Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-176

t76. országos ülés 1902 deczember 20-án, szombaton. 177 zetiségi egységet képez, vagyis egy nemzetet. Ebből a gondolatból szövi tovább a politikai tervet, bogy t. i. ha az osztrák-magyar monarchia válságba kerülne és esetleg uj államalakulások következnének, akkor ebből a három népből és ezen népek által lakott territóriumból, tehát Csehországból, Morvaországból és a magyar Fel­vidékből visszaállíttassák Szvatopluk egykori szláv birodalma. (Mozgás.) Ez a czél be nem vallott ennél a szövet­ségnél, de hogy mégis él lelkében, az magából a dolog természetéből következik; hiszen nem volna érthető, hogy egyszerre most miért vetet­ték fel ennek a nemzetegységnek a kérdését, miért propagálják és miért kultMálják azt annyira ? Ennek a czélnak a szolgálatában áll a cseh-tót egység, és ennek a czélnak kívánja kulturailag, gazdaságilag és társadalmilag elő­készitni a hazai tótokat. Igen erős eszközökkel dolgozik ez, t, ház. Igen sok lapot tart fenn Magyarországon, a nyomtatványok és könyvek ezrével árasztja el az egész Felvidéket, anyagi térre lép és épen azért igen veszélyes, mert anyagi lekötelezésbe akarja hozni a felvidéki tőt népet. Alapit szövetkezeteket, a felvidéki nemzetiségi pénzintézeteket ellátja cseh tőkével, és — a mint azt egy külön beszédemben ki­fejtettem — most már gyári vállalkozások terére is lépett azzal a czelluloze-gyárral, a melyet Turócz- Szent-Mártonban felállítani óhajtanak. Ennek a czelluloze-gyárnak sorsa közigazgatási utón most a t. kormánytól függ. Széll Kálmán miniszterelnök: Nein bizony! Haydin Imre: Nem kívánom a t. kormány elhatározását befolyásolni . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Nem itt van, hanem az ottani hatóságoknál van. Haydin Imre: . . . mégis kötelességem egyre , rámutatni, arra t. i., hogy ez a vállalkozás cseh pénzzel indult, hogy cseh kMáló nemzetiségi politikusok vettek abban részt, hogy a prágai lapok pl. a Hlas Naroda, azt mint cseh nemze­tiségi vívmányt ünneplik. Hát, t. ház, hogyha ez a vállalat létesül Turócz-Szent-Mártonban, nemcsak hogy Turócz-Szent-Mártonban a nem­zetiségi erőarányok a magyarság kárára meg fognak billenni, nemcsak hogy az eszmének egy ujabb erődé támad, hanem, t. ház, veszedelmes ez azért, mert ez a vállalkozás az egész fel­vidékre kiterjesztheti szálait. Tudvalevő, t. ház, hogy egy czelluloze-gyár­nál nem annyira a gyár-üzem a fő, hanem a fa-üzlet. Ennek a fa-üzletnek a révén a válla­lat szét fogja küldeni ügynökeit az egész Fel­vidékre, az ottani községekbe és ezek az eszmé­ket propagálni fogják, sőt a favételekkel anyagi lekötelezésbe hozzák az egyes embereket. Ebből ig«n nagy veszély fejlődik. Én egyáltalában, t, ház, a cseh-tót szövetkezetet és a cseh-tót egy­ség eszméjét igen veszélyesnek tartom. Meg­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. X. KÖTET. mondom, t. ház, hogy miért? Mert igen erős anyagi eszközökkel dolgozik. Molnár Jenő: Jól teszi! Széll Kálmán miniszterelnök: Nagyon kedves! Haydin Imre: Másodszor, mert jól tudom. t. ház, hogyha egyszer a cseh valahová lábát betette, onnan ki nem mozdítható; és harmad­szor, mert azt gondolom, hogy épen erősebb eszközeMel azt a gyengébb tót nemzeti moz­galmat magába fogja szívni, a mint hogy ennek a jelei már mutatkoznak is, mert hiszen itt van Jánoska liptószentmiklósi pap esete, a ki a tót nemzetiségi embereknél puhatolódzott és ezek a cseh nyelv javára döntöttek. Molnár Jenő: Az államnak tessék közbe­lépni és ne hagyja meghalni éhen azokat az embereket, a kiknek kenyér kell. (Zaj. Hall­juk ! Halljuk! jobb felöl.) Haydin Imre: A szegény nép érdekében én nagyon sokat beszéltem, e tekintetben engem semmiféle vád nem érhet. Molnár Jenő: Nem önt mondom, hanem a kormányzatot, a mely elhanyagolta őket. (Zaj.) Haydin Imre: T. képviselőház! így világít­ván meg a helyzetet, már most engedjék meg nekem, hogy magáról a nemzetiségi törvényről ejtsek néhány szót. Szerény véleményem szerint a nemzetiségi törvény két részből áll. Az egyik részben kitűzi a czélt: a magyar államot a magyar nemzet erejében, a másodikban számol az akkor volt viszonyokkal. Tagadhatatlan, hogy ez a második rész sok tekintetben ellenkezik az elsővel. Csakhogy, t. ház. azt hiszem, ha ennek egyes részei végrehajtatlanok maradtak, az nem a kormányzat mulasztásán múlt: azoknak végre­hajtását, hála Istennek, a magyar nemzetnek fejlődő életereje tette feleslegessé, és azt gon­dolom, bogy minden törekvés, a mely ezen elernyedt részeknek felújítására irányul, ezen a magyar nemzeti életerőn és annak hatalmán fog hajótörést szenvedni. (Elénk helyeslés a jobb­oldalon.) Én bizva ebben, bízva a kormánynak haza­fias erélyében és elszántságában, minden utasí­tás nélkül nyugodtan teszem le ezen kérvényt az ő kezébe, leteszem mint a felvidéki magyar­ságnak panaszát, jajszavát, mementoját és uta­lok Hodossy Imre t. képviselőtársam emlékeze­tes szavaira, hogy ütött már az utolsó óra. (ügy van ! jobb felöl.) Én azt gondolom, t. ház, hogy a hazai Fel­vidék kérdése nem politikai kérdés, hanem kenyér­kérdés . . . (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) Molnár Jenő: Ezt mondom én is! Haydin Imre: . . . épen azért a Felvidék sze­gény népének első sorban nemzeti béke kell, bogy kemény sorsával sikeresen megküzdhessen. (Hosszantartó, élénk helyeslés és éljenzés a jobb­óldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Rátkay László jegyző: Kovács Pál! Kovács Pál: T. képviselőház! A magam ne­vében a kérvényi bizottság javaslatát elfogadom. 23

Next

/
Thumbnails
Contents