Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-166

374 166. országos ülés 1902 deczember 9-én, kedden. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem bizony! (Élénk derültcég a jobboldalon.) Molnár Jenő: Én ezen számokat egy könyvből néztem ! Széll Kálmán miniszterelnök: Kossz könyv az! (Élénk derültség a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Molnár Jenő: Hozzá vagyunk mi szokva ahhoz, hogy a miniszterelnök ur nagyszerűen tud ferdíteni. Széll Kálmán miniszterelnök: Ez nem áll, én sohasem ferdítek! (Felkiáltások a jobboldalon: Rendre! Ez nem igaz! Elnök csenget.) Molnár Jenő: Méltóztassék csak nyugodtan meghallgatni! Az 1899. évi XXX. t.-czikket is nagyszerűen tudja a t. miniszterelnök ur ugy magyarázni, hogy az önök álláspontjához alkalmazza. Széll Kálmán miniszterelnök: Azaz, jól magyarázom ! Molnár Jenő: Az ön álláspontja szerint! Széll Kálmán miniszterelnök: Természetesen! Nem is az ön álláspontja szerint! Molnár Jenő: Mert mikor azt mondja az 1899. évi XXX. t.-czikkről, hogy ha 1902. deczember 31-óig nem jön létre a szerződés Ausztriával, előáll az önálló vámterület . , . Széll Kálmán miniszterelnök: Azt nem mondja! Molnár Jenő : . . . erre azt mondja a miniszterelnök ur . . . Széll Kálmán miniszterelnök: De nem mondja azt a törvény! A törvényt tessék idézni! Molnár Jenő: Azt mondja, hogy: hiszen kérem, ki számított arra, hogy 1902. deczember 31-éig nem jön létre; mert hiszen, ha arra számitott volna, akkor nem vette volna be ezt a terminust. Széll Kálmán miniszterelnök: Rosszul czitálja a törvényt! Kubik Béla: Benne van! Molnár Jenő: Hisz még vívmánynak tekintette azt az 1907-ik évi terminust. Még ezeket a számokat is letagadja a t. miniszterelnök ur, pedig ezek a számok bizonyosan törvénybe is vannak iktatva, ezeket ép olyan helyről merítettem, a honnan a többi adataimat is meritettem. Thaly Kálmán: A Láng Lajos statisztikájából ! Molnár Jenő: Ott van a kormányzatnak egy másik ága, pl. az igazságügy. Hát történt-e valami változás az igazságügy terén? Igen, történt az a változás, hogy egy társadalmi előkelő osztály, az ügyvédek osztálya, teljesen tönkrement ezen igazságügyi kormányzat alatt. Nem szűnt meg a perek drágasága, nem szűnt meg a perek hosszadalmassága sem. Ott van a kormányzatnak egy másik ága, ott van példának okáért a honvédség, a katonaság. A honvédséget, t. képviselőház, emlékszem reá, mikor a honvédséget alakították, zászlóaljakba osztották fel. Akkor azt mondta rá a honvédelmi miniszter ur, hogy ezen kicsiny taktikai egységeket ezredekbe kell foglalni. Ezredekbe foglalták csak azért, hogy a honvédségnek az önállóságát megszüntessék ; pedig ez felel meg a magyar ember természetének. De hát akkor ezredekbe foglalták a honvédséget, az ezredeket azután brigádokba, a brigádokat pedig kerületekbe és kisütötték rá, hogy magyar királyi tábornokok nem lehetnek. Ezt mind csak azért csinálták, hogy ennek a honvédségnek, ennek a magyar hadseregnek a törvényben gyökerező önállóságát és önálló magyar hadsereg voltát elenyésztessék. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Kubik Béla: Hogy beolvaszszák a közös hadseregbe ! Molnár Jenő : Ezeket látva, még azt mondja, a t. túloldal, hogy mi az időt fecséreljük és bizalmi kérdést csinálunk az indemnitásból. Igenis, bizalmi kérdést csinálunk és, ha tudjuk, hogy a kormányt ez által megbuktatjuk, meg is buktatjuk; nem azt nézzük, hogy ki jön utána, mert, a ki utána jön, és szintén olyan lesz, mint ez a kormány, azt is megbuktatjuk. (Egy hang jobbfelöl: Sorba!) Igen, mindaddig megbuktatjuk, mig csak be nem látja egy kormány, hogy az ő hatalma nem olyan, mint az a kúszó növény, a mely a filagorián lefelé irányitja virágát; pedig még ez sem a mennyezetből nő ki, hanem az a kúszó növény is a földből szívja táplálékát és ugy nő magasra. Az a királyi kinevezés is, t. képviselőház, nem a királyi hatalomban gyökerezik, hanem a nép akaratában. (Ugy van! Tetszés a szélsobaloldalon.) Addig, t. képviselőház, mondom, a mig olyan kormányokat látunk, a melyek azt hiszik, hogy minden dicsőség és minden hatalom felülről jön és hogy ezt a népet nem becsülik meg annyira sem, mint a mennyire más, alkotmányos államban a kormányok a népet megbecsülik: mindaddig, t. képviselőház, mi semmiféle kormánynak semmiféle javaslatot, sem imdemnitást, sem semmiféle más javaslatot meg nem szavazunk. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) De, t. képviselőház, hogy meg ne feledkezzem a legfontosabb kérdések egyikéről, a földmMelési kérdésről: itt Darányi igen tisztelt miniszter ur egy persona grata, a ház minden részéről hathatós támogatásban részesül. (Ellenmondás a szélsőbal-oldalon.) A t. miniszter ur elfelejti azt, hogy épen azzal, a mit ő mond, hogy ennek az országnak első sorban agrár államnak kell lennie, épen ezzel a nézetével az ő cselekedetei nem állanak arányban, mert mit kellene Magyarország földmMelésügyi miniszterének tenni? Gazdasági szakiskolákat kellene felállítania; ki kellene tanítania azt a népet arra, hogy azokat a termelési ágakat, a melyektől most reméli az ő életének fentartását, meg kell változtatni. Búzából, kalászos növényekből ma már ezt az országot fentartani nem lehet, mert ennek az országnak az a terménye, a me-