Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-158

158. országos ülés 1902 november 28-án, pénteken. 193 nem gondoltam, hogy szükséges, hogy itt, mint a kormány ez időszerinti elnöke vagy feje, ebben a kérdésben állást foglaljak. A. kormánynak és talán első sorban nekem, a kinek az a feladata, hogy a parlament tanácskozásait vezesse, parla­menti felfogások szerint minden kérdésben kö­telessége állást foglalni, és a t. ház talán tanú­ságot tehet arról, hogy nincs az a kérdés, mely­ben én négy esztendő óta, bármily kényes ter­mészetű legyen is, állást ne foglaltam volna. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) De oly kérdésben, mely a háznak saját ügye, belügye, nem gondol­tam, hogy én a ház határozatát preokkupálni látszassam azzal, hogy felszólaljak. (Élénk helyes­lés jobbfelöl. Zaj a szélsohaloldalon.) Ráth Endre: Plósz elment a bizottságba! Széll Kálmán miniszterelnök: Mindamellett, mert a kormánynak minden kérdésről kell ál­lásponttal birni és felfogással, az eddigi precze­densek alapján az igazságügyminiszter, és pedig minden vonatkozás nélkül, tisztán, szárazon, a jogi kérdés kifejtésénél elmondta a nézetét. Itt követte a preczedenseket, melyek mind azt tanú­sítják, hogy mentelmi kérdések felvetésénél, mi­kor azok fontosabb természetűek voltak vagy diskusszióra adtak alkalmat, és a ház különböző nézeteinek ellentétbe helyezésével vagy eltérő módon való nyilvánításával jártak, a mindenkori igazságügyminiszterek a maguk részéről elmond­ták nézetüket. Krasznay Ferencz: Ismerjük mi a mentelmi jogot, nem kell hozzá professzor! Széll Kálmán miniszterelnök: Ezek előzmé­nyek, azért szólalt fel az igazságügyminiszter ur. De én azért nem szólaltam fel, mert azt gon­doltam, hogy mikor azt is kifogásolták némely oldalról, hogy az igazságügy-miniszter felszólalt és megjelent a bizottságban, annál inkább kell tartózkodnom nekem, hogy itt egész apparátu­sával a kormány tekintélyének állást foglaljak, mert a kérdésből hatalmi kérdést csinálni nem akartam és nem tartottam volna helyesnek. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Már most, a mi a kérdést magát illeti, (Halljuk! Halljuk!) a mit felvetettek a t. kép­viselő urak, ez vonatkozik a honvédelmi minisz­ter urnak tegnap tett nyilatkozatára, {Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt előrebocsátom, a mit Rát­kay t. képviselő ur egyenesen kérdésképen intéz hozzám, hogy mondjam meg, hogy báró Fejér­váry mint táborszernagy ül-e itt, vagy mint fe­lelős miniszter ? — hát én kijelentem, hogy mint felelős miniszter ül itt, a maga alkotmányos következéseivel, felelőségének teljével és öntu­datával és felelős miniszternek tekintette magát mindig és tekintette a ház is és annak méltóz­tassék tekinteni eaután is. A mi a honvédelmi miniszter tegnapi nyi­latkozatát illeti, a melyet idézni méltóztatnak, t. képviselőház, legyen szabad megjegyeznem. KEPVH. NAPLÓ. 1901 1906. IX, KÖTET. hogy báró Fejérváry honvédelmi miniszter ur nemcsak azt mondta, ő mondott egyebeket is, O egyenesen előrebocsátotta, hogy ő a maga ré­széről teljesen helyesnek ismeri el, hogy a ház féltékenyen őrzi a maga mentelmi jogát és hogy ez ellen senkinek semmi kifogása nem lehet. Csak azt nem tartaná helyesnek, hogy el­térjen az eddigi gyakorlattól, hogy az esetet bírálja csak meg: a mentelmi jogon sérelem történt-e vagy nem? Azt is mondotta, »hogy a mentelmi jogot körülsánczolják, hogy a kép­viselőket védjék minden politikai zaklatás ellen. Nagyon helyes. Ez ellen józanul gondolkodó embernek kifogása nem lehet.« (Zaj a szélsohal­oldalon.) Ezt is mind mondta, itt van előttem a beszéde. Ezzel azt mondta tehát, hogy ő a háznak ezen ténykedése előtt, az előtt, hogy a ház féltékenyen őrzi a jogát és mentelmi joga felett határoz, meghajol. (Egy hang a szélső­baloldalon: Köteles!) Ezt elismeri, ezt a köte­lességét ismeri. Kubik Béla: Is em mondta ! (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: (Nagy zaj és ellenmondások a szélsíjbaloldalon.) De további is történt. Tény az, hogy meg is hajolt, mert a ház határozatát foganatosította és végrehajtotta. (Zaj a szélsohaloldalon.) Thaly Kálmán : Csakis előzékenységből! Széll Kálmán miniszterelnök: Tegnapi nyi­latkozatával — én kijelenthetem — b. Fejér­váry Géza honvédelmi miniszter nem akarta és nem akarhatta magát ellentétbe helyezni a ház mentelmi jogának megőrzésében hozott határo­zatával és a háznak azon jogkörével, a mely a mentelmi jogra és kiváltságra nézve megilleti. (Nagy zaj és ellenmondások a. szélsohaloldalon.) Nem akarhatta, nem tette, hiszen elismerte a képviselőháznak mentelmi jogát és a mint mondta, meg is hajolt a határozat előtt, telje­sítette is azt. Ne méltóztassék tehát inczidentaliter mondott egyes szavakat és kifejezéseket kiszakítani, ki­élesiteni és ebben a kérdésben egyes kifejezések és a beszéd tartalma között ellentétet faragni, (Helyeslés a jobboldalon, nagy zaj a szélsőbal­oldalon.) a melyre vonatkozólag egyébiránt a kérdést a ház elnökének enuncziácziója is tisz­tázta. (Helyeslés a jobboldalon.) Legyen szíves a t. képviselőház ezt a kér­dést ezzel befejezettnek tekinteni és a napirendre áttérni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem lehet!) Elnök: Napirend előtti felszólalásnál hatá­rozathozatalnak nincs helye. Most tegnap bejelentett szándékomhoz ké­pest felkérem a házat, hogy zárt üléssé alakulni szíveskedjenek. Kérem a karzatok közönségét, hogy hagyja el a karzatokat. 25

Next

/
Thumbnails
Contents