Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-170

10 |70. országos ülés 1902 deczember 13-án, szombaton. keddi ülés napirendjére szíveskedjék a t. ház kitűzni azt az öt törvényjavaslatot, a melyeket benyújtani szerencsés voltam (Helyeslés a jobb­és a baloldalon.) és pedig először is a kMándorlás szabályozásáról szóló törvényjavaslatot és azután a többit, a mint ki vannak nyomatva, de má­sodik helyen, minthogy a bevándorlásról szóló törvényjavaslat inkább ebhez tartozik, jönne a bevándorlási törvényjavaslat, azután az útlevél­ügyről, majd a határrendőrségről és végül a há­rom uj csendőrkerület felállításáról szóló tör­vényjavaslat. (Altalános helyeslés.) Ezeket ké­rem a keddi ülés napirendjére kitüzetni. (Álta­lános helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak talán belenyugodni, hogy ma már a keddi ülés napirendjét is meg­állapítsuk ? (Igen!) E szerint a keddi ülés napirendjét is megállapítja a t. ház és pedig abban az értelemben, a mint a t. miniszterel­nök ur javaslatba hozta ; t. i. először tárgyal­tatnak némely olyan belügyei a háznak, a melyek előreláthatólag sok időt igénybe venni nem fognak; t. i. a ház számvizsgáló és könyv­tári bizottságának már kiosztott jelentései. Ezek letárgyalása után a ki- ós bevándorlási, a kül­földieknek itteni tartózkodásáról szóló törvény­javaslat, az utlevélügyről szóló törvényjavaslat és a három uj csendőrkerület felállításáról, vé­gül a határrendőrségről szóló törvényjavaslat. Ezek keddtől kezdve lennének a ház napirend­jének tárgyai. (Altalános helyeslés.) Méltóztat­nak ehhez hozzájárulni? (Igen!) E szerint a ház beleegyezik abba, hogy a napirend ilyképen állapíttassák meg. Kimondom tehát még egy­szer, hogy a hétfői ülés napirendjén először a mentelmi ügyek és esetleg a kérvények lesznek, még pedig a kröülmenyekhez képest vagy 12 vagy 1 órakor kezdjük meg a kérvények tár­gyalását; a keddi ülésen pedig az imént meg­jelölt törvényjavaslatok, melyek a következő ülésnapokon is tárgyaltatni fognak. E szerint a hétfői és a keddi ülés napi­rendje meg van állapítva. Mielőtt a kérvények harmadik sorsjegyzé­kének tárgyalására áttérnénk, bemutatom Balogh Mihály, Bihar vármegye nagyszalontai válasz­tókerületében megválasztott országgyűlési kép­viselő megbízólevelét, (Élénk éljenzés a széls'ó­baloldalon.) a mely megvizsgálás és jelentés­tétel végett kiadatik az állandó igazolási bizott­ságnak. Következik a kérvények harmadik sorjegy­zékének (írom. 17G) tárgyalása. Daróczy Aladár, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Mielőtt a t. képviselőház a mai napi­rendre kitűzött kérvények sorjegyzékeit tárgyalás alá venni méltóztatnék, tiszteletteljes jelentést kell tennem az igen t. háznak. (Halljuk 1 Halljuk!) A kérvényi bizottság ugyanis a kérvények harmadik sor jegyzék ét még a múlt ülésszakban letárgyalta és bejelenthette, s abban a hiszem ­ben, hogy e sorjegyzék még a múlt ülésszakban a t. ház által napirendre tűzetni és tárgyaltatni fog, a kérvények legnagyobb részét, miként ezt a sorjegyzék ide vonatkozó rovatából látni is méltóztatik, a házszabályok 246. §-ának rendel­kezéséhez képest a t. háznak tudomásulvétel végett bejelenteni határozta. Bátor leszek a házszabályok 246. §-át szó­szerint felolvasni. (Halljuk ! Halljuk!) A házszabályok 246. §-a igy szól (olvassa): »Oly tárgyra vonatkozó kór vény, mely felett a ház akár valamely tagjának indítványa, akár előbb benyújtott kérvény folytán már határo­zott, azon ülésszakban nem tárgyalható és a bizottság által ezen egyszerű megjegyzéssel je­lentetik be a háznak, tudomás végett.« Miután azonban ugy történt, hogy ezen sorjegyzék tár­gyalása csak a mostani, tehát egy uj ülésszak­ban volt napirendre kitűzhető, önként követ­kezik, hogy mindama .kérvényekre vonatkozó bizottsági vélemények, melyek a most felolvasott 246. §, alapján nyugosznak, ugyanezen 246. §. értelmében plenáris tárgyalás alapjául immár nem szolgálhatnak, A midőn tehát e körülményre előadói tisz­temből kifolyólag a t. ház figyelmét felhívni bá­tor vagyok, szabadjon egyúttal figyelmébe aján­lani a t. háznak azt is, hogy a szóban forgó kérvények mikénti tárgyalása kérdésében két alternatíva előtt állunk. Az egyik alternatíva az, hogy a kérvények vagy mint újonnan beér­kezett kérvények tekintetvén, ujolag a kérvényi bizottsághoz lennének utasitandók ; (Egy hang a szélsíibahldaloH: Általában! Nem!) a. másik pe­dig az, hogy ezen alakiság mellőzésével — azért vagyok bátor ezt jelenleg alakiságnak minősí­teni, mert a múlt ülésszakban működött kér­vényi bizottság előtt e kérvények egyizben már megfordultak — most mindjárt a házban érdemi tárgyalás alá lennének veendők. Tisztelettel vagyok bátor ezt jelezni azért, hogy ez a kérdés a ház bölcsesége által oldas­sák meg, és egyúttal bejelentem azt is, hogy semmi oly előző esetet, a mely a szóban forgó kérdésre nézve vezérfonalul szolgálhatott volna, szorgos kutatásaim daczára, nem tudtam a nap­lókban feltalálni, i Thaly Kálmán: T. ház! Ehhez a napirendi kérdéshez, a melyet az előadó ur felyetni mél­tóztatott, hogy t. i. miként tárgyaltassanak ezen kérvények, óhajtanék szólani. Elnök: Szóval a házszabályokhoz kMan szó­lani a kéjjviselő ur. Thaly Kálmán: Igenis. Ha, ezek a kérvények, t. i. a harmadik sor­jegyzékben lévők, még a múlt ülésszakban adat­tak be és a kérvényi bizottság tárgyalásain, mint azt épen az előadó ur jelezni méltóztatott, keresztülmentek; ha nincs is rá preczedens, én azt gondolom, hogy a házszabályoknak is eleget teszünk akkor, ha tekintetbe veszszük azt, hogy mMel annak rendje és módja szerint az akkori

Next

/
Thumbnails
Contents