Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-179

200 179. országos ülés 1903 január 9-én, pénteken. fog történni. Addig minden nyilatkozat helyte­len, sőt illetlen dolog lenne. Csak egyet akarok még végezetül megje­gyezni. A t. képviselő ur ma már arról beszél, hogy Magyarországot mi törvénynyel meg fog­juk kötni és Ausztria megint nem lesz meg­kötve. Időelőtti dolog arról beszólni, hogy mi­ként fogjuk az előterjesztendő törvényjavaslato­kat tárgyalni. Azonban egy dolog természetes: hogy az előterjesztendő és tárgyalandó vám- és kereske­delmi szövetségi javaslat teljesen kongruens, mindkét államban egyértelmű törvény alkotását czélozván: abban az alakban, a melyben előter­jesztetik, csak együttesen léphet életbe és nyer­het törvényerőt. Magyarországnak egyoldalú, hosszú tartamú szövetségben való lekötéséről nem lehet szó. Pedig ez a lényeg. Ha mi lekötjük magunkat vámszövelségre, le legyen kötve a másik állam is. Erről biztosithatom a t. kép­viselő urat, egyebekről pedig időelőtti dolog volna, beszélni. Én tehát most nem nyilatkozom a ki­egyezésről, de nyilatkozni fogok, mihelyt ezt megtehetem. Ma nem is tartom illőnek, hogy annak az egyezségnek tartalmáról nyilatkoz­zam, a melyet még csak holnapután fogunk formailag véglegesiteni és aláírni. A jövő hét ülései­nek egyikét arra fogom felhasználni, hogy megte­gyem érdemleges nyilatkozatomat. {Hosszantartó. élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Következik a napirend, t. i. első­sorban az ország némely törvényhatóságában mutatkozó keresethiány enyhitése czéljából el­rendelendő közúti munkák költségeinek fede­zéséről szóló törvényjavaslat (írom. 175, 188) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Elfogadja-e a ház a most harmad­szor felolvasott törvényjavaslatot véglegesen ? (Igen !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház azt elfogadta. Következik a külföldieknek a magyar ko­rona országai területén való lakhatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 196, 242) tárgyalása. (Fel­kiáltások : Hol az előadó ? Az imént még itt volt!) Kénytelen vagyok az ülést öt perezre felfüg­geszteni. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az elő­adó ur kMan szólani. Nyegre László eiöadö: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvény­javaslat a külföldieknek Magyarországon való tar­tózkodását kMánja szabályozni. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak helyüket elfoglalni. (Hall­jak! Halljuk!) Nyegre László előadó: Egy nagyfontosságú kérdés ez, a mely a kMándorlás kérdésével kap­csolatosan állami és közgazdasági életünknek egy élénken sajgó és gyors szanálást igénylő sebét képezi. Igen jól érezte ezt a belügyminisz­térium vezetésével megbízott miniszterelnök ur, az ország üterén tartotta kezét akkor, a mikor a ki- és bevándorlás kérdésének megoldását a jelen országgyűlés feladatai közé sorozta és a midőn programmjának beváltásaként az előt­tünk fekvő törvényjavaslatot négy társa kap­csán a képviselőház elé terjesztette. És én igen szerencsés körülménynek tartom s igen helyes érzékre vall a miniszterelnök ur részéről az, hogy a képviselőháznak módot nyújtott a ki­es bevándorlás kérdéseinek együttes tárgyalá­sára, mert hiszen ez a két kérdés egymással kétségbevonhatatlanul kapcsolatos. Méltóztassék megengedni, hogy épen a be­vándorlás kérdésének kellő megvilágithatása szempontjából a ki- és bevándorlás kérdésével pár pillanatig kapcsolatosan foglalkozhassam. (Halljuk! Halljuk!) Ha a ki- és bevándorlás kérdését hazánk területén kellő figyelemre méltatjuk, igen ab­normis tünetekkel találkozunk, Igen nagyszámú, folytonosan fokozódó, az amerikai és a német­országi kikötőkből szerzett adatok és az itt ki­állított útlevelek számadatainak egybevetéséből 1901-ben a 70.000-ret jóval felülhaladó, a né­pesség arányában az összes európai államok közt legkedvezőtlenebb arányú kMándorlás és ezzel szemben szintén igen nagyfokú, bár mérveiben egyáltalában nem ismert bevándorlás tűnik ki. Ez a tünet normális egyáltalán nem lehet. Vagy túlnépes valamely állam és akkor a túlnépesség esetleg a kMándorlás alakjában csapolódik le, de ilyen országba nem jogosult a bevándorlás; vagy gyér népességű valamely állam és ebben az esetben fenforoghat a bevándorlás szüksége, de az ilyen államból teljesen jogosulatlan a kMándorlás. (Helyeslés.) És nálunk mind a két tünet a legabnor­misabb mértékben, mutatkozik. (Halljuk! Hall­juk!) Ha ezen abnormis tüneteket a statisztika és a néjjsürüség szempontjából teszszük meg­vizsgálás tárgyává, akkor a következő tételt állíthatjuk fel. Méltóztassék megengedni, hogy felállítandó tételem igazolására néhány általáno­san ismert statisztikai adatot ajánljak a t. kép­viselőház figyelmébe. (Halljuk! Halljuk !j A nép­sűrűség tekintetéből — csak néhány államot fogok felem liteni — négyszög kilométerenkin t az arány igy áll: Belgiumban 214, Angliában 125, Olaszországban 106, Németországban 97, Ausztriában 83, Magyarországon 57, Bulgáriá­ban 34 lélek esik minden négyszög kilométerre. Megállapíthatjuk .tehát, hogy mi a gyérebb népességű államok sorába tartozunk. De ha nyitott szemmel széttekintünk és látjuk ennek az országnak óriási felhasználatlan kincseit, látjuk nagy felhasználatlan munkaerejét, akkor

Next

/
Thumbnails
Contents