Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-165

165. országos ülés 1902 deczember 6-án, szombaton. 359 koztam, épen a czMillista felemeléséről, továbbá az ujonczjutalék felemeléséről szóló törvényjavaslattal, azután a gazdasági kérdéseknek meg nem oldásával, a mely tekintetben már szintén kielégítő és megnyugtató intézkedéseket vártunk, mondom, mindezek az ellenzéknek megkétszerezték azt a feladatát, mely szerint az indemnitást tőle telbető erővel megostromolja. És változott a belyzet különösen a legutóbbi napokban, a német vámtarifa-javaslat tárgyalása miatt: a Kardorff-féle javaslat miatt, a melynek tüzzel-vassal való keresztülvitele immár csak pár napnak, vagy tán csak pár órának a kérdése. Ez mindenesetre oly jelentékeny változást hozott a helyzetbe, a mely ennek az ellenzéknek is kötelességévé teszi, hogy ezen megváltozott helyzettel szemben az ország gazdasági érdekeit megóvja. (Ugy van! Ugy van! a széls'iba lolda Ion.) Azzal tehát t. ház, hogy az ellenzék a maga kötelességeit teljesiti, és azoknak megfelelni kMan, nem azt akarja bizonyítani, hogy azokat a jogosult aspirácziókat, a melyek e házon kMül elhangzanak, kielégíteni nem kívánja; mert hiszen e tekintetben a kétely eloszlatására legyen elég csak arra utalnom, hogy épen én voltam az, a ki pártom megbizásából annak idején a tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat beadását sürgettem. Ezt teszem most is. Teszem pedig azért, mert aggodalommal tölt el bennünket, hogy immár csakugyan bekövetkezett a 12-ik óra, és a kész törvényjavaslat beterjesztése még most is késedelmeskedik. Sőt különféle álhírek járják be a sajtót, hogy miképen fog a miniszterelnök elbánni azon 3 millióval, a melyet a törvényhozás nagylelkűsége a tisztviselőknek már odaajándékozott. Megvan papiroson a nekik igért 3 millió korona, de semmiféle törvényes eszközt, módot arra nézve még magunk sem tudunk, de maguk a tisztviselők sem tudnak, hogy mikép fogják ezt még ezen év folyamán megkapni. Aggodalommal tölt el továbbá bennünket a tisztviselők fizetés-rendezéséről szóló törvényjavaslatnak késedelme azért is, mert azok a hírek, a melyek részint hMatalos, részint félhMatalos körökből kiszMárogtak, azt mutatják, hogy ez a rendezés nem oly mértékben, nem oly módon fog történni, a mint az a mi óhajtásunkat képezi, mert itt is a főtisztviselők felé fordul a fó'figyelem, a legalsóbb tisztviselőket pedig a kormány nagyon is mostoha gyermekeinek akarja tekinteni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A fizetésrendezéssel kapcsolatosan régi törekvése volt már az ellenzéknek az, hogy a tisztviselők szolgálati pragmatikája is megteremtessék. A szolgálati pragmatikáról azonban bölcsen hallgatnak. Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy hallgatnak ! Benedek János: Ennek a szolgálati pragmatikának bizonyos árnyalatát, bizonyos mozzanatait az igen t. pénzügyminiszter ur saját hatáskörében már életbe léptette és azt hiszem, annak igen jó hasznát is vette. Csodálatraméltó azonban, hogy a többi miniszterek egyáltalában nem akarnak erről tudomást szerezni és míg a t. pénzügyminiszter ur a pénzügyminisztériumban e tekintetben rendet kívánt teremteni, addig az ő jó példáját minisztertársai nem követik. Ezen az állapoton semmi más nem segíthet, mint az egységes, általános szolgálati pragmatikának megteremtése és pedig nem egyszerű rendeleti utón, hanem törvényhozási utón. hogy az valamennyi minisztérium hMatalnokaira, sőt az ország összes hMatalnokaira vonatkozzék és abban fel legyenek véve mindazon nagy elvek, a melyek a törvényhozás termében épen a szolgálati pragmatika czélja, hMatása tekintetében felhangzottak. S épen azért, mert ezt a kettős törvényhozási érdeket semmi tekintetben kielégítve nem látom a t. kormány magatartása által, a következő interpellácziót terjesztem a pénzügyminiszter elé: 2>Interpelláezió a pénzügyminiszter úrhoz. 1. Mi idézte elő, hogy az állami tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot még mai napig sem terjesztette be a kormány? 2. Szándékozik-e a kormány ezt a törvényjavaslatot a tanári é? tanítói fizetések rendezésével kapcsolatosan már a legközelebbi napokban benyújtani ? 3. Miképen szándékozik gondoskodni a kormány, hogy az állami tisztviselők a fizetéseik javítására ez évre előirányzott 3 millió koronának még ez évben élvezetéhez jussanak ? 4. Az állami tisztviselők szolgálati pragmatikáját mikor terjeszti a kormány a ház elé?« (Élénk helyeslés a szélsöbalo'daton.) Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! Talán méltóztatik megengedni, hogy azonnal válaszoljak a hozzám intézett interpelláczióra. Tisztán a hozzám intézett kérdésekre akarok szorítkozni, s épen azért nem terjeszkedem ki részletesen arra az indokolásra, a melylyel t. képviselőtársam az interpellácziót bevezette. Csak annyit ik^rok röviden megjegyezni, hogy, habár teljesen áll az, a mit a t. képviselő urnak múltkori interpelláczíójára adott válaszomban kijelentettem, bogy tudniillik a kormány a fizetésrendezés alapelveMel és főirányzatával tisztában van: méltóztassanak elhinni, hogy ez nem áll ellentétben azzal a körülménynyel, hogy még eddig nem sikerült a törvényjavaslatot előterjeszteni, mert oly nehéz kérdésről van szó, a melynek minden részlete alaposan megfontolandó, olyan kérdésről, a melyben a legkülönbözőbb szolgálati ágak viszonyait behatóan és részletesen kell tárgyalni és megállapítani. És ezeknek a kérdéseknek tisztázása a dolog természeténél fogva kétségkívül több időt vesz igénybe, mint a mennyit magam is előre gondoltam. Ez idő szerint mindennap