Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-151

15L országos ülés 1902 november 19-én, szerdán. 17 hogy a tarifa meg legyen a szerződések tárgya­lására, hanem annak meg kell lennie 1902-ben, — mert a Bánffy-Bádeni egyezségben benne volt, azt pedig a maga egész terjedelmében át­vette, ennek következtében ezt is. Először konstatálom, hogy a Bánffy-Bádeni­féle egyezségben, a mely 1897-ben tétetett a ház asztalára, benne volt. Barta Ödön: Az 1898-ikiban is benne volt! (Felkiáltások a jobboldalon: Komolyan ! ?) Széll Kálmán miniszterelnök : Ez már mindegy. Barta Ödön: Pedig az 1898-iki a fontosabb. (Felkiállások a jobboldalon: Komolyan!) Enge­delmet, az csak elég komoly dolog, ha egy termi­nusra figyelmeztetem a miniszterelnököt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ha én nem beszélek komolyan, bocsánatot, akkor nem tu­dom, hogy mi a komolyság! (Ugyvan! jobbfelöl. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Azt mondják, mert annak a tartalmával kell birni, ez is a párt­közi egyezmény és a törvény ezt felvette. Hogy áll a dolog? (Halljuk! Halljuk!) Az 1897-ben előterjesztett Bádeni-féle egyez­ségben ez benne volt; de annak az egyezségnek az indokolása megmondja, hogy miért volt benne. Azért volt benne, mert azt mondja az indokolás, hogy, miután mi most vámszövetséget proponálunk 1897-ig és a szerződések lejárhat­nak 1903-ban, vagyis a vámszövetség a közös­ség tartamán belül, tehát, mert a határidők nem esnek össze, mert előbb köttethetnek szerződések és hosszabb időre, mint a szövetség lejárata, azért szükséges az 1902. évi határidőt a tarifa elő­terjesztésére felvenni. Ezt hosszasan bizonyítja az indokolás. (Ugy van! a jobboldalon.) Ma pedig hogy áll a kérdés? (Halljuk! Halljuk!) Ma ugy áll a kérdés, hogy az 1899 : XXX. t.-cz. értelmében a határidők összeesnek és itt az elv kimondatván, ezután is össze fognak esni; ennélfogva minden egyebet átvett, csak ezt az egyet nem vette át; nem vette át egyszerűen azért, mert most megszűnt az az indok, mely miatt a Bánffy-Bádeni-félc egyezségben benne volt. Mikor kitoltuk 1904-től 1907-ig 3 évre a közösséget és a szerződések összeesését kikötöt­tük, erre többé szükség nem volt. De tovább megyek. Ha mi nem intézkedtünk volna, hogy a tarifával miképpen álljon a dolog, hogy az elkészítendő, akkor talán igazuk volna a t. Kép­viselő uraknak. De mi intézkedtünk a törvény­ben a tarifáról és kétféle * intézkedést nem tartal­mazhat a törvény. Nem tartalmazhatja a régit is, az ujat is és mert a régit nem tartottam ide illőnek, azért vettem fel az ujat. Nem lehet kétféle in­tézkedés: egyik olyan, a mely a régitől eltér és egyik, mely a régivel megegyezik. (Elénk lielyes­. lés a jobboldalon.) Az uj intézkedés a régitől eltér, mert a régi nem mondta azt, hogy tár­gyalás előtt, hanem azt mondotta, hogy 1902. előtt, és eltér, mert a régiben nem volt szankczió. Ha nem jött volna létre a régi szerint a meg­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 —1906. IX, KÖTET. egyezés 1902-ben, az úgynevezett ideiglenes tari­fára nem .volt megmondva, mi lesz annak a kö­vetkezése. \Az én törvényemben benne van a szankczió, mert azt mondja, hosy nem szabad ad­dig tárgyalni a külfölddel. És ez elég szankczió. Hát azért jobb a régi Bádeni-féle egyez­ség, — mert Komjáthy Béla képviselő ur szerint jobb — mert abban a terminusok nem estek össze? Es mert nem volt benne a szank­czió? hogy addig nem szabad tárgyalni a kül­földdel, a mi pedig presszió mindkét oldalon ? (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hát ezért jobb? Nem jobb, állítom, hogy az enyém jobb mindkét tekintetben. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Jobb, mert a terminusokat összeegyezteti és mert a szerződések tárgyalása előtt a tarifa készitését kötelezőleg előírja. {Ugy van! Élénk­helyeslés a jobboldalon.) Ezen három argumentummal -— gondolom' — végeztem volna. Bebizonyítottam, hogy egyik argumentumból sem lehet azt a konklúziót le­vonni, melyet a t. képviselő urak levonnak. Mindhárom argumentum olyan, a mely részben megáll az én fejtegetéseim mellett is, részben nem bizonyít a képviselő urak mellett, hanem az én értelmezésem mellett. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Azt mondják ezután a t. képviselő urak, — és helyes, hogy erre a térre mennek, mert ez egyik főkérdés — hogy meg van sértve a vi­szonosság, mert nem készült el a tarifa és mi­vel meg van sértve a viszonosság, azért hatá­lyát veszíti a törvény és eo ipso előáll 1903. január elsején az önálló vámterület. Hát a dolog nem igy áll, Kossuth Ferencz: Mi nem mondtuk ezt! Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen az is mondatott, hogy megfosztottam az országot ettől a jogtól. Először is, a mi a viszonosság és a viszonosság megsértésének kérdését illeti, annak meg van egy bizonyos története. Áz 1898-iki törvényben... (Egy hang a szélsobaloldalon : Elég baj !) Nem baj, de előny. Az 1898-iki törvény­ben a viszonosság csak abban adott, hogy ha egyik vagy másik fél a közösség fentartását nem tartja be. Én azonban felvettem a viszonosság szankcziójának a védelme alá azt is, hogy a viszo­nosság megsértése, ha a 4. §.-ban előirt feltételek egyike vagy másika megsértetnék. Mik azok a fel­tételek? Elmondottam. Össze kell esni a terminu­soknak, a tárgyalás előtt meg kell lenni a tari­fának és önálló felmondási jogunk van. Ha ezek egyike megsértetnék, ugy meg van sértve a vi­szonosság. Mit tesz ez? Teszi azt, hogy, ha az osztrákok bennünket oda akarnának kényszeríteni, hogy hosszabb szerződést kös­sünk, vagy hogy tarifa nélkül menjünk tár­gyalásba, vagy, hogy ne lehessen önálló felmon­dási jogunk, akkor ezzel megsértik a viszonos­ságot. De azért a viszonosság nincs megsértve, mert nem készültünk még el arra a terminusra, melyet a törvény nem ismer, mert ha a törvény 3

Next

/
Thumbnails
Contents