Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-163
306 163. országos ülés 1902 deczember í-én, csütörtökön. Széll Kálmán miniszterelnök! És jó lesz-e? Ez a kérdés ! Papp Elek: Mert a legrosszabb külön vámterület is jobb, mint a legjobb közösség. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ez már nem áll! Papp Elek: A kinek módjában van valamit csinálni, az, ha ért hozzá, jól csinálja és nem rosszul. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Arra vagyunk kíváncsiak, különösen mi gazdák, hogy vájjon a Szerbiával megkötött szerződést fel akarja-e mondani a miniszterelnök ur, és ha fel akarja mondani, mikor fogja felmondani? Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az olasz borklauzulával mi történik, mert hiszen akkor, a mikor az 1899: XXX. t.-czikket a miniszterelnök ur ide terjesztette, azzal biztatott bennünket, hogy ha 1907-ig kitolatott is a terminus, a mely eredetileg 1903-ig volt megállapítva, a törvényben oly biztosítékokat talál a nemzet, a melyek bőven felérnek azzal, hogy a véghatáridő négy évvel meg lett hosszabbítva. Most pedig előáll a miniszterelnök ur, és azt magyarázgatja nekünk, hogy e törvény értelmében nem köteles a maga által rosszaknak elismert szerződéseket felmondani, nem köteles az olasz borvámklauzulát megsemmisíteni, nem köteles a Szerbiával kötött egyezséget felmondani, és daczára annak, hogy az egész ország sürgeti különösen a Szerbiával való szerződés felmondását és a borklauzula hatályon kivül tétele iránt való lépéseket, egészen érzéketlen marad e követelésekkel szemben, és ama nagy köpenyeg alá húzódik, a mely abban nyilatkozik meg, hogy nemzetközi szerződés természetével birnak e kérdések, és ezeket egyoldalúan elintézni nem lehet, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Ez a nagy köpenyeg Bécs! Papp Elek: Ezek mind nagyon fontos kérdések, annyira, hogy ezek elől kitérni és oly ibis redibis-féle válaszokat adni, a mint a miniszterelnök ur ad ily kérdésre, hogy majd lesz valahogy, mert sehogy még sohasem volt, (Derültség.) nem lehet. Mondom, ilyenekkel bennünket nem lehet kielégíteni. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ha már nekünk nem akar felvilágosítást, megnyugtató választ adni, ott van az ő leibzsurnálja. Thaly Kálmán: Yészi! Papp Elek: Ott vau Yészi urnak vezérczikke! Thaly Kálmán: Hallod, G-abányi! Papp Elek: Ott van Yészi urnak a vezérczikkben kifejezett ama kijelentése, hogy zord intelmek vannak, zord intelmek kopogtatnak. Széll Kálmán miniszterelnök: ügy van! Papp Elek: Németországból kopogtatnak! Arra tessék legalább határozott választ adni, hogy ha Szilveszter napjáig a németek nemcsak kopogtatnak, de az ajtót berúgják, és belökik a szerződés felmondását, mit fog a t. miniszterelnök ur erre a gorombaságra csinálni, és szólani? (Igaz! TJgy van! szélsöbaloldalon.) Ezt már nem lehet sem formulával, sem paktummal elsimítani, elodázni, itt határozott álláspontot kell foglalni, oly álláspontot, hogy ezzel a határozott állásfoglalással Magyarország jogai meg legyenek védve. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Nagyon sokáig hittem az 1899. évi XXX. t.-czikknek jóságában, és azt hittem, hogy igaz, a mit a miniszterelnök ur róla állított, hogy ebben sok előny van, ez jó fegyver a magyar nemzet kezében. A miniszterelnök ur legutóbbi magyarázata után azonban arról győződtem meg, hogy ez a fegyver oly kardhoz hasonlit, a melynek nincs sem markolatja, sem pengéje. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Rákosi Viktor: Csak ócska tokja van! Papp Elek: És a mi parányi fogó vége volt, azt is legutóbbi magyarázataival a miniszterelnök ur oly simára metélte, hogy annak abszolúte semmi nyoma nincs. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház! Miután a miniszterelnök ur a nemzetnek igazán sötét aggodalmait nem akarja, vagy nem tudja eloszlatni s még mindig folytonosan zavarban élünk, a szőnyegen levő közgazdasági kérdésekről nem akar őszintén nyilatkozni, homályban tart bennünket: nem csoda, ha arról gondolkozunk, hogy miképen lehetne Magyarországnak közgazdasági dolgait abból a kátyúból kiemelni, a melybe juttatta a miniszter ur. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Szilárd pontra van szükségünk, egy archimedesi szilárd pontra, és én azt szeretném, ha ennek az archimedesi szilárd pontnak a kellő formuláját megtalálná a miniszterelnök ur. Az archimedesi szilárd pont egyedül az önálló vámterület lehet. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Az önálló vámterület az, a mi bennünket ebből a közgazdasági nyomorból, ebből a lealázó, szolgai helyzetből kiemel, a melyben vagyunk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Csakhogy épen az, hogy ezen közgazdasági dolgaink az önálló vámterület útjára tereltessenak, ettől a miniszterelnök ur nagyon fázik; sőt azt akarják velünk elhitetni, hogy nincs arra anyagi tekintetben abszolúte semmi szükség, hiszen mi jól állunk, sőt a kereskedelemügyi miniszter ur a minap a pénzügyi bizottságban azt bizonyítgatta, hogy a mi kereskedelmünk és iparunk emelkedőben van. Rákosi Viktor: Rövid ideje miniszter; nem tudhatja ő azt! Papp Elek: T. ház! Hogy a miniszter urnak azon miniszteri tanácsosa, a ki közgazdasági állapotunknak az 1901. évre vonatkozó ismertetését s az ipari és kereskedelmi kamarák jelentéseit kiadta és összeállította, egészen, máskép gondolkozott, mint a miniszterelnök ur, azt bebizonyítom a kereskedelmi és iparkamarák jelentéseire vonatkozólag kiadott miniszteri
