Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-157

180 157. országos ülés 1902 november 27-én, csütörtökön. hivatkozom a véderőről szóló törvény 62-ik §-ára, a mely igenis kimondja, hogy (Olvassa): »A közös hadsereg, hadi tengerészet, vagy hon­védség nem tényleges állományú egyénei a ka­tonai büntetendő cselekmények miatt, a melyek általuk az ellenőrzési szemle, a tiszti bemuta­tás ideje alatt, vagy pedig tiszti, katonai hivatalnoki minőségben, katonai egyenruhában követtetnek el, a katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint büntetendők*. (Ugy van! a széls'.baloldalon.) Tehát csak ezek, más nem. Igen ám, csakhogy a becsületbirósági eljárás nem fegyelmi eljárás; a becsületbiróságot ugyanez a törvény külön emliti meg 60. §-ában, a melyben azt mondja (Olvassa/: »Minden tiszt, a ki ellen sem bünfeiiyitő, sem becsiilet­hirósági vizsgálat inditva nincs, tiszti állását önként leteheti« . . . sth. Tehát meg van külön­böztetve a becsületbirósági eljárás a büntető és fegyelmi eljárástól. De én nem vitatkozom oly sokat a törvény értelme fölött, hanem csak egy esetet vagyok bátor felemlíteni. (Mozgás a •széls/'haloldalon. Hallj uh! Hall/tik' jobbfelöl.) Rátkay László: Mit szól ehhez az előadó? Plósz Sándor igazságügyminiszter: Barabás Béla képviselő ur azt mondja, hogy a »szolgá­latonkivüli«, általában a tényleges katonai szolgálatban nem levő semmi szin alatt becsület­bíróság elé nem vonható. Erre nézve méltóz­tassék szem előtt tartani a következő esetet: Egy szolgálatonkivüli tiszt például váltót hami­sít; ezért elitéltetik fegyházra. A váltóhamisí­táshoz a mi büntető törvénykönyvünk szerint a hivatalvesztés mellékbüntetése nincs csatolva, •ennélfogva a polgári biróság Ítélete őt tiszti rangjától meg nem fosztja. Ez a fegyház­viselt ember tehát továbbra is tiszt lesz és alkalmilag, a midőn szolgálatonkivüli tiszteknek a tiszti ruhát általában felvenniök szabad, ő is felveheti a tiszti ruhát és oda állhat a többi tisztek közé (Mozgás a szdsöbaloldalon.) és nincs rá mód, hogy ő ettől a jogtól megfosz­tassák. (Halljak! Halljuk!) Mert ha a tiszti ruhát fel is veszi, azért — a mint a honvé­delmi miniszter ur kijelentése is mondja, a melyet Barabás képviselő ur is idézett, — magában véve még nem esik a katonai bíráskodás alá. A mely törvénymagyarázat erre az eredményre vezet, az reám nézve megnyugtató abszolúte nem lehet. (Helyeslés jobb felöl.) Hivatkozott ma épen Ráth Endre kép­viselő ur az 1889 : XXII. t.-czikkre. De hiszen ez a törvényczikk épen az általam előadott nézet mellett, tudniillik a mellett szól, — hogy & képviselőháznak a katonai szolgálathoz csak annyiban van köze, a mennyiben ez által a katonai szolgálat által elvonatik a képviselő képviselői kötelessége teljesítésétől, mert ez a törvény azt mondja, hogy a képviselő, a ki katonai szolgálatának eleget tett, az ország­gyűlés együttlétében, csak akkor hívható be katonai szolgálatra, ha ő maga kívánja és a katonai parancsnokság és a ház is bele­egyezik; tehát, ha az országgyűlés nincsen együtt, akkor behívható, csak akkor nem, ha az or­szággyűlés együtt van, jeléül annak, hogy a ház csak azt akarta és a törvény is csak azt akarja, hogy megóvja a képviselőt attól, hogy katonai szolgálat czimén a képviselői kötelessé­gek tényleges gyakorlatától elvonassék. Én azt hiszem, hogy nem szükséges, hogy azt a jogi felfogást, a melyet én vallok, ismé­telten kifejtsem, csak azt vagyok bátor még egyszer kiemelni, hogy tulajdonképen nem is állunk egymástól olyan meszsze, mert hiszen arra nézve, hogy azért, a mit egy képviselő a ház­ban mond vagy tesz, semmikép, másutt, a házon kivül felelősségre nem vonható, erre nézve egyetértünk. Molnár Jenő: Dehogy! Hátha gyilkol a házban ? Plósz Sándor igazságiigyminiszter : Nem mondhatok mást, minthogy én egyetértek az urakkal ebben, ha tudniillik azt értik alatta, a mit én itt kifejeztem. A miben eltérünk, az csupán az, hogy én azt mondom, hogy a mit a képviselő nem a házban és nem mint olyan tesz, azért bűnvádi eljárás alá, a mely szabad­ságvesztésre vezethet, — hogy tényleg vezet-e vagy nem, az mindegy . . . Reich Aladár: Katonai becsületügyi eljárás vezethet szabadságvesztés büntetésre! Plósz Sándor igazságiigyminiszter:... azért csak a ház engedelmével vonható felelőségre; de hozzáteszem, hogy azért a képviselőt nem sza­bad zaklatni ezen a körön kivül sem. A ház magáévá teheti az ügyet, a minthogy magáévá tette egy esetben olyankor, a mikor kimondta, hogy a mentelmi jog megsértését nem látja fen­forogni. Hivatkozom az Ugron-féle esetre, mi­dőn Czegléden az a botrány történt. Ugron a háznál bejelentette az esetet, mint mentelmi jogának megsértését és a képviselőház akkor kimondotta, hogy ez nem a mentelmi jog meg­sértése, de azért a képviselőház nem tűrheti, hogy tagjait inzultálják és azért sajnálatát és rosszalását fejezte ki az eset felett és utasí­totta a belügyminisztert és az igazságügymi­nisztert, hogy szigorúan járjanak el. Tehát a háznak módjában áll ezen a körön kivül is in­tézkedni. Önök pedig azt mondják, hogy min­den zaklatás a mentelmi jog megsértése, önök el akarják mosni a mentelmi jog határait. Ebben térünk el egymástól. Egyet legyen szabad még megjegyeznem Visontai Soma képviselő urnak és másoknak, a kik a képviselőnek a házon kivül agitaczionális jogot akarnak adni. Engedelmet kérek, a kép­viselőnek, mint olyannak, agitaczionális joga nincsen; a képviselőnek nincsen több agitaczio­nális joga, mint bármely más polgárnak. (Igaz.! Ugy van! a jobboldalon.) Ne méltóztassék ilyen veszedelmes térre menni, mert akkor az alkot-

Next

/
Thumbnails
Contents