Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-166

374 166. országos ülés 1902 deczember 9-én, kedden. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem bizony! (Élénk derültcég a jobboldalon.) Molnár Jenő: Én ezen számokat egy könyv­ből néztem ! Széll Kálmán miniszterelnök: Kossz könyv az! (Élénk derültség a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Molnár Jenő: Hozzá vagyunk mi szokva ahhoz, hogy a miniszterelnök ur nagyszerűen tud ferdíteni. Széll Kálmán miniszterelnök: Ez nem áll, én sohasem ferdítek! (Felkiáltások a jobbolda­lon: Rendre! Ez nem igaz! Elnök csenget.) Molnár Jenő: Méltóztassék csak nyugodtan meghallgatni! Az 1899. évi XXX. t.-czikket is nagyszerűen tudja a t. miniszterelnök ur ugy magyarázni, hogy az önök álláspontjához alkal­mazza. Széll Kálmán miniszterelnök: Azaz, jól ma­gyarázom ! Molnár Jenő: Az ön álláspontja szerint! Széll Kálmán miniszterelnök: Természetesen! Nem is az ön álláspontja szerint! Molnár Jenő: Mert mikor azt mondja az 1899. évi XXX. t.-czikkről, hogy ha 1902. de­czember 31-óig nem jön létre a szerződés Ausztriával, előáll az önálló vámterület . , . Széll Kálmán miniszterelnök: Azt nem mondja! Molnár Jenő : . . . erre azt mondja a minisz­terelnök ur . . . Széll Kálmán miniszterelnök: De nem mondja azt a törvény! A törvényt tessék idézni! Molnár Jenő: Azt mondja, hogy: hiszen kérem, ki számított arra, hogy 1902. deczember 31-éig nem jön létre; mert hiszen, ha arra számitott volna, akkor nem vette volna be ezt a terminust. Széll Kálmán miniszterelnök: Rosszul czi­tálja a törvényt! Kubik Béla: Benne van! Molnár Jenő: Hisz még vívmánynak tekin­tette azt az 1907-ik évi terminust. Még ezeket a számokat is letagadja a t. miniszterelnök ur, pedig ezek a számok bizonyosan törvénybe is van­nak iktatva, ezeket ép olyan helyről merítettem, a honnan a többi adataimat is meritettem. Thaly Kálmán: A Láng Lajos statiszti­kájából ! Molnár Jenő: Ott van a kormányzatnak egy másik ága, pl. az igazságügy. Hát történt-e valami változás az igazságügy terén? Igen, tör­tént az a változás, hogy egy társadalmi előkelő osztály, az ügyvédek osztálya, teljesen tönkre­ment ezen igazságügyi kormányzat alatt. Nem szűnt meg a perek drágasága, nem szűnt meg a perek hosszadalmassága sem. Ott van a kormányzatnak egy másik ága, ott van példának okáért a honvédség, a katona­ság. A honvédséget, t. képviselőház, emlékszem reá, mikor a honvédséget alakították, zászlóal­jakba osztották fel. Akkor azt mondta rá a honvédelmi miniszter ur, hogy ezen kicsiny tak­tikai egységeket ezredekbe kell foglalni. Ezre­dekbe foglalták csak azért, hogy a honvédség­nek az önállóságát megszüntessék ; pedig ez felel meg a magyar ember természetének. De hát akkor ezredekbe foglalták a honvédséget, az ezredeket azután brigádokba, a brigádokat pedig kerületekbe és kisütötték rá, hogy magyar ki­rályi tábornokok nem lehetnek. Ezt mind csak azért csinálták, hogy ennek a honvédségnek, ennek a magyar hadseregnek a törvényben gyö­kerező önállóságát és önálló magyar hadsereg voltát elenyésztessék. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Kubik Béla: Hogy beolvaszszák a közös had­seregbe ! Molnár Jenő : Ezeket látva, még azt mondja, a t. túloldal, hogy mi az időt fecséreljük és bizalmi kérdést csinálunk az indemnitásból. Igenis, bizalmi kérdést csinálunk és, ha tudjuk, hogy a kormányt ez által megbuktatjuk, meg is buktatjuk; nem azt nézzük, hogy ki jön utána, mert, a ki utána jön, és szintén olyan lesz, mint ez a kormány, azt is megbuktatjuk. (Egy hang jobbfelöl: Sorba!) Igen, mindaddig megbuktatjuk, mig csak be nem látja egy kor­mány, hogy az ő hatalma nem olyan, mint az a kúszó növény, a mely a filagorián lefelé irá­nyitja virágát; pedig még ez sem a mennyezet­ből nő ki, hanem az a kúszó növény is a földből szívja táplálékát és ugy nő magasra. Az a ki­rályi kinevezés is, t. képviselőház, nem a királyi hatalomban gyökerezik, hanem a nép akaratá­ban. (Ugy van! Tetszés a szélsobaloldalon.) Addig, t. képviselőház, mondom, a mig olyan kormányokat látunk, a melyek azt hiszik, hogy minden dicsőség és minden hatalom felül­ről jön és hogy ezt a népet nem becsülik meg annyira sem, mint a mennyire más, alkotmányos államban a kormányok a népet megbecsülik: mindaddig, t. képviselőház, mi semmiféle kor­mánynak semmiféle javaslatot, sem imdemnitást, sem semmiféle más javaslatot meg nem szava­zunk. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) De, t. képviselőház, hogy meg ne feledkez­zem a legfontosabb kérdések egyikéről, a föld­mMelési kérdésről: itt Darányi igen tisztelt mi­niszter ur egy persona grata, a ház minden ré­széről hathatós támogatásban részesül. (Ellen­mondás a szélsőbal-oldalon.) A t. miniszter ur elfelejti azt, hogy épen azzal, a mit ő mond, hogy ennek az országnak első sorban agrár államnak kell lennie, épen ezzel a nézetével az ő cselekedetei nem állanak arányban, mert mit kellene Magyarország földmMelésügyi minisz­terének tenni? Gazdasági szakiskolákat kellene felállítania; ki kellene tanítania azt a népet arra, hogy azokat a termelési ágakat, a melyek­től most reméli az ő életének fentartását, meg kell változtatni. Búzából, kalászos növényekből ma már ezt az országot fentartani nem lehet, mert ennek az országnak az a terménye, a me-

Next

/
Thumbnails
Contents