Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-170

14 170. országos ülés 1902 deezember 13-án, szombaton. szakaszban emiitett zálogolás és a 60-dik szakaszban körülirt árverés csakis az októberi és januári negyedben legyen alkalmazásba vehető, A kérvényi bizottság véleménye szerint e kérvények a pénzügyminiszternek adandók ki. Major Ferencz jegyző: Barabás Béla! Barabás Béla: T. ház! Körülbelül 20 törvényhatóság az iránt kérvényez a képviselőházhoz, hogy az elemi károkra vonatkozó adók elengedése kiterjesztessék azon esetekre is, mikor az összeszedett gabonatermés még be nem hordatott. Formális szempontból szólok a dologhoz, illusztrálni akarván a kérvényeknek csoportosítására nézve a kérvényi bizottság eljárásának azt a felületességét, hogy ugyanazon kategóriába foglalta azon törvényhatóságok kérvényeit is, a melyek nem ezt kérik, hanem az adótörvényre vonatkozó 54., 55. és 56. szakaszoknak a végrehajtásokra vonatkozó részeit kérik módosítani. Első sorban tehát, minthogy két vármegyének a kérvénye, az egyik Ungvár vármegyéé, a másik pedig Heves vármegye kérvénye nem az elemi károkra vonatkozó kérvényezést terjeszt elő: azt javaslom, hogy tessék ezt a két kérvényt innen kMenni, és minthogy hasonló tárgyban, t. i. az adótörvénynek a végrehajtására vonatkozó részének módosítását illetőleg már több törvényhatóságnak van itt a kérvénye a 266 — 277. sorszámok alatt, a melyek kérik az adótörvény 54—56. §-ainak enyhítését, méltóztassék első sorban Heves és Ung vármegyék kérvényét a 266—277. sorszámok alatt levő kérvényekhez csatolni, mert ezek ugyanazon tárgyakat foglalják magukban. A mi már most az érdemi részét illeti a t. előadó iir előadásának, én ahhoz hozzá nem járulok. Én a kérvényezést akként fogom fel, hogy a kérvényi bizottság, annál kevésbbé pedig a ház nem közvetítője valamely kérvénynek; már pedig a kérvényi bizottság ezekkel az ő javaslataMal itt valósággal a postás szerepét játszsza és semmi egyebet. Hiszen akkor egyenesen a pénzügyminiszterhez is beadhatták volna az illető törvényhatóságok kérvényeiket (TJgy van! a szélsobaloldalon.) s a pénzügyminiszter ur akkor is ép ugy kedve szerint fog eljárni, mint hogyha ilyen véleménynyel kerül az a kérvény a miniszterhez. (Ugy van! Ugy van! a szélsíibaloldalon.) Ezek a törvényhatóságok nem azért jöttek ide a képviselőházhoz kérvényükkel, hogy a képviselőház egyszerűen és pusztán csak a postás szerepét teljesítse, hanem, hogy tekintélyét reányomja egy bizonyos véleményre és ezen esetleges vélemény és utasítás szerint bánjon el azután az illető resszort-miniszter a kérvénynyel, mely vélemény mintegy ujjniutatás arra nézve, hogy miként kell az illető miniszternek eljárnia. Az kétségtelen és a ház minden tagja be' fogja látni, hogy az aratás után összehordott terményekkel az összehordás idején is történhetik elemi csapás, szerencsétlenség, amint a kérvények némelyikében is olvasható. így pl. ha ä villám beleüt valamely asztagba, vagy gabonatermésbe, ez elemi csapás, jóllehet a gabona már össze van hordva, de azért ezeket nem veszi ki a törvény, adóelengedés kedvezményét tehát az ilyen nem élvezheti. Vagy pl,, ha tartós hosszú esőzések vannak s a termést nem lehet behordani. Ez is elemi csapás. Elemi csapás, ha vizáradás kerül a már összehordott termésre. Ezek a szempontok is indíthatják a méltányosságot arra, hogy az illetők adóengedményekben részesüljenek. fia elfogadja a t. ház azt az álláspontot, hogy itt igenis helye van a méltányosságnak, adjon a t. ház ennek kifejezést azzal a miniszterrel szemben, a kihez a kérvényeket utasítja. (Helyeslés a, szélsobaloldalon.) Tekintettel a méltányossági okokra és a meggyőző < érvekre, a melyek ezekből a kérvényekből kiderülnek, azt javaslom a kérvényi bizottság határozatával szemben, hogy adassanak ki a kérvények a pénzügyminiszter urnak azzal az utasitással, hogy az erre vonatkozó törvény módosítását mihamarább eszközölje. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ez az én tiszteletteljes indítványom, a melyet írásban is beadok. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kíván valaki még szólani? Molnár János képviselő ur. Molnár János: T. képviselőház! Három hét óta ép oly bajjal veszkelődvén, a mely beszélő szervemet afficziálja, engedje meg a t. ház, hogy nem ugy, a mint kívántam. tüzetesen és bővebben, de röviden szólalhassak fel az egyes kérvényekhez, így a mostani kérvényeknél bátor vagyok megemlíteni azt, hogy az én képviselőkerületemben a Rába és a Bépcze, sokszor igen tetemes károkat okoz az egyes földmMelőknek. Hogy mily nehéz, mily bajos és nehéz az adóelengedés, vagy adótörlés elérése, azt az ily ügyekben eljárt képviselőtársaim is tudhatják. Igen melegen üdvözlök tehát minden oly mozgalmat, vagy akcziót, a mely az adótörlések kiterjesztésére vonatkozik. És épen azért, mMel itt most nem egy, de sok kórvény fekszik a ház asztalán ebben a tekintetben, én is hozzájárulok e kérvényezők kívánságához, és egyúttal a kérvényi bizottság javaslatához, hogy a kérvények adassanak ki a pénzügyminiszter urnak szíves elintézés végett, (Helyeslés a haloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? A mennyiben szólni senki sem kMan, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter ur kMan szólni. Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! Arra kérem a t, képviselőházat, méltóztassék a fenforgó esetben a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. Nem azért kérem ezt, mintha nem tartanám fontosnak azokat a szempontokat, a melyeket Barabás Béla t. képviselő ur felhozott a fenforgó esetre vonatkozólag, hanem azért, mert, mint a t. miniszterelnök ur egyszer részletesen és tüzetesen kifejtette, magam