Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-169

169, országos ülés 1902 deczember 12-én, pénteken, 469 kot nem csináltam sehol és kifejezésre hoztam nyilvánosan is — most is ezen őszinte érzéstől áthatva mondom egész ünnepélyesen, (Tetszés.) hogy őt mindig a tiszta, komoly, hazafias felfogás vezeti; és hogyha a mi útjaink nem futnak parallel és ha a mi nézeteink ütköznek is: csak az eltérő elveknek szilárdsága és erőssége ütközik össze egymással, (Tetszés a jobboldalon.) de nem személyes okok. — ez mellékes — sőt nem is pusztán párt-motívumok, hanem mindig a nagy czélokból merített indokok a mérvadók. [Tetszés és helyeslés.) Krasznay Ferencz: Másnál is! Széll Kálmán miniszterelnök: Hát én igy is veszem, és ha mind a mellett, daczára az ő szíves felszólításának, nem fogadhatom el javaslatát, arra alapos és nagy okaim vannak. (Halljuk ! Ralijuk!) Örülök, hogy t. képviselőtársam vigyáz arra, hogy az az akczió. a melyet kifejt a vezérlete alatt'Jálló függetlenségi párt, ne csapjon azon a határon túl, a melyet ő sem tartana legitimnek;* örülök az ő kijelentésének, és csak elismeréssel akarom ezt az örvendetes kijelentést itten fixirozni és konstatálni,, hogy ez visszhangja annak, a mit én felállítottam nemrég ebben a házban, hogy az erőszakos eljárást nem tartom sem törvényesnek, sem megengedettnek sem többség, sem kisebbség részéről.Örülök, hogy t. barátom ezt magáévá teszi s maga is elismeri, hogy csak egy esetben van az megengedve, akkor, ha erőszakkal találkozik. (Tetszés és helyeslés a jobb- és abalol'lalon.) Ezt én fixirozni óhajtom és örülök, hogy egy nézetben vagyunk. (Helyeslés.) Az önvédelemnek a végszükség esetében törvénytelen, erőszakos eljárással szemben vannak néha fegyverei, melyek nem a rendes, megengedett fegyverek raktárából vétetnek; de akkor, a mikor nem arról van szó, — mert ez csak az erőszakos eljárással szemben állhat fenn — akkor, a mikor az ellenzék egyik árnyalatának sincs oka arról szólani, és nem is lehet, nem is lesz oka, a míg én itt ülök, hogy erőszakkal kelljen küzdeni: — akkor én az én igen t. barátommal, Kossuth Ferenczczel együtt hirdetem, hogy az ellenzék részéről sincs helye az erőszakos eljárásnak, mert az a parlamentáris elvnek a feje-tetejére állitása és tönkretétele volna, a mMel az alkotmányija szabadságot veszélyezteti és teszi tönkre. (Élénk tetszés és helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsöbaloldálon.) Barabás Béla: A katonai javaslat is erőszak ! A czMillista is erőszak ! (Zaj a baloldalon.) Krasznay Ferencz: Majd erről még beszélünk !• (Mozgás és zaj a szélsöboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Legyen szabad a t. képviselő urnak megjegyeznem, hogy majd beszélünk még arról, de az nem erőszak, mert semmiféle olyan eszme vagy indítvány, a mely a kormány részéről törvényes alapon a parlament elé kerül, erőszakos lépésnek nem deklarálható. Az képtelenség, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldálon,) Ne tessék tehát az elvet helyesen felállítani és azután az applikácziónál a nyakát kitekerni; mert nem lehet a kisebbség felfogása szerint semmiféle javaslatot, a mit a kormány idehoz, hogy az ország a felett szabadon határozzon, erőszaknak deklarálni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsöbaloldálon.) Krasznay Ferencz: A tudományos definiczióval ne vágjunk elébe. (Zaj a baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Én nem definiálok ; csak azt konstatálom, a mi természetes, és egyedül helyes, józan okoskodással áll. Önöknek joguk van ez ellen küzdeni, a háznak joga van azt elvetni, de azt erőszaknak nyilvánítani nem lehet. (Helyeslés a jóbbodalon.) Azt mondja t. barátom, hogy én vak bizalmat követelek ettől a párttól, a mely engem támogatásával megtisztel s mondja, hogy én ne követeljek ő tőlük vak bizalmat. Hát ne tartson tőle az én t. barátom, nem követelek vak bizalmat ettől a párttól ; önöktől a legkevésbbé. Nem követelek azért, mert mindaddig, a míg nem fogok ideállhatni annak a kiegyezésnek és a gazdasági kérdés minden részére vonatkozó egyezkedésnek és előterjesztésnek az érdemével, én addig nem kérek egyebet, mint szMes várakozást. (Tetszés a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldálon.) Ezt pedig jogom van kérni önöktől is. (Zaj es ellenmondások a szélsöbaloldálon.) Igenis jogom van kérni azért, mert engem erre a törvény utasított és azért, mert azt az állam érdekében folytatott fáradságos munkásságot és keserves tárgyalást nem lehet előre gáncsolni és nem lehet azt már előre is feddéssel illetni. Nem lehet már előre elitélni azt, a mit az ember még nem is látott. (Tetszés jobb felöl.! Hát nem kérek egyebet, mint várakozást addig. Akkor aztán méltóztassék felettem ítélkezni és igenis akkor fogok előállani azzal, hogy azok, a kik bíznak és a kiknek bizalma megokolható, nyilvánítsák azt, a kik pedig annak daczára sem biznak, azok ellene forduljanak nemcsak a javaslatoknak, hanem nekem is. Nem azért nem hozom azt ide, mert valami okom van titkolni, nem, hanem egyszerűen azért, mert még nincs ideje előterjesztésnek addig, a mig egy kérdés végleg tisztázva és a mig teljesen elkészítve nincsen. (Helyeslés jobbról.) Azt mondja az én t. barátom, hogy hiszen már meglenne a dolog, ha azt nem hinnék azok, a kikkel tárgyalok, hogy majd mi engedni fogunk. Hát Kossuth Ferencz t. barátom (Halljuk! Halljuk!) legyen nyugodt. Ismernek engem jól. olyan feltevésekből indul talán ki, a melyek a végén és személyemre vonatkozólag egészen lekötelezők, de a miknek az érdemét ma megvilágitani nem lehet, a mig én abban a helyzetben nem leszek, hogy azoknak az előtér-