Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-165

340 Íö5. országos ülés 1902 deczember 6-án, szombaton. izraelita ! (Egy hang a szélsöbaloldalon : Nem égessen! Kossuth Ferencz: De, t. ház, most már oda jutottunk, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) hogy a t. kormány, még ha akarná is a közös autonóm vámtarifát letárgyaltatni, ennek törvényes értéke nem lenne már és nem is lehetne, minthogy a vámszövetség az év végéig már meg nem köthető, vámszövetség nélkül, vagy más szóval, törvényesen közös vámterület nélkül teljes lehetetlenség közös általános vámtarifát törvényszerüleg fentartani. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ismeretes előttünk, t. h äZj EL kormánynak az a szándéka, hogy, ha csak teheti, 1907-ig fenn fogja tartani a recziproczitás alapján a vämközösséget, de ha ez ismeretes is előttünk: az már nem ismeretes sem előttünk, sem az igen t. kormány előtt, hogy a külföld milyen szemmel fogja nézni, midőn velünk szerződni akar, azt a tényt, hogy annak a két államnak az egymás közti viszonyában, a melyek az egyik egységes szerződő felet fognák képezni, semmi állandóság nincs. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Meg tudja-e nekem az igen t. miniszterelnök ur mondani, hogy ez milyen hatással lesz a velünk szerződni akaró államoknak a felfogására? E kérdést annál jogosabban vethetem fel, mert a recziproczitástól függ, a törvény szerint, a közös vámterület fenmaradása, tehát egy bizonytalan ténytől, melynek létezését a recziproczitás megsértésével az osztrákok mindennap megszüntethetik, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) erre pedig nagyon is nagy hajlamuk van, tekintve azt, hogy kisebb kérdésekben a recziproczitást már is megsértették. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Joggal ismételhetem tehát azt a kérdést, hogy tudhatjuk-e mi azt, hogy vájjon a külállamok, a melyeknek kormányai gondosan szokták azon államok kereskedelmi •érdekeit védelmezni, hajlandók lesznek-e vámszerződésre lépni egy olyan kettős állammal, a melynek egymás közti viszonya teljesen bizonytalan? (TJgy van! xi bal- és a szélsöbaloldalon.) Azt is szeretném tudni, hogy ki képes nekem megmondani, hogy a külállamok miképen fogják felfogni azt a tényt, hogy a vámterületi közösség Magyarországon az önálló vámterület alapján tartatik fenn, tehát itt fából vaskarika készült, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ausztriában pedig a 14-ik n. n. »császárparagrafus« alapján tartatik az fenn, tehát egy erőszakos törvénymagyarázattal, a mely ellen Ausztriában óriási az ellenszenv. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Készemről bizonyosra veszem azt, hogy a külföldi kormányok, erről a természetellenes, ideiglenes és minden állandóságot nélkülöző állapotról értesülve vannak, mert a 20-ik században, a telegráf és telefon századában élünk; ha pedig értesülve vannak, azt hiszem, hogy jól meg fogják fontolni azt, hogy milyen biztosítékot nyújtunk nekik a kötendő szerződések állandóságára nézve? (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Akárhogy is fogjuk fel a dolgot, nem hiszem, hogy valaki lelkiismeretesen mondhatná azt, hogy ma már tudja, hogy két kérdés, a melyet felhoztam, az a két bizonytalanság, a mire rámutattam, milyen hatással lesz a külállamokra. Ezt sem az igen t. miniszterelnök ur, sem én, sem senki ma még nem tudhatja. És csak azt jegyzem meg az igen t. túloldalnak és a kormánynak, hogy a kereskedelmi viszonyokban is létre jön az, a mi minden anyagi érdekeket érintő viszonyban létre szokott jönni, hogy t. i. a bizonytalanság pénzbe kerül. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Hogy ha én nem birok kellő biztonságot nyújtani egy kölcsönvett összegért, sokkal nagyobb kamatot vagyok kénytelen e kölcsönért fizetni, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mint ha teljes biztonságot nyújthatnék. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) így van a kereskedelmi szerződéseknél is; hogy ha Magyarország és Ausztria ugy fog megjelenni a külállamokkal szemben, hogy az esetleg megkötendő kereskedelmi szerződések állandóságára nézve sem lesz képes biztonságot, állandóságot nyújtani, akkor ezt a bizonytalanságot meg fogja fizetni, illetőleg a külállamok nagyobb követelményekkel fognak vele szemben fellépni. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Annyi bizonyos, akármiképen is gondolkozzék a kormány, hogy a magyar országgyűlésnek magatartása egy ilyen életbevágó kérdésben attól kell, hogy függjön, hogy a kormány milyen irányzatot követ; és ha én nem tételezném fel azt, hogy ha a kormány nem követ olyan irányzatot, a mely a többség véleménye szerint az országnak érdekeMel megegyezik, a többség nem támogatná, akkor megsérteném a többséget. Előre is kijelentem, hogy a t. kormánynak állásfoglalásától fog függni a mi további állásfoglalásunk még a jelen vitában is. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A mi állásfoglalásunk mindenesetre olyan lesz, hogy a tőlünk telhető erővel meg fogjuk védelmezni magyar hazánknak érdekeit. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mi soha személyekért és soha személyek ellen nem küzdünk. Teljes elismeréssel vagyunk a miniszterelnök ur kMáló tehetségei iránt; de azért a legnagyobb erélylyel fogunk vele szembeszállni, ha akár meggyőződésből, akár pedig a kényszerhelyzetben, a melyben magát lenni hiszi, — olyan irányban indulna meg, a melyet mi tévesnek, az ország érdekeMel ellentétesnek és ezekre nézve veszélyesnek tartanánk. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Nem időelőtti tehát a mostani kérdésem. Nem időelőtti azért, mert az én meggyőződésem szerint még most semmi nem állja útját annak, hogy a kormány beterjeszszen egy általános magyar önálló vámtarifa-javaslatot, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) a melyet ez a párt, a melynek én szerény tagja vagyok, a legnagyobb jó-