Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-179

1?9. országos ülés 1903 január 9-én, pénteken. 201 bizvást megállapíthatjuk azt is, hogy ez a föld kedvezőbb közgazdasági viszonyok között, inten­zív mezőgazdasággal, fejlődött iparral a jelenlegi­nél kétszerte, sőt háromszorta nagyobb számú népesség befogadására is képes. És ez a jövő Magyarország képe, ez a mi jövőnk, ez a mi reményünk, a mi ha nem lenne, valósággal két­ségbe kellene esnünk. (Ugy van! Ugy van! a jobbMaion.) És ha, t. képviselőház, a tényleges állapotot veszszük szemügyre, a boldogulásnak nálunk oly nagy arányokban mutatkozó alapfeltételei ellenére mit látunk ? Nyomott közgazdasági helyzetet, folyton fokozódó panperizmust és a kMándorlás folytonos és fokozatos terjedését. T. képviselőház! Hogy egy közszólammal éljek, agrikultur állam vagyunk. Az ország la­kosainak legnagyobb része földmMeléssel, mező­gazdasággal foglalkozik; de azután, ha megint a statisztikához fordulunk, ismét megdöbbentő kép tárul szemünk elé. Az ország területén az 1895. évi összeírás szerint lévő gazdaságoknak 53 százaléka az öt holdig terjedő, u. n. törpe birtokok sorába tartozik és hangsúlyozom, hogy azóta az arány részint örökösödés, részint a kedvezőtlen közgazdasági konjunktúrák folytán még kedvezőtlenebbé vált. Ezek a törpe birto­kosok azok, a kiknek soraiból a kMándorlók legnagyobb része kikerül és pedig azért, mert ezen kisbirtokokból magukat és családjukat fen­tartani nem képesek és mellékfoglalkozásuk állandóan nincsen. Iparunk, mely pedig a kül­földi államokban a lakosság jelentékeny részét föntartja, másik részét pedig mellékfoglalkozás­sal, mellékkeresettel ellátni van hMatva, úgy­szólván nincsen; a mi van, az pang. így áll a kérdés a szegény nép, a munkás kéz szempont­jából. S hogyan áll a földbirtok szempontjából? Ali ugy, hogy a folytonos kMándorlás miatt nagy munkáshiánynyal állunk szemben, ugy, hogy az ország egyes részeiben Galicziából, Karintiából, Bukarestből hozott munkásokkal kell ezt a hiányt fedezni. Bornemisza Lajos: Az egész Felvidéken! Nyegre LászIó előadó: Egyes vidékeken exorbi­táns munkabérek mutatkoznak és a helyzet az, hogy ha a kMándorlás így fokozódik, a mezőgazdaság oly krízisnek néz eléje, melynek konzekvencziái kiszámithatlanok. (lűtalános helyeslés.) 8 ha most, t. ház, ezeket a tüneteket a bevándorlás szempontjából veszszük figyelembe. (Halljuk! Halljuk!) akkor, míg egyrészről lát­juk azt, hogy nálunk a kMándorlás nem egy természetes folyamat, nem, mint azt a minisz­terelnök ur a kMándorlási törvényjavaslat tár­gyalása alkalmával találó hasonlatban mondta, a vérbőségnek természetes levonulása, hanem egy vérszegény testnek folytonos ujabb és ujabb vérveszteség által való állandó gyöngülése, ad­dig másrészről bizvást megállapíthatjuk azt, hogy ily kóros körülmények közepette a beván­dorlás kérdésének megoldása minket kettős óva­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. X. KÖTET, tosságra int. Kettős óvatosságra int különösen akkor, a mikor a ki- és bevándorlás mérlege egyáltalában nem mutat kedvező képet. A kMándorlás mérlegénél az egyik serpenyőben ott vannak legmunkabiróbb honosaink, a kik kMándorolnak, mert hiszen, ha erősek és munka­bírók nem volnának, akkor nem tarthatnák fenn magukat. Bornemisza Lajos: A java kMándorol! Nyegre László előadó: És a kik a bevándorlás serpenyőjében a másik oldalon állanak, igen sokszor improduktMitásuknál, vagy közártalmas­ságuknál fogva olyan egyének, kik az állam érdekeinek egyáltalában nem szolgálnak. (Elénk helyeslés.) Megdönthetetlen fiziológiai törvény az, hogy erőveszteség csak erőt adó anyagokkal pótol­ható. Nekünk nemzeti erélyünk kifejtésével, uj keresetforrások megnyitásával mindent el kell követnünk azon irányban, hogy a kMán­dorlást megakadályozhassuk, a mennyiben pedig az erővesztescgnek idegen anyagokkal való pót­lásáról van szó, nemzeti önfentartásunk érdeké­ben valóban csak olyan anyagot szabad ezen nemzet testébe a jövőben beleengednünk, a mely ennek erőt és tápot ad, (Elénk helyeslés.) de a legnagyobb erélylyel kell visszautasítanunk és visszatartanunk a szervezetbe való jutástól min­den olyan anyagot, a mely akár improduktM voltánál fogva, ezen beteg szervezetnek csak kárára válhatnék, akár pedig pláne káros vol­tánál fogva a beteg szervezetre romboló, esetleg végzetes hatással lehetne, (Elénk helyeslés jobb­és bal felöl.) Ez a kérdés közgazdasági szempontból. De fontos a bevándorlás kérdése szocziálpolitikai és magyar nemzeti szempontból is. Ma, a mikor az állam és társadalom megállapított rendjét fel­forgatni kMánó elemek mind szélesebb és széle­sebb körökben kMannak maguknak talajt sze­rezni, a mikor a magyar nemzeti állam fényét elhomályosítani kMánó velleitások gyakran kül­földi izgatók alakjában jelennek meg közöttünk, hogy békés honpolgárainkat tévtanokkal félre­vezetve, azokat a haza iránti hűtlenségre csá­bítsák, kétszeresen kell őrt állani határainkon, hogy ezen indMiduumokat az országba belépés­nél figyelemmel kísérhessük, és ha szükséges, el­távolíttassuk, mielőtt az ország érdekeinek hát­rányára válnának. (Altalános, élénk helyeslés.) T. ház! A mikor a bevándorlás kérdésének elvi szempontjait az előadottakban kívántam vá­zolni és a mikor ugy érzem, hogy az előadot­takból is kitűnik, hogy a bevándorlás kérdésé­nek rendezése elodázhatatlan és sürgős szük­séget képez, méltóztassanak megengedni, hogy pár pillanatra a bevándorlás kérdésének jelen­legi állásával foglalkózhassam, hogy abból az­után a konzekvencziákat a jelen törvényjavas­latra nézve levonhassam. (Halljuk! Halljuk.') A bevándorlás kérdését ez idő szerint ha­zánkban az 1886: XXII. t,-czikk 17. §-a sza­26

Next

/
Thumbnails
Contents