Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-152

152. országos ülés 1ÍIU2 november 20-án, csütörtökön. 47 fiasan érző fiatalság fellépésébe, és leküzdve sa­ját hajlamait, azt tanácsolta, hogy a Himnuszt, a magyar himnuszt énekeljék. Azt pedig éne­kelni Magyarországon bármely alkalommal nem bűnös, hanem hazafias cselekedet. (Elénk tetszés és helyeslés a szélsőbal oldalon.) Avagy talán Nessi Pál meg akarta hát­ráltatni a katonai zenekart abban, hogy fújjon oly himnuszt, a milyent akar. Nem akarta meghátráltatni, mert erre módja sem volt, ha­nem, a mint már előbb említettem, egyszerű polgári és hazafiúi joggal élt, a midőn a ma­gyar himnuszt a magyar király képviselője je­lenlétében, a magyar földön énekelte. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: De nem a maga idejében ! (Ugy van! jobbfelöl.) Kossuth Ferencz: Ámbár mindez kétségtelen tény, (Halljuk! Halljuk!) mint a hogy az is tény, hogy senki sem szabta még ki a maga idejét a magyar himnusz éneklésére: meglehet azonban, hogy mindez ellentétben van a katonai regula­mentumokkal, de ha ez igy van, akkor a katonai regulamentumokat reformálni kell, mert nagyon helytelen az, ha olyan intézkedések vannak a katonai regulamentumokban, a melyek össze­ütközésbe jönnek az ország nagy részének haza­fias érzelmeivel. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) De ha benne is van a katonai regulamentu­mokban, az, hogy ba, szól a Grotterhalte, akkor a magyar himnuszt énekelni nem szabad, még is kötelessége lett volna a katonaságnak respek­tálni (Ugy van! a szélsobaloldalon.) a képviselők mentelmi jogát; előbb kikérni a háztól Nessi Pált és csak azután idézni meg. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter tagadólag int.) A t. miniszter ur tagadólag int. Remélem tehát, hogy meg fogja czáfolni az én érveimet, de bocsásson meg, ha mégis kijelentem, hogy ezt én nem hiszem és nem hihetem; nem mint hogyha én magamnak infallibilitást vindikálnék, de azért, mert ezek az érvek örök és elismert igazságokat tartalmaznak, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) a melyeket elismernek az egész világon; j)edig az egész világ gondolkozó elméje összevéve — bármilyen nagy is legyen a t. miniszter ur elméje — mégis nagyobb, mint az övé. (ügy van! a szélsobaloldalon.) Bár Nessi Pál t. barátomnak az ügye ugy áll, a mint én előadni bátor voltam, azért mégis ismétlem azt a kérésemet, a melyet felszólalásom elején intéztem a t. házhoz, hogy tekintsen el teljesen ettől a Nessi-ügytől, és tegye meg a saját kötelességét; azt a kötelességét, hogy ön­magát ne gyengítse, hanem erősítse, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) mert a magyar országgyűlés­nek kötelessége erőt gyűjteni azért, hogy akkor, a midőn, a mint ez a múltban megtörtént, meg fog történni a jövendőben is bizonyosan, az ország jogait, az ország függetlenségét teljes részben megvédeni képes legyen. (Élénk helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Épen azért, mert nekem ez a legszentebb meggyőződésem, vagyok bátor egy határozati javaslatot benyújtani, még pedig arra az esetre, ha a ház az én t. barátaim által már benyújtott határozati javaslatot elvetné. (Halljuk! Halljuk!) Ez a javaslat igy hangzik: »Arra az esetre, ha a mentelmi bizottság különvéleményét nem fogadná el a ház, mondja ki a ház, hogy a törvényhozás mentelmi jogát a parlamentáris jogok egyik legbecsesebbikének tekintvén, tagjait mindennemű hatalmi befolyá­sok, vagy esetleges megfélemlitési kísérletek ellen oltalmazni akarja. (Elénk helyeslés a szélsobal­oldalon.) Megfélemlitési kísérletnek tekinti azt is, ha nemcsak közhatóságok, de a közhatóságok jellegével felruházott testületek is büntetéssel járható fegyelmi eljárást indítanak meg egy országgyűlési képviselő ellen, (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) a nélkül, hogy a háznak alka­lom nyujtassék azt megbirálni, hogy helyes-e az, hogy az illető képviselő a fenyegető büntetésnek ki legyen téve. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Minthogy egy katonai intézmény, a mely­nek működése a katonai büntető-kódexben el van ismerve, és a melynek határozatai a véderő szervezetében, bár törvénytelenül, de mégis érvé­nyesíttetnek, a képviselőház előleges beleegyezése nélkül Nessi Pál országgyűlési képviselőt eset­legesen súlyos büntetés szándékával maga elé idézte: a képviselőház ezt a megidézést Nessi Pál országgyűlési képviselőre nézve érvénytelen­nek nyilvánítja, (Helyeslés a szélsobaloldalon.) éi őt a mentelmi jog védelme alá helyezi. (Hosszan­tartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélso­baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólani. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Zaj a szélsobaloldalon.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, senki sem fogja kétségbe vonni azt, hogy a mentelmi jog kérdésében a ház határoz. De hiszem, azt sem fogja kétségbe vonni senki, hogy ezen határoza­tában bizonyos szabályokat vesz alapul, a me­lyeket nálunk a törvény és a gyakorlat állapí­tottak meg. A mentelmi jog a ház joga, de a mentelmi jog egyszersmind a hatóságokat és az egyeseket is korlátolja eljárásukban és jogaikban. Igen helyesen mondotta a kisebbségi vélemény mel­lett felszólaló t. képviselő ur, hogy a mentelmi kérdés jogi kérdés. (Elénk felkiáltások a szélso­baloldalon: Es politikai! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Legyen szabad ebben a kérdésben véle­ményemet előadnom. Azt hiszem, hogy erre en­gem az eddigi szokás is feljogosít, a mely az volt, hogy valahányszor elvi kérdések forogtak a mentelmi jog körében szóban: olyankor az igazságyminiszterek nyilatkozni szoktak. De talán feljogosít engem erre az is, hogy hivatkozás történt az én véleményemre, a mely eddig csak

Next

/
Thumbnails
Contents