Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-170

170. országos ülés 1902 deczember 13-án, szombaton. n kérvényi bizottság ezeket tárgyalta és csak időhiány miatt nem volt a háznak alkalma ezeket tárgyaim, ezen formalitásért ne vessük vissza, most megint tárgyalás nélkül a kérvényi bizottsághoz ezeket a kérvényeket, hanem fogjon bele végre a ház ezeknek a tárgyalásába. Fogjon bele annál is inkább, miután mái- úgyszólván félesztendeje tárgyalás nélkül hevernek e kérvények és hogy ha netalán a felvetett indítvány szerint megint visszaadatnának a kérvényi bizottságnak, ez nem lenne egyéb, mint megint csak elodázás, örökös elodázás, és igy az ország lakossága és a törvényhatóságok kérvényezési jogának kijátszása, (Ugy van! Ugyvan! a szélsőbal oldalon.) mert most már számos olyan kérvény van, a melyek hosszú, ismételt elhalasztás által elévülnének. Azért bátorkodom a t. házat arra kérni, hogy mMel a házszabályokon sérelem nem fog azáltal esni, ha ma bocsátkozunk bele az érdemleges tárgyalásba, ne méltóztassék e kérvényeket még egyszer és újból a kérvényi bizottsághoz utasitani. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!/ Én is szeretnék nyilatkozni ebben a kérdésben; (Halljuk! Halljuk!) felfogásomat, mMel a házszabályok alkalmazásáról van szó, szeretném a t. ház elé terjeszteni. {Halljuk! Halljuk!) A házszabályok 246. §-a azt mondja: »üly tárgyra vonatkozó kérvény, mely felett a ház akár valamely tagjának indítványa, akár előbb benyújtott kérvény folytán már határozott, azon ülésszakban többé nem tárgyalható; a bizottság által ezen egyszerű megjegyzéssel jelentetik be a háznak, tudomás végett.« Ennek folytán a kérvényi bizottság nem tehetett egyebet a harmadik sorjegyzékben levő és ilyen állapotban leledző kérvényekkel szemben, mint hogy azokat a 246. §. alapján egyszerű tudomásvétel végett bejelentette. De már most a 245. §. azt mondja : »A kérvények a kérvényi bizottság jelentése alapján rendszerint hetenkint a szombati ülésben, a napirend tárgyalására kiszabott időn kMül tárgyalandók.«Tehát a kérvényi bizottság jelentésének alapján, ha szigorúan veszszük a házszabályoknak ezt a pontját, ennek teljesen megfelelő elintézés csakugyan csak az volna, hogy a kérvények a kérvényi bizottsághoz visszautasittassanak, hogy valami jelentést tegyen, hogy valami érdemleges elintézést javasoljon. Ha azonban a t. ház azt tartja, hogy nagyobb érdeknek és a törvényhatóságok és kérvényezők jogainak szigorú megóvása végett — a melyeken ugyan sérelem nem történnék, ha a kérvényi bizottsághoz visszautasittatnának is a kérvények — azokat most mégis érdemlegesen tárgyaljuk és a kérvényi bizottságnak azt a véleményét is, a mely szerint a kérvények, hMatkozással a házszabályok 246. §-ára, tudomásul vétel végett bejelentetnek, jelentésnek és substratumnak vegyük, nekem ez ellen nincs kifogásom és házszabályok egy tágító magyarázatával ezt is megengedhetőnek vélem, csakhogy akkor a kérvényi bizottságnak ezen indítványával szemben valakinek a képviselő urak közül elleninditványt kell tennie. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A kérvényi bizottság ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy más javaslatot tegyen és ha ilyen elleninditvány nincs, akkor nem tudom, a ház határozatának mi volna a substratuma. (Helyeslés.) Ilyen értelemben kérdem a t. házat, kivánja-e, hogy ezeknek a kérvényeknek is érdemleges tárgyalásába belemenjünk ? Buzáth képviselő ur óhajt a házszabályokhoz szólani. De előbb jelentkezett már Barabás képviselő ur. Barabás Béla: Már az előadó ur jelentése után kértem szót, mert épen ehhez a tárgyhoz akartam szólani, annál is inkább, mert az előadó ur indítványa vagylagos volt. Daróczy Aladár előadó: Nem volt indítványom ! A ház döntésére bíztam a dolgot! Barabás Béla: Tehát véleménye vagylagos volt. Az a kérdés, hogy hogyan állunk ezekkel a kérvényekkel. Mindazon kérvényekre vonatkozólag, a melyek beérkeztek és a melyek a múlt cziklus alatt tárgyaltattak, a kérvényi bizottság véleménye az, hogy a 246. §. alapján tudomásul vétessenek. Mit jelent ez ? A kérvényi bizottság azokat a kérvényeket el sem olvasta, nem is foglalkozott velük; csak nézte a czimeket és látta, hogy ezekkel azon ülésszakban már a ház foglalkozott, ergo a most előterjesztett kérvényeket egyáltalán meg sem nézte, el sem olvasta, csak sorozta és azzal az indoklással, hogy azon ülésszakban már ezen kérdések tárgyában előző kérvények folytán a képviselőház határozott, tudomásvétel végett bejelentette. Most az a kérdés, t. képviselőház, vájjon azon álláspontra helyezkedjünk-e, a melyet a kérvényi bizottság igen tisztelt előadója fejtett ki, vagy pedig azt a helyes álláspontot foglaljuk el, — és ezt indítványozom ós javaslom is — hogy méltóztassék mindazon kérvényeket, a melyekre vonatkozólag a kérvényi bizottság a 246. §. szerinti tudomásvételt javasolja, visszaadatni a kérvényi bizottságnak, hogy azokkal foglalkozzék. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Mert ellenkező esetben nem is lehet ma érdemi határozotot hozni. Hiszen azt sem tudom, miféle indokok foglaltatnak abban a kérvényben: nekem ismernem kell azokat a kérvényeket és az előadó ur véleménye alapján kell azután határozatot hozni. Azért a legegészségesebb és leghelyesebb eljárás az, hogy méltóztassék a kérvényi bizottságnak mindezen kérvényeket visszaadni, hogy véleményes jelentést tegyen, de azzal a hozzáadással, hogy tekintettel arra, hogy ezek a kérvények már régebben hevernek itt, de tekintettel arra is, hogy utóvégre az országnak, a hatóságoknak, egyeseknek kérvényezési