Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-163
163. országos ülés 1902 deczember 4-én, csütörtökön. 299 Endrey Gyula: Hanem a lapjában jelent meg! (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Barta Ödön: És korrigálta! Korodi Lajos: Nem áll az, hogy én vagyok a »Kronstädter Zeitung« tényleges szerkesztője. 731 kilométernyi távolságból napilapot szerkeszteni, legalább én nem vagyok képes. De azért igaz, hogy ez újság elveit én is vallom. Barta Ödön: Derék dolog ! Ezt magyar képviselő mondja. (Egy hang jobbfelöl: Hát akkor ne is beszéljen, ha ezt vallja!) Korodi Lajos: És ez újság részére ezen elvek értelmében, melyek teljes összhangban vannak a magyar törvényekkel, ón is irok . . , Barta Ödön: A büntetőtörvény mesgyéjén járnak, (Az elnök ismételten csenget.) ennyiben vannak összhangban a magyar törvénynyel! Ballagi Géza: így érti ő! Korodi Lajos: Nem értem, mit mond a képviselő ur. Én elvekről beszélek, nem egyes czikkekről. Gál ur egy peticzióról is beszélt, melyet a szász nők állítólag a helységnevek magyarosítása ellen a császárhoz benyújtottak. Ezzel kapcsolatban valaki azt kiáltotta, mint én az újságokban olvastam ma reggel: hát a felesége mögé búvik ! (Halljuk! Halljuk !) Én erre vonatkozólag csak azt mondom, hogy egész nyíltan, teljesen azonosítottam magamat azon felségfolyamodványnyal. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Kihez volt ezimezve ? Felkiáltások a szélsöbaloldalon : A császárhoz!) Csak egy kis türelmet kérek, én vártam egy teljes évig Grál ur beszédére, én csak néhány percznyi türelmet kérek . . . Azon felségfolyamodványnyal, melyet ezer meg ezer szász nő legkegyelmesebb királyunkhoz intézett... Kubik Béla: Az osztrák császárhoz! Korodi Lajos: Bánffy azonban azt felelte, hogy »ő Felsége nem csinál politikát, hanem ezt a kormány csinálja.« Gál ur azt is állítja, hogy Szász-Régenbeü letördeltek és sárba tiportak egy magyar lobogót. Gabányi Miklós: ügy is van! Korodi Lajos: Jó volna, ha Gál és Gabányi urak ezt valamivel be is bizonyították volna. Sebess Dénes: Ez köztudomású tény! Pozsgay Miklós: Tanítók csinálták, ez igaz, ne tessék ezt letagadni! Azért helyezték át Szász-B,égenből! Barta Ödön: Elcsapták! Korodi Lajos: Nem igaz, nem helyezték át! (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Az elnök ismételten csenget. Zaj.) Én kijelentem, hogy ez nem igaz, mert szász tanító ilyesmire egyáltalán nem is képes. Barta Ödön: Látjuk, hogy mire képes! (Az elnök csenget.) Sebess Dénes: Ilyen vezetők mellett mindenre képes. (Az elnök csenget.) Korodi Lajos: Kérem, Gál ur még azt is szíveskedett mondani, »hogy miután Korodi ilyen elveket, ilyen politikai irányzatot követett ott, t. i. Szász-Régenben, a gimnázium segélyét, mely különben is törvénytelen módon van beszedve, megtagadta«. Ebben a nyilatkozatban minden szó teljesen megfelel a valóságnak, a következők kivételével: Én akkor, három és fél év előtt, mint tanár voltam alkalmazva a felsőbb leányiskolánál, és az úgynevezett segély a gimnáziumot illeti. Továbbá ezen segély nem segély, hanem rendszeresített dotáczió és pedig nem törvénytelen módon, hanem törvényes, magyar törvényes alapon rendszeresített. Sebess Dénes: Nem áll, a törvényhatóság szavazza meg évről-évre! (Zaj.) Korodi Lajos: Épen az ellen van kifogásunk, mert ez rendszeresített dotáczió. Mi egyáltalában csak a törvény és a jog oltalmát keressük, ez az egyedüli támaszunk, és bár sokszor ugy látszik, mintha ez a kettő nem mindig feltótlenül uralkodnék hazánkban, mégis, mint valódi idealisták, nem szűnünk meg azt remélni, hogy érvényre jusson a jog és a törvény az államnak gyakorlati életében is. Csakis ekkép oldható meg a nemzetiségi kérdés is, csakis így lehet béke a haza minden polgárai közt. Sebess Dénes : Ön árt a legtöbbet a békének! Korodi Lajos: Különben nem értem, miért hányja Gál képviselő ur a miniszterelnök szemére, hogy én, vagy Lindner képviselőtársam, vagy más szász nemzetiségű képviselőtársam ezen szép házba jutottunk; hiszen nem Széll miniszterelnök választott meg bennünket, nem is tudom, Ínyére vagyunk-e vagy nem; — ezt az ügyet csakis a mi választóink intézték el, tessék azokkal beszélni, esetleges panaszokkal tehát méltóztassék ezen kompetens czimhez fordulni. Elnök: Lindner Gusztáv képviselő ur kért személyes kérdésben szót. Lindner Gusztáv : T. képviselőház ! Személyes kérdésben voltam bátor szót kérni, hogy dr. Gál Sándor képviselő ur, egykori hallgatóim egyike részéről, bár elkésve rendezett akadémiai ováczió miatt kerüljem még a háládatlanság látszatát is a t. ház előtt. Hogy néhai b. Eötvös József csekély személyemet méltónak tartotta egy magasabb hazai jogi tanintézet vezetésére, hogy a kolozsvári m. kir. Ferencz József tudományegyetem jog- és államtudományi kara pályázat mellőzésével engem a közjog, közigazgatási és pénzügyi jog tanszékére meghívott és ezen pályázat nélküli meghívást a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter ur jóváhagyta, hogy továbbá ugy karom, mint a miniszter ur a 30 éves törvényes szolgálati időm teljes betöltése után nyugalomba vonulásom alkalmával az én állami szolgálatomat és tanári hivatásomat rendkívüli szakismerettel és ritka kötelességérzettel teljesítettnek nyilvánították: ezt - már megengedi t. képviselőtársam és volt hallgatóm — nagyobb elismerésnek tartom számomra, mint az ő tegnapi dicséretét. (Helyeslés a középen.) • . Mindenekelőtt ünnepélyesen kijelentem itt 38*
