Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-175

152 175. országos ülés 1902 deczember 19-én, pénteken. szavazati jognak behozataláról nem hallottam. Ezt már haladásnak tartom abból a szempontból, hogy talán találkozhatunk valahol. Mert igenis, azt tartom a helyes megoldási módozatnak, hogy az eszméknek egymással való csatázásából és érleléséből, az összes érvelésekés tekintetek harczbaviteléből származzék azután valami, a mi a középúton jár, mert itt is az lesz az arányút, a mely a középen találja el az igazságot. (Zaj, Bálijuk! Halljuk! balfelöl.) De nem akarnak hallani. (Felkiáltásolt a szélsöbaloldálon: Dehogy nem! Nagyon is!) Erről a dologról — csak a közbeszólások miatt mondom — könnyebb ám arról az oldalról beszélni, mint erről. (Egy hang a néppárton: Hát cseréljünk! Nagy derültség.) Még könnyebb ilyen egyéni közbeszólásokkal és apróbb vagy nagyobb eszméknek vagy szavaknak odalökésével végezni a kérdéssel. Hát a magyar nemzetnek összes nagy morális és nemzeti érdekei vannak itt szóba hozva. (Igazi TJgy van! jobb felöl. Zaj a hal- és a szélsöbaloldálon.) Hogyha azt a rideg álláspontot foglalnám el, melyet a tisztelt képviselő urak magatartásából talán lehetne következtetni, hogyha azt mondanám, mióta itt vagyok, hogy én erről a parlamenti reformról hallani nem akarok, akkor azt a türelmetlenséget még érteném. De. én nem mondtam soha sem, sőt nem is cselekedtem ebben az irányban, sőt az ellenkező irányban cselekedtem. És ha a t. képviselő urak azt mondják nekem, — és helyesen teszik az önök álláspontjából — hogy ne kezeljem ezt a kérdést a hatalom szempontjából: erre csak azt vagyok bátor válaszolni, hogy nem szolgáltra e vádra az a miniszterelnök, a ki tényleg a választói jogot kiterjeszti törvényben . . . Krasznay Ferencz: Mintha hallottam volna! Széll Kálmán miniszterelnök: Azt is hallottam már nem egyszer, a mit t. barátaim közbeszólnak, (Helyeslés jobbfelöl.) hát hallják még egyszer. A ki másodszor nemcsak a törvényben, hanem a törvény mellett a választói jog alkalmazásánál igenis bebizonyította, hogy a jogfejlesztésnek és a jogkiterjesztésnek elvét követi, mert nemcsak az adóhátralékosok vétettek be törvény által, hanem valahányszor általános rendeletben vagy egyes esetek elintézésénél magyarázólag vagy rendelkezőleg jártam el, mindig a jogkiterjesztés álláspontján álltam, a mit bizonyít, hogy ma Magyarországon 27—28 százalékkal több a választó, mint azelőtt. (Helyeslés jobbfelöl.) És ha azt mondja t. barátom Holló Lajos, hogy ez még nem nagy százalék a népesség szaporodásához képest, mert azt mondja, hogy ezelőtt volt 5 százalék, most pedig 6 százalék . .. Molnár János: Porditva! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez még jobban beleillik az én argumentácziómba és csak köszönettel tartozom Molnár képviselő urnak. Ha nem igy jártam volna el, mMel a népesség szaporodása igen nagy volt, még kisebb százalék volna a választók száma: de mMel a jogkiterjesztés alapján álltam és azon intézkedtem, nem lett az arány rosszabb, mint volt azelőtt. És ha azt mondják a képviselő urak, hogy én ne a hatalom szempontjából kezeljem ezt a kérdést, erre először is azt kell megjegyeznem, hogyha ugy értik, hogy a rideg személyi hatalom megtartása szempontjából nem szabad kezelni, igazuk van; csakhogy bizonyos mértékig parlamentáris szempontból nem lehet elválasztani a hatalom megtartását és birlalását a politikai meggyőződések érvényesitésének szempontjától. (Igazi Ugy van! a jobboldalon.) A többség dolga is ez, a kisebbség dolga is. Önöknek is ezen alapon kell küzdeniök, hogy a hatalmat elveik alapján megszerezzék. (Igaz! Ugy van!) Mert ha ezen alapon nem küzdenek, akkor ennek a küzdelemnek erkölcsi jogosultsága nagyon is szóba jöhet. (Felkiáltások a szélsöbaloldálon: Egyenlő fegyverekkel!) Ezért ne vegye rossz néven Holló Lajos t. képviselőtársam, — ezt a nagyon érdekes, kényes és fontos témát még egy kicsit folytatom, (Helyeslés.) — ne vegye rossz néven, ha azt mondja ő, hogy a hatalom szempontjából nem szabad kezelni ezt a reformot, s igaza is van : én viszont azt mondom, hogy abból a szempontból sem szabad ám kezelni, hogy minden áron önök jöjjenek hatalomra. (Zaj a szélsöbaloldálon.) Holló Lajos: Csak ezen a módon lehet! Széll Kálmán miniszterelnök: Az ország mélyreható érdekei, nemzeti, alkotmányos, politikai és társadalmi érdekei jönnek össze itt a maguk összességében, iIgaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldálon.) Ha nehéz volt ez a kérdés mindenütt, ha évtizedes küzdelmekbe került a reform-bili keresztülvitele Angolországban ; még nehezebb az a mi viszonyaink közt, oly országban, a mely nemzetiségi szempontból nem teljesen egységes. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt nem lehet ám tagadni, ezt nem lehet ejdisputálni. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldedon.) Én mondom ezt, ki egyenlő mértékkel és igazsággal akarok eljárni nemzetiségi szempontból is mindenki irányában, de mindenekelőtt és első sorban az egységes magyar nemzeti állam magyar karaktere szempontjából. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Legyek bár ebben a tekintetben a teória és a doktrína szerint kevésbbé szabadelvű, de legyek olyan, a ki biztosítja ennek az államnak magyar karakterét minden időben : nos hát én e mellett fogok állani! (Zajos helyeslés és taps a jobboldalon, nagy zaj a balés a szélsőbaloldalon. Felkiáltások; Akkor sohasem lesz meg.) Holló Lajos : Olcsó tapsok! Visontai Soma: Nemzeti állam jog nélkül! Széll Kálmán miniszterelnök: Ebből nem az következik, hogy nem kell ez a reform, s hogy