Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-173

104 173. országos ülés 1902 deczember 11-én, szerdán. a vállalkozó a maga berendezését, szervezetét túlnyomó számban magyar állampolgárokból csinálja meg. Ezt értette a t. képviselő ur. Benne is van a javaslatban, hogy az igazgatóságnak hányadrészében kell magyar állampolgárokból állnia. De a képviselő ur folytatja és azt kMánja, hogy minden iparczikk és szükséglet tekintetében köttessék ki a szerződésben, hogy azt Magyarországon kell beszerezni. Kijelenthetem a t. képviselőháznak, a mint a bizottságban is kijelentettem, hogy nem mondom, — s azért elleneztem, hogy a törvénybe bejöjjön — hogy valamely kisebb szükségleti czikk, a mit az országban nem produkálnak, másutt ne legyen beszerezhető, mert nem lehet mindent kMétel nélkül itt kapni, de mindazt, a mi Magyarországon termeltetik, akár gazdasági termény, akár ipari termény, és a mire a hajózási vállalatnak szüksége van, azt igenis köteles lesz Megyárországon beszerezni. (Elérik helyeslés.) Mert én őt ugy tekintem, mint az állammal szerződésben levő állami szállítót és neki ezt kötelességévé tenni igenis nemcsak kész vagyok, de erre kötelezem is magamat. (Élénk helyeslés.) A t. kéj^viselő urat tehát e részben megnyugtathatom, nem is volt másként érthető, magából folyik és megegyezik, gondolom, azzal a gazdasági politikával, melyet folytattam minden ilyen kérdésben. A vizitátorok kérdéséről beszéltem, a konzuli kérdésről beszéltem és közbevetőleg másoknak mondott válaszomban reflektáltam azokra. is, a miket t. képviselőtársam erre vonatkozólag szMes volt felhozni. Végezetül csak összegezem röviden ezen törvényjavaslatnak czélját. (Halljuk!Halljuk••!) Ennek a törvényjavaslatnak czélja, igenis állítom, a kMándorlást korlátozni, irányítani és biztosítani azt, hogy a kMándorlottak magukat csak olyanoknak tekintsék, a mennyire lehet, hogy ők elmennek más országbakeresetforrást találni, de el nem szakadnak r Magyarországtól, az anyaföldtől, a hazától, (Elénk helyeslés.) ezeket ott, a mennyire lehet, a territoriális felségjog respektálásával a mi gondozásunk alatt tartani, az érintkezést és összeköttetést elevenné tenni, hogy könnyebben hazajöhessenek, hogy azok a szálak erősek maradjanak, melyek őket az anyaföldhöz kötik. E részben az ő szükségletük kielégítésére ugy vallási, mint humanitárius tekintetben megtenni a szükséges intézkedéseket, hasonlóképen magától értetődőleg az én feladatomhoz fog tartozni. Hisz itt ebben a törvényjavaslatban, pedig ez még nem is budget-törvény, felvettem 80.000 koronát erre a czélra, azonkívül birságokból, engedélydijakból, a szállítási vállalkozó által fizetendő jutalékokból egy pénzalapot szándékozom teremteni, mely, azt hiszem, — bár remélem, hogy a kMándorlás olyan dimenziókat nem fog ölteni, mint az utolsó években, sőt csökkenni fog — elég jelentékeny növekedést fog a következő években felmutatni, ugy, hogy ezen pénzalapnak határozott czélja az lévén, hogy ezen szükségleteket, a mennyire lehet, kielégítse, egyik hatalmas eszköz lesz arra, hogy azon czél elérését, melyet előbb jeleztem, hogy róluk a kezünket le ne vegyük, ezen keretben lehetővé tegye, és biztosítsa a magyar kormány és a magyar államhatalom számára. (Élénk helyeslés.) Ebből a szempontból indul ki, ettől van áthatva ezen törvényjavaslatnak minden része, minden ize, ebből a szempontból akarom kezelni és r végrehajtani, és azért elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: Artim Mihály képviselő ur személyes kérdésben kMan szólani! Artim Mihály: T. ház! A miniszterelnök ur azon enuncziáczióját, hogy a régi választásokból kifolyó és általam érintett szövetség szálai ide fel nem hatnak, örömmel tudomásul veszem, de felkérem, legyen annyi erélye, hogy parancsolja meg, hogy az a szegény nép minden ok nélkül bírságolásnak kitéve ne legyen és hogy senki ne gondolja azt, hogy annak a szövetségnek a szálait ápolgatni ott lent szabad. Elnök: Szólásra senki sincs többé feljegyezve ; ha tehát szólni senki sem kMan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kíván szólási jogával élni, s miután a felszólaló képviselő urak mind kijelentették, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául elfogadják, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául elfogadja. (Helyeslés.) Következik a részletes tárgyalás. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1. §-át; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 2- §-t). Elnök: Az előadó ur kMan szólani. Kristóffy József előadó : T. ház ! Előadói beszédemben voltam már bátor utalni azon körülményre, hogy a kMándorlás korlátozása tekintetében a közigazgatási bizottság, fontos gazdasági érdekek által sarkalva, túlment a javaslat eredeti dispoziczióin, a mely felfogáshoz azonban az igazságügyi bizottság nem járulván, jeleztem már akkor, hogy bátor leszek a kétrendbeli álláspontot a részletes tárgyalás során a t. ház bölcs elhatározása alá bocsátani. A közigazgatási bizottságnak általam most jelzett módosítása a 2-ik §-szal áll kapcsolatban, a melyben a kMándorlás korlátozása tekintetében vannak a rendelkezések felsoroMa.^Ezen szakasz eredeti rendelkezései szerint a korlátozások a védtörvényen, a büntetőtörvényen, a kiskorúságon, s a szükséges pénzeszközök hiányosságán alapulnak. Ezen korlátokat a közigazgagatási bizottság még kitágítani óhajtja a következő módosítás által: Beiktatandó volna a 2-ik §-ba a közigazgatási bizottság javaslatára a következő uj pont: »Közadóval hátralékosok, továbbá azok, a kik olyan szolgálati vagy munkaszerződési viszony-