Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-153

8tí 153. országos ülés 1902 népek is, a kik velünk szoros szövetségben van­nak, a kik iránt a magyar nép olyan köteles­ségekkel tartozik, minta minőkkel azok irá­nyunkban tartoznak. (Elénk helyeslés a jobb­oldalon. Nagy zaj a szélső baloldalon.) Csak ezt akartam megjegyezni és hangsúlyozni. {Helyes­lés a jobboldalon.) Eötvös Károly: T. ház! (Zaj a. jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon. Elnök is­mételten csenget) Elnök: Milyen czimen kíván a képviselő ur szólani ? FelMáltásolc a szélsőbaloldalon: Félre­magyarázott szavait akarja megmagyarázni!) Csendet kérek! Eötvös Károly: T. ház! Félreértett szavaim igazi értelmének helyreállítása végett kértem szót. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Rövid leszek. Fájdalommal állapítottam meg egyet: azt, hogy mi ketten ebben a kérdésben meg nem értjük egymást soha. A t. honvédelmi miniszter ur azt mondja ugyanis, hogy nem­csak Magyarország van a monarchiában, hanem mások is vannak ott. Bocsánatot r kérek, de e házban csak Magyarország van. (Élénk helyes­lés a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ezt én sem tagadom, soha sem is tagadtam! (Ugy van! jobbfelöl. Mozgás és zaj a. szélsőbal­oldalon. Elnök csenget.) Kubik Béla: Őrültség, a mit beszélt! (Nagy zaj és élénk felkiáltások jobb felöl: Rendre!) Leszkay Gyula; Igaza van! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ilyen emberek ülnek a minisz­teri székben! Nagy zaj.) Elnök: Kubik Béla képviselő urat rendre utasítom! (Elénk helyeslés a jobboldalon, Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán : Szégyen ! Gyalázat! (Hosszan­tartó, nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Pap Zoltán képviselő urat rendreutasítom! (Zaj és nyugtalanság a szélsö­baloldalon. Kubik Béla, Lengyel Zoltán és Pap Zoltán többszörösen közbeszól.) Elnök (csenget): Kubik Béla, Lengyel Zol­tán és Pap Zoltán képviselő urakat újra rendre utasitom! (Helyeslés jobbfelöl. Zaj) Figyelmez­tetem egyszersmind a képviselő urakat, hogy a harmadszori rendreutasításnak komolyabb követ­kezménye lesz! (Elénk helyeslés a jobboldalon. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Kérem Eötvös Károly képviselő urat, hogy beszédét folytatni méltóztassék. Eötvös Károly: A t. miniszter ur Magyar­ország minisztere, a magyar király tanácsosa és nem a monarchia minisztere és tanácsosa. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) De akár mi is ő: én és azok, a kik itt vagyunk, Magyarország törvényhozói vagyunk ós azok maradunk is. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon. Nagy zaj jobbfelöl.) Elnök; Kérem a t. házat, méltóztassék még egy sürgős interpellácziót meghallgatni. (Felki­november 21-én, pénteken. oltások: Holnap!) Mielőtt azonban e sürgős interpelláczióra áttérnénk, a holnapi napirendre vonatkozólag kívánok előterjesztést tenni. (Hall­juk ! Halljuk!) Méltóztassék belenyugodni, hogy a mai ülés napirendje tűzessék ki a holnapi ülésre is. (He­lyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) A ház tehát elhatározza, hogy a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjén a most félbeszakított mentelmi ügy, esetleg az indemnitás tárgyalásának folytatása lesz, (Helyeslés.) Következik Rakovszky István ur sürgős interpellácziója. Rakovszky István: T. képviselőház! Én a most elhangzott nagyon szép ós lendületes be­szédnek hatása alatt állok tökéletesen ugy, hogy igazán nehezemre esik felszólalni és a t. ház figyelmét igénybe venni. De egyik biztosított alkotmányos jogunknak oly flagráns megsértése fordult elő, hogy arra kell kérnem a t. házat, méltóztassék engem egypár perezre figyelmére érdemesíteni. (Halljuk! Halljuk!) Trencsén megyében az illava-puchói választó­kerületben a választás ki van irva, a választási mozgalmak megkezdődtek és ott a néppárt ré­széről b. Kaas Ivor lépett fel, mint képviselő­jelölt. Ma azonban a következő expressz-levelet kaptam Ernszt Sándor képviselőtársamtól, a ki onnan a következőket irja (olvassa): »Löfler tiszt, főbiró nem engedett beszélni. A mint kezdtem, azonnal intett, hogy mérsékeljem ma­gam ; a mint pedig arról beszéltem, hogy a ba­jok miatt sokan kivándorolnak, a főbiró azt mondta, hogy nem engedi a kormányt rágal­mazni. Azt mondtam én erre, nem folytatom, de bejelentem a miniszterelnöknek, hogy alkotmá­nyos jogaimban akadályoznak. 1901-ben ugyanezen Szkalka községben nem engedték Ohocholuszt beszélni. A báró magyar beszédjét igen természetesen megengedték, de, hogy én tótul beszéljek, nem tűrték. Előre mondták, a mint Szkalkára érkez­tünk, hogy a tiszteletbeli főbiró csak azért jött, hogy megakaszszon a beszédben. Bernkopf jegyző és a helybeli korcsmáros határtalanul agitálnak. Tegyetek, a mit tudtok, de intézkedjetek, hogy a bánffizmust megtörjétek.« Itt ma az immunitási jog megsértését tár­gyaljuk a katonaság részéről és én még ma nem tudom, nem áll-e elő az immunitási jognak meg­sértése a magyar kormánynak egyik közege ál­tal ? Az elnyomás az egész vonalon, ugy látszik, az igazság, a jog és a törvény magasabb dicső­ségére és tiszteletére dívik. A pénzügyi bizottságban egyhangú volt az ellenzéknek nézete, mikor a főispáni költségek tételét tárgyalta, hogy ez felesleges kiadás, mert az ellenzék a főisjaánokban nem lát egyebet, mint a kormánynak kirendelt főkorteseit. (Fel-

Next

/
Thumbnails
Contents