Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-152

152. országos ülés 1902 n t. honvédelmi miniszter ur azt a káplárt felelőségre vonja is azután, ha pl. egy országgyűlési képviselőt, a kit lefokoztak, esetleg arczulcsapott, ez nagyon sovány elégtétel lenne az országgyűlési képviselőnek, a kivel ilyen eset megtörténnék. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház! (Hattjuk! Halljuk!) Midőn az általános hadkötelezettség folytán a képviselőháznak fiatalabb tagjai közül sokan lehetnek olyan helyzetben, hogy tartalékos tisztek, még pedig nem azért tartalékos tisztek, mert a katonai pályát választják, hanem azért, mert kötelesek lévén szolgálni, élni kivannak azzal a joggal, a mely számukra e szolgálatot megkönnyíti, ez a tény azt hozza magával, hogy a képviselőháznak esetleg sok tagja megfélemlithető egy olyan büntetési fenyegetés által, mely büntetés egy nemesen érző ember felfogása szerint súlyosnak és megalázónak tekinthető. (Ugy van! a szélsőhal oldalon.) A mentelmi jognak nemcsak a fizikai korlátozások ellen kell megvédeni a képviselőt, _ hanem a morális korlátozások ellen is. (Elénk hely értés a szélsöbaloldalon.) B. Feilitzsch Arthur: Az ellen önnönmagát védje meg! Kossuth Ferencz: Azt nem tudom, hogy morális korlátozás alatt mit ért Feilitzsch képviselő ur, én megfélemlítést értek, vagyis azt a benyomást, mely sok lélekben feltámadhat akkor, ha a kötelesség teljesítése súlyos büntető következményekkel jár. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nincs alkotmányos ország, t. ház, a melyben a mentelmi jog nem tekintetnék a parlament jogai egyik legfontosabbikának. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Magyarországon a mentelmi jogot még sokkal inkább kell védelmezni, mint bármely más országban. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nálunk a korona hatalma túlságosan nagyra nőtt. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Polczner Jenő: Meg kellene nyirbálni egy kicsit! Kossuth Ferencz: Nálunk a korona viselője egy más országnak is uralkodója, a mely más ország lakossága számosabb és gazdagabb, tehát ez az ország erősebb, mint a mienk. Az uralkodó ennek a másik államnak egész erejével nehezedik a magyar álbimra. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És ezt a helyzetet még súlyosbítja az a körülmény, hogy a mi alkotmányunk az uralkodó kezében lekötötte a nemzetnek minden védelmi eszközeit és feltétlen urává tette a magyar hadseregnek. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A helyzetet súlyosbítja az is . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Kossuth Ferencz: . . . hogy az osztrák császárok ép ugy, mint egykor a római szent birodalmi császárok, az ő uralkodói jogukat Isten kegyelméből származónak tekintik, Magyarorszá'ember 20-án, csütörtökön, 45 gon pedig a királyjog nemzeti törvényeken alapszik, s egy bilateláris szerződésen épült ki, a mely bilateláris szerződés nemcsak a királynak adott kiváltságokat, de a nemzetnek is biztosított jogokat. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Épen azért, mert ez nem volt Ínyére azoknak a császároknak, a kik a magyar koronát is viselik, épen ezért történt meg az, hogy negyedfél századon át folytonosan igyekezett a császári hatalom lerontani a magyar jogokat és a magyar szabadságokat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T, ház! Ez a folytonos támadás képezi Magyarország negyedfélszázados történelmét és e tekintetben csakis a mostani uralkodó életében képez a lefolyt 35 esztendő kivételt. De tény az, hogy a mi volt negyedfél század évig, az lehet ismét a jövőben, még pedig közel jövőben és a mint az országgyűlések a múltban megvédelmezték az ország jogait és szabadságait, kell, hogy minden jövendő országgyűlés olyan helyzetben legyen, ép ily hatályosan védelmezhesse az ország jogait az esetlegesen felülről jövő támadások ellen. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Az ország jogait pedig megvédelmezni lehetetlen akkor, hogyha a mentelmi jogot csorbítani engedi a képviselőház. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház, midőn a hatalomnak természetes terjeszkedése folytán a közszabadságok, a jogok csorbulnak, akkor az egyetlen mód arra, hogy a felmerült súrlódás a végrehajtó hatalom és a nemzet közt békésen intéztessék el, az, ha a nemzet jogainak a védelmét a parlament veheti a kezébe. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert hogyha ezt a parlament nem teheti, akkor kénytelen a nemzet jogai védelmében az ultiina ratióhoz, a fegyverhez fordulni. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) És, mert nem szabad a nemzetet kitenni egy ilyen nagy veszélynek, jogosan hivatkozom a velünk szemközt ülő képviselők lelkiismeretére és magyar hazafiságára, hogy mentelmi ügyekből ne csináljanak pártkérdést. (Elénk tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. ház! A mi őseink, a kik mesterek voltak jogaik védelmében, nemcsak az országgyűlésnek tagjait, de még azok hozzátartozóit is megvédelmezték; (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) sőt annyira mentek, hogy még az ors/.ágayüléshez panaszszal forduló egyéneket is megvédelmezték. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ismeretesek az erre vonatkozó 1723 : VII. és X. t.-czikkek. Ennek az elvnek hódolt az 1811/12 iki országgyűlés is, a midőn gróf Dessewffy Istvánnak egy hozzátartozóját: Sándor Mihályt . . . Beőthy Ákos: Józsefet! Kossuth Ferencz: ... el akarta fogatni a hatalom és ez ellen az akkori országgyűlés erélyesen tiltakozott. A magyar országgyűlés, — hálával kell ezt a nemzetnek elismerni, — ez-