Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-152

44 152. országos ülés 1902 november 20-án, csütörtökön. Tessék a miniszter urnak erről meggyőződni, és ha ez igy van, kérve kérem t. képviselőtársaimat, ütött az utolsó óra, gondolják meg és igyekez­zenek szavazatukat ugy leadni, hogy ne a párt­nak, hanem a hazának tegyenek szolgálatot, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) mert ez a haza élni fog akkor is, mikor az a párt, s annak vezetői már nem fognak élni. Ajánlom a kisebbségi vélemény elfogadását. {Mérik éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.) Major Ferencz jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Az igen t. honvédelmi miniszter ur egy nyilatkozatot tett, a melyet, azt hiszem, ő nem ugy akart érteni, mint a hogy azt értelmezni lehet. Azt mondta t. i., ha jól hallottam, hogy ha valaki tartalékos tiszt, becsülje meg magát. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ha tiszt akar lenni, teljesitse kötelességét. (Zaj a szélsöbalolda Ion.) Rákosi Viktor: A miniszterekre is áll ez a felfogás ? Kossuth Ferencz: Itt egy konkrét esetről van szó, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mely itélet alatt áll. A honvédelmi miniszter ur, ki magas katonai rangot visel, oly helyzet­ben van, hogy az ő előleges véleménynyilvání­tása befolyásolhatja a becsületügyi választmányt Ítélkezésében. Én azt hiszem, hogy a t. hon­védelmi miniszter urnak ilyen szándéka nem lehetett, és remélem, hogy ezt ki is fogja je­lenteni. Kérve kérem az igen t. házat, hogy az előttünk fekvő mentelmi ügyet ne tekintse párt­kérdésnek. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék fontolóra venni, hogy a mentelmi jog a törvényhozásnak egyik legbecsesebb jogát képezi, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) veszedelmes tehát oly preczedenst alkotni, a mely esetleg a mentelmi jog megszorítását von­hatná maga után, mert a mentelmi jog kodifi­kálva nincs és preczedenseken alapszik. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A mentelmi jogot minden ország törvényhozása legbecsesebb jogai közé számítja és védelmezni igyekszik. Még az osztrák Eeichsrath is ezt teszi, és tette az isme­retes Lupu-esetben, a ki bíró is és egyúttal reichsrati képviselő is, és a ki egy banketten a tartományi törvényszék elnökét megsértette, a miért fegyelmi eljárás alá akarták őt vonni. A bécsi Reichsrath megvédelmezte Lupu-t (Fel­kiáltások a szélsöbaloldalon: Meg bizony!) és megvallom, hogy kellemetlen érzést keltene ben­nem az, ha a magyar parlamentnek a bécsi E.eichsrath-tól kellene példát venni a parlamenti jogok védelmében. Minden hatalomnak és erőnek természete a terjeszkedés; a végrehajtó hatalomnak is ter­mészete ez és a katonai hatalomnak még in­kább, kivált nálunk, a hol állam az államban. A parlamenti elmélet lényege ellenben a jog­védelem minden téren és mindenhol. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon..) A t. ház ennek az elvnek hódolt, midőn megalkotta az összeférhetlenségi törvényt, mert nem akarta, hogy a képviselők szabad tényke­dése befolyásolható legyen az anyagi érdekek által. Önmagával jönne most ellentétbe a ház, hogyha azt akarná, hogy a képviselőnek szabad ténykedése befolyásolható legyen. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A megfélemlítés fogalma nem alkalmazható az egyesek ténykedésére. Gajáry Géza: Nevetséges! Kossuth Ferencz: Gajáry Géza képviselő úrtól ezt a szót hallani, hogy: nevetséges. Nem tudom, mire értette ezt a t. képviselő ur,. . . Gajáry Géza : Nem erre értettem! (Fel­kiáltások jobbról: Nem erre értette ! Felkiáltá­sok a szélsöbaloldalon: Csak magyarázza ki!) Kossuth Ferencz:... mert a mit mondok, az távolról sem nevetséges, elég azt megérteni, tudni, hogy belássa az ember, hogy nem nevet­séges, de komoly és országos érdekről beszélek. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ismétlem, hogy a megfélemlítés fogalma nem alkalmazható az egyesek ténykedésére; de igenis kell, hogy a megfélemlítés lehetősége te­kintetbe jöjjön akkor, a midőn ez a kísérlet közhatóságoktól, vagy pedig a közhatóságok jellegével felruházott testületektől ered, a mi­lyen pl. a becsületügyi választmány, mely kiegészítő része a katonai büntető-kódexnek és a mely törvényellenesen bár, de mégis mint intézmény szerepel a véderőről szóló határozatokban és utasításokban. (Ugy van! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) A katonai választmány ítéletei végrehaj­tatnak feltétlenül, még a legfelsőbb hadúr is tiszteletben tartja ezeket. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Autonóm! Kossuth Ferencz: Azok, a kik ezen ítéletek által sújtatnak, kénytelenek magukat ennek fel­tétlenül alávetni; ebből az következik, hogy ez a becsiiletügyi választmány egy olyan intéz­mény, a mely fel van ruházva a közhatóságok jellegével. (Igaz! Ugy van! a szélsöbal.oldalon.) Már pedig, t. ház, lehetetlen azt állítani, hogy nem befolyásolható egy képviselő lelkülete az által, hogyha őt olyan büntetés fenyegetheti egy ilyen közhatósági jellegű intézmény részéről, mely őt szerzett jogaitól megfosztja, és őt méltatlan­nak jelzi a tiszti rang viselésére, továbbá, ha ki van téve annak, hogy ugy háború, mint béke idején kénytelen legyen közkatonai szolgálatokat teljesíteni és az ő műveltségéhez é3 életmódjához nem illő kézimunkára is szoríttatni, mint például a kaszárnyaseprésre: és ki legyen téve esetleg valami durva káplár sértegetésének vagy tett­legességének. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Felelősségre vonható az a káplár! Kossuth Ferencz: Kérem, hogy ha az igen

Next

/
Thumbnails
Contents