Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-179
200 179. országos ülés 1903 január 9-én, pénteken. fog történni. Addig minden nyilatkozat helytelen, sőt illetlen dolog lenne. Csak egyet akarok még végezetül megjegyezni. A t. képviselő ur ma már arról beszél, hogy Magyarországot mi törvénynyel meg fogjuk kötni és Ausztria megint nem lesz megkötve. Időelőtti dolog arról beszólni, hogy miként fogjuk az előterjesztendő törvényjavaslatokat tárgyalni. Azonban egy dolog természetes: hogy az előterjesztendő és tárgyalandó vám- és kereskedelmi szövetségi javaslat teljesen kongruens, mindkét államban egyértelmű törvény alkotását czélozván: abban az alakban, a melyben előterjesztetik, csak együttesen léphet életbe és nyerhet törvényerőt. Magyarországnak egyoldalú, hosszú tartamú szövetségben való lekötéséről nem lehet szó. Pedig ez a lényeg. Ha mi lekötjük magunkat vámszövelségre, le legyen kötve a másik állam is. Erről biztosithatom a t. képviselő urat, egyebekről pedig időelőtti dolog volna, beszélni. Én tehát most nem nyilatkozom a kiegyezésről, de nyilatkozni fogok, mihelyt ezt megtehetem. Ma nem is tartom illőnek, hogy annak az egyezségnek tartalmáról nyilatkozzam, a melyet még csak holnapután fogunk formailag véglegesiteni és aláírni. A jövő hét üléseinek egyikét arra fogom felhasználni, hogy megtegyem érdemleges nyilatkozatomat. {Hosszantartó. élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a napirend, t. i. elsősorban az ország némely törvényhatóságában mutatkozó keresethiány enyhitése czéljából elrendelendő közúti munkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 175, 188) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Elfogadja-e a ház a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot véglegesen ? (Igen !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház azt elfogadta. Következik a külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 196, 242) tárgyalása. (Felkiáltások : Hol az előadó ? Az imént még itt volt!) Kénytelen vagyok az ülést öt perezre felfüggeszteni. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az előadó ur kMan szólani. Nyegre László eiöadö: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslat a külföldieknek Magyarországon való tartózkodását kMánja szabályozni. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak helyüket elfoglalni. (Halljak! Halljuk!) Nyegre László előadó: Egy nagyfontosságú kérdés ez, a mely a kMándorlás kérdésével kapcsolatosan állami és közgazdasági életünknek egy élénken sajgó és gyors szanálást igénylő sebét képezi. Igen jól érezte ezt a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök ur, az ország üterén tartotta kezét akkor, a mikor a ki- és bevándorlás kérdésének megoldását a jelen országgyűlés feladatai közé sorozta és a midőn programmjának beváltásaként az előttünk fekvő törvényjavaslatot négy társa kapcsán a képviselőház elé terjesztette. És én igen szerencsés körülménynek tartom s igen helyes érzékre vall a miniszterelnök ur részéről az, hogy a képviselőháznak módot nyújtott a kies bevándorlás kérdéseinek együttes tárgyalására, mert hiszen ez a két kérdés egymással kétségbevonhatatlanul kapcsolatos. Méltóztassék megengedni, hogy épen a bevándorlás kérdésének kellő megvilágithatása szempontjából a ki- és bevándorlás kérdésével pár pillanatig kapcsolatosan foglalkozhassam. (Halljuk! Halljuk!) Ha a ki- és bevándorlás kérdését hazánk területén kellő figyelemre méltatjuk, igen abnormis tünetekkel találkozunk, Igen nagyszámú, folytonosan fokozódó, az amerikai és a németországi kikötőkből szerzett adatok és az itt kiállított útlevelek számadatainak egybevetéséből 1901-ben a 70.000-ret jóval felülhaladó, a népesség arányában az összes európai államok közt legkedvezőtlenebb arányú kMándorlás és ezzel szemben szintén igen nagyfokú, bár mérveiben egyáltalában nem ismert bevándorlás tűnik ki. Ez a tünet normális egyáltalán nem lehet. Vagy túlnépes valamely állam és akkor a túlnépesség esetleg a kMándorlás alakjában csapolódik le, de ilyen országba nem jogosult a bevándorlás; vagy gyér népességű valamely állam és ebben az esetben fenforoghat a bevándorlás szüksége, de az ilyen államból teljesen jogosulatlan a kMándorlás. (Helyeslés.) És nálunk mind a két tünet a legabnormisabb mértékben, mutatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Ha ezen abnormis tüneteket a statisztika és a néjjsürüség szempontjából teszszük megvizsgálás tárgyává, akkor a következő tételt állíthatjuk fel. Méltóztassék megengedni, hogy felállítandó tételem igazolására néhány általánosan ismert statisztikai adatot ajánljak a t. képviselőház figyelmébe. (Halljuk! Halljuk !j A népsűrűség tekintetéből — csak néhány államot fogok felem liteni — négyszög kilométerenkin t az arány igy áll: Belgiumban 214, Angliában 125, Olaszországban 106, Németországban 97, Ausztriában 83, Magyarországon 57, Bulgáriában 34 lélek esik minden négyszög kilométerre. Megállapíthatjuk .tehát, hogy mi a gyérebb népességű államok sorába tartozunk. De ha nyitott szemmel széttekintünk és látjuk ennek az országnak óriási felhasználatlan kincseit, látjuk nagy felhasználatlan munkaerejét, akkor
