Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-176

276". országos ülés 1902 deczember 20-án, szombaton. 169 kedelmi alkalmazottak kötelező nyugdij-biztositásának törvény utján való rendezése, illetve a teljes vasárnapi munkaszünet megadása iránt kérvényeznek. Daróczy Aladár előadó: T. ház! Az aradi kereskedők kérvényt nyújtottak be a képviselőkázhoz, a melyben az iránt folyamodnak, hogy a kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak kötelező nyugdijbiztositása törvényhozás utján rendeztessék. A kereskedelmi alkalmazottak országos egyesülete pedig az iránt kérvényez, hogy a teljes vasárnapi munkaszünet, valamint a kereskedelmi alkalmazottaknak kötelező aggkori biztositása tétessék törvényhozási intézkedés tárgyává. A kérvényi bizottság, midőn e két kérvényt, melybár főbb pontjaiban tartalomra nézve különböző, de lényegében egy és ugyanaz, a mennyiben mind a két kérvény a kereskedők és kereskedelmi alkalmazottaknak aggkor vagy munkaképtelenség esetén leendő anyagi ellátása segédeszközeit igyekszik kutatni és megteremteni, együttesen vette tárgyalás alá, egyúttal konstatálta azt, hogy a kérvényezők által képviselt kereskedelmi osztályok kebelében sincs meg az egyértelműség az iránt, hogy minő eszközök volnának szükségesek a kérvényben kifejezett és kétségtelenül való indokokkal megokolt mai állapotok megszüntetésére. Ezen körülmény meglatolásával tehát a kérvényi bizottság azt javasolja a t. háznak, hogy méltóztassék e két kérvényt a kereskedelemügyi miniszter urnak kiadni. (Helyeslés.) Rátkay László: Szederkényi Nándori Szederkényi Nándor: T. ház! Az előttünk fekvő kérvények ugy, mint azt a t. előadó ur elmondta, két részből állanak. Az egyik a nyugdíjintézménynek rokkantság esetén kötelező rendezéséről szól, a másik pedig a vasárnapi munkaszünet életbeléptetéséről a kereskedők és kereskedői alkalmazottakra nézve. A mi az elsőt illeti, én belenyugszom abba, hogy a kérvények adassanak a kereskedelemügyi miniszter urnak, mert a kereskedelemügyi miniszter ur már ez ülésszak folyamán volt szMes kinyilatkoztatni, hogy a kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak nyugdíjügyével foglalkozik és e tekintetben jóakaratú közbenjárását és működését helyezte kilátásba nem ugyan személyesen, de a t. földmMelésügyi miniszter ur utján. Feltételezem, hogy a jelenlevő t. kereskedelemügyi miniszter ur mindazt, a mit akkor a földmMelésügyi miniszter ur az ő nevében is kifejtett, hogy ugyanis ez az ügy melegen érdekli és foglalkozik vele, természetesen az illetők javára megvalósítja, Feltételezem ezt, és az engem ebben a tekintetben ez idő szerint megnyugtat. Mindössze arra kérem a t, kereskedelemügyi miniszter urat, méltóztassék lehetőleg gyorsan eljárni. A kérvények másik része a vasárnapi munkaszünetre vonatkozik. Mióta ez az intézmény fennáll és életbe lépett, üdvös hatása, KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906, X. KÖTET. lehet mondani, az egész társadalmi életre csak javitólag nyilatkozik meg és ez bátorít, sőt ösztönöz bennünket arra, hogy a vasárnapi munkaszünetet azokra is kiterjeszszük, a kik ennek áldásában még nem részesülnek. Ilyenek a kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak. Ebben a tekintetben a kereskedők közt a verseny kérdése az, a mely őket zavarja abban, hogy egyöntetüleg járjanak el, Vannak kereskedők, a kik önként összeállva, a vasárnapi munkaszünetet készek behozni ugy magukra, mint alkalmazottaikra nézve, de a jogos verseny kérdése mindig bizonyos hátrányos helyzetet teremt részükre, és igy nincs más mód, mint az, hogy csakugyan állami intézménynyel létesítsük rájuk nézve kényszeritőleg azt, hogy a vasárnapi munkaszünetet megtartsák, és ezzel a versenykérdés megoldassák ugy, hogy az sem egyiknek előnyére, sem másiknak hátrányára ne legyen. Ebből az okból a kérvények másik részét illetőleg azzal a kéréssel fordulok a t. képviselőházhoz, hogy mMel ez általános erkölcsi kérdés is, mozdítsa elő ezt a t. ház azzal, hogy a kérvényeknek a vasárnapi kötelező munkaszüneíre vonatkozó részét pártolólag adja ki a kereskedelemügyi miniszter urnak. Ha azonban a t. miniszter ur azt tartja, hogy ő e nélkül is fog intézkedni, mert hiszem, hogy belátja az ügy üdvös voltát, akkor természetesen vissza fogom vonni határozati javaslatomat. Kérem a t. miniszter urat, hogy az én kérésem értelmében szíveskedjék megnyugtatókig nyilatkozni. Rátkay László jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. képviselőház! Magam részéről is a legmelegebben jiártolom azt a kérvényt, a melyet az aradi és budapesti kereskedelmi alkalmazottak a t. képviselőház elé terjesztenek. A kérvények két irányban oszlanak meg, és pedig egyrészt felkarolják a kereskedelmi alkalmazottak nyugdíj- és aggkori biztosítására vonatkozó intézményt és másrészt foglalkoznak ezek a kérvények a vasárnapi munkaszünettel. Ugy tudom, hogy már Hegedüs volt kereskedelemügyi miniszter ur kormányzása alatt a kereskedelmi alkalmazottak nyugdíjügyére vonatkozólag egy törvénytervezet dolgoztatott ki. Szaktanácskoz arányt is hMott össze az akkori kereskedelemügyi miniszter, a javaslatot a szakköröknek is megküldte és semmi kétség sem volt arra nézve, hogy ebből a javaslatból mielőbb törvény lesz. Az érdekelt körök, valamint a parlament nincsenek tájékozva az iránt, mi lehet az oka annak, hogy ezen nagyfontosságú és szocziális szempontokból fontos törvényjavaslat, ugy látszik, egyszerre megakadt a minisztérium irattárában, s mióta a kereskedelemügyi minisztérium vezetésében változás állott be, nem vagyunk tájékozva, hogy a miniszter ur ebben a kérdésben mit szándékozik tenni. Ha más államok szocziális törvényhozására tekintünk, nem valami nagy megelégedéssel lát22