Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-168

168. országos ülés 1902 deczember 11-én, csütörtökön. 423 ezt az a nélkül is gyarló nemzetet, hogy azt hiszi, hogy csakugyan állam és, azután kisül, hogy csak provinczia mit verbreiteter Auto­nomie. (Derültség. Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azután mikor itt Tannak a nemzetnek hMatalnokai, tisztviselői, mikor a meg­élés gondjaMal kell nekik küzdeniök, akkor a katonaságnál nem nézik azt, hogy a tiszt urak­nak a fizetését ne emeljék. Es mi a vége? Hiszen az Isten minket attól őrizzen meg, hogy ez a hadsereg csatát nyerjen; mert mikor már mindenféle nemzete a világnak ezt a hadsereget végig vikszolta... Elnök (csenget): Ez a kifejezés, t. képviselő ur, aligha parlamentáris. Uray Imre: Méltóztassék egy csatát mon­dani, a mit megnyertek. (Egy hang: Custozzá­nál.') Maguk sem tudták, hogy megnyerték. Hát kérem, ha ezek egy csatát megnyernének, keresztülgázolnának az egész nemzeten; mert igv is keresztülgázolnak, mert ezek büszkék. Mindig eszembe jut ennél a szónál az a zsidó fiu, a mikor azt mondja, hogy »én büszke vagyok«. Mire vagy te büszke? Arra, hogy zsidó vagyok. Hát erre pláne miért vagy büszke ? Ha büszke nem lennék, akkor is csak zsidó lennék. (Elénk derültség.) Hát igazsága van! Hát ez a katonaság is, ha büszke nem volna, akkor is eltángálták volna. (Derültség. Ugy van! Ugy van! a, szélsöbaloldalon.) Akkor, a mikor, mint jeleztem, nem tudjuk már megta­lálni az alkalmat, nem tudjuk megtalálni a módot, hogy hogyan tudjuk mi azt kimutatni, mennyire odaadok, mennyire hűségesek, szóval mennyire lojálisak vagyunk. Legjobb annak, a ki soha sem utazik, mert a ki másutt is jár, és látja, másutt hogy van a dolog, mindenesetre irigyléssel nézi és elkese­redik. (Igaz! Ugy van! szélsőhaloldalon.) Leg­jobb akaratunk, legodaadóbb ragaszkodásunk mellett nekünk azt, a mi más nemzetnél eo ipso magától eljön, lehetetlenség elérnünk. Ott van pl. Bulgária. Oda megy Koburg herczeg, most már át van keresztelve, a gyermekei közt ki Oiryl, ki Methód, ki micsoda metódus sze­rint. (Derültség.) Kossuth Ferencz: Ugy hívják, hogy Boris, viz is! Uray Imre: Bulgár dinasztiává lett a feje­delem családja. Gyermekeinél, de magánál is a bulgár nemzet aspirácziói, a bulgár nemzet tö­rekvései is irányadók, alárendeli magát a nemzet követelményeinek és érdekeinek. Ott van Oláhország, a mikor a Hohenzol­lernek bementek, török szandzsák volt. Letarolt mező, elpusztított ország. Tessék megnézni, most Károly király alatt hová fejlődött. A király kultMálja az oláh nemzet minden szokását. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azon működik, hogy az oláh dinasztia erős legyen és gyökere lenyúljon a nép szMéig. Es biztosítja a dinasz­tiának az országot nemcsak az által, hogy ő reprezentálja az oláh királyságot, a tradicziókat, de összeköttetéseinél fogva szövetségeseket keres Németországban és talál is. Nekem pedig sírva kell arra gondolnom, hogy legalább annyit ér­nénk el mi 20 milliós nemzet, a mit elért a 4 milliós románság. És akkor, a mikor ez a nemzet a szó szoros értelmében koldus, mert hi­szen nemcsak a középosztály ment tönkre, de a a nép legnagyobb része a bankok kezére jutott, a szegény nemzet elébe állnak és karácsonyi vásárfiául az ujonczjutalék felemelését, a czMil­lista felemelését hozzák. Ezek mind oly kedve­sek, hogy szinte örül az ember és várja, mikor lesz karácsony. Visontai Soma: Igaz, és még azt kérdik, hogy miért obstruálnak! Lengyel Zoltán ; Hamarább szeretnének hoz­zájutni! Uray Imre: Mi ráérünk a prezentre várni. Önök hozzá vannak szokva az ilyenhez, mi nem. (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások: Nem szólt itt senki!) A szegény nemzetnek csináltak egy palotát. Legalább közraktárnak használhatják, mert üres. Azt hiszem, három millióba került. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Melyik?) A királyi palota. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Húsz millióba!) Elköltöttek rá 10 millió forintot. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Unsz milliót!) Nem az ország­házat értem. Thaly Kálmán: Ez a ezifra palota 34 mil­lióba került! Kossuth Ferencz: Ahhoz a palotához az állam adott 20 milliót! Uray Imre: Éo Bécsben jártam, láttam ott, hogy a Burgnak egy szárnyat csinálnak évek óta, és ezt csináltatja az uralkodó a maga költségén. Bakó József: Ugy mondják! Uray Imre: De ugy is van! Visontai Soma: És még sok mást is csinál­tat a maga költségén ! Uray Imre: Azonkívül szemben két múzeum áll, tele műkincsekkel. Hogy maga az épület mit ér, az mellékes; de a mi benne van, azt ki sem lehet fizetni. Mindez Bécs városának, a kedves Ausztriának áll rendelkezésre. A mit tőlünk kaptak, azt is oda rakták. Gr. Zichy Jenő: Minden műkincs ott van! Uray Imre: Ott van a katonai gyakorló-tér a Schmelzen, a mi nagy dolog. Beállított Bécs város polgármestere és azt mondta, hogy most már ez a városrész nem tud fejlődni, nem tud­nak hova menni üdülni a kedves bécsiek; kiszakítottak belőle 150 holdat, parkírozták, három millióba került s Bécs városának fel­ajánlották. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Lueger!) Az úgynevezett Ringet, Bécs egész bástyázatát, megint a kedves Bécsnek oda pre­zentelték és a kedves Bécs, ha jó kedve van s a búzavirágot benyomja a gomblyukába, oda áll

Next

/
Thumbnails
Contents