzügyminiszternek kiadatnak. Barabás Béla kétrendbeli elleninditványt tett. Az egyik formai természetű, és azt tartalmazza, hogy Ung és Heves megye kérvénye e csoportból kMétessék és a 266—277. sorszámú kérvényekkel együtt tárgy altassák. A másik elleninditvány pedig az, hogy a pénzügyminiszternek kiadassanak e kérvények azzal az utasítással, hogy a kérvényezett törvényczikkmódositást .mielőbb beterjeszsze. A beadott ellendinditványok elseje, a formai, véleményem szerint halasztási indítvány természetével bír, a mennyiben az itt felsorolt kérvények kettejének nem most, hanem későbbi tárgyalását indítványozza. (Helyeslés.) Mindenekelőtt kérdem a házat, hogy vájjon Barabás Béla ezen halasztó indítványát, mely szerint Ung és Heves megye kérvényei felett most ne döntsünk, hanem azt a 266—277. sorszám alatti kérvényekkel tárgyaljuk, méltóztatnak-e elfogadni? A kik ehhez hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház ezt elfogadja, és e szerint az elintézés, bármilyen legyen az, nem vonatkozik Ung ős Heves megye felsorolt kérvényeire. Már most kérdezem a t. házat, hogy ezen kérvények kiadása tekintetében elfogadja-e a kérvényi bizottság véleményét? Elfogadás esetében Barabás Béla elleninditványa elesik. Elfogadja a ház a kérvényi bizottság véleményét? A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház elfogadta a kérvényi bizottság javaslatát; ennek folytán Barabás Béla képviselő ur második indítványa elesett. Nyegre László jegyző (olvassa): Békéscsabai iparosok kérvénye az ipartörvény módosítása és a czéhrendszer behozatala iránt. Daróczy Aladár előadó: A békéscsabai iparosok jelen kérvénye 54 aláírással ellátva és részletes adatokkal megokolva, az ipartörvény módosítását és a czéhrendszer behozatalát kérelmezi. A kérvényi bizottság a kérvényt a kereskedelemügyi miniszternek javasolja kiadatni. Major Ferencz jegyző: Molnár János! Molnár János: T. ház! Nem mondok ujat, mert mindenki tudja, hogy Magyarországon az ipar nagyon kis mértékben van kifejlődve és az is, a mi van, pang; sokat panaszkodnak iparosaink, hogy nagyon árt ipari terményeinknek a külföldi ipartermények beözönlése, sőt azt is megértük nem egyszer, hogy hazai iparczikkek neve alatt külföldi termékek vándoroltak be az országba. De nem csak erről panaszkodnak iparosaink, nem csak ezt a körülményt tartják ők az ipar pangásának okául, hanem a mi ipartörvényeink visszásságát is. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Mi néppártiak nem egyszer, sem nem kétszer felszólaltunk már e tekintetben az országházban, sőt, a mennyire emlékszem, igéretét is birjuk a miniszter uraknak, hogy e tekintetben lesz változás, lesz módosítás. Nagyon természetes, hogy elveinkből és működésünkből kifolyólag szívesen csatlakozom a békéscsabai