Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-154
96 JJ4. országos ülés 1902 november 22-én, szombaton. is, ennek a tüntetésnek az elhallgattatására elkezdte a Kölcsey-féle Himnuszt énekelni. Mivel ugy testben, mint lélekben ép, erős fiatal emberek voltak, sikerült is nekik túlharsogni és elhallgattatni a czigány banda vonóit. Azok között, a kik a Gotterhalte ellen tüntetőleg énekelték a Himnuszt, volt két tartalékos tiszt, a kiknek ebbeli minőségét tudta a jelenlevő tiszteknek mindegyike, de mint személyes ismerősük tudta az illető tábornok is. Hát most már, daczára annak, hogy a becsületügyi szabályzat szerint (olvassa): »azon tiszt, a ki tiszttársának, vagy valamely hadapródnak a tiszti állás becsületét veszélyeztető vagy sértő tettéről vagy eljárásáról tudomást nyert, azt előljáró parancsnokának bejelenteni köteles,« mind a mellett, egyik tiszt sem, de a tábornok sem tett e miatt feljelentést, illetőleg a tartalékos tisztek ellen becsületügyi eljárás nem indíttatott. A különbség a két eset között az, hogy e két tartalékos tiszt között nem volt országgyűlési képviselő, (Helyeslés a szélsÖbaloldalon.) tehát nem volt politikailag szükség arra, hogy zaklassák őket. (Tetszés a szélsÖbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Az a különbség a kettő között, hogy az nem volt hivatalos ünnep, a kolozsvári pedig hivatalos volt! (Zaj.) Sebess Dénes: Mi az a hivatalos? Minden nemzeti ünnep hivatalos! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: O Felsége képviselve volt ott! Reich Aladár: A kisebbségi különvéleményt fogadom el. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsobaloläalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Dedovics György jegyző: Hodossy Imre! Hodossy Imre: T. ház! Leszkay Gyula: Minden rossz ügynek védelme a nemzeti pártból kerül ki! Hodossy Imre: Nem hallottam, mit mondott a t. képviselő ur! Leszkay Gyula: Minden rossz ügyet a nemzeti párt véd ! Pl. a quóta-emelés, meg a Hentzi-ügy! Hodossy Imre: Hát bizonyítsa be a t. képviselő ur, hogy rossz. Én arra törekszem, hogy bebizonyítsam, hogy az az indítvány, a melyet a bizottság többsége terjesztett elő, igenis helyes. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélsőbal, oldalon.) Barabás Béla: Ezelőtt tíz évvel ezt nem mondotta volna így! (Zaj.) Hodossy Imre: Azon megjegyzést, hogy én nem tudom hány évvel ezelőtt ezt nem mondtam volna igy, ezennel visszautasítom. (Elénk helyeslés jobb felől.) Harminczhárom éve vagyok tagja ennek a háznak, voltam bár a kormánypárt padjain, akár az ellenzék padjain, én mindig egyformán beszéltem, soha sem néztem azt, hogy mi tetszik a kormánynak, . . . Polczner Jenő : Azelőtt nem emelte a quótát! Hodossy Imre: . . . soha sem hederítettem sem fenyegetésére, sem csábjaira, (Egy hang a szélsÖbaloldalon: Ilyen is volt?) de azt sem néztem, hogy mi tetszik _ vagy nem tetszik az én polgártársaimnak. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Csak a saját lelkiismeretem vezetett, nem pedig az, hogy önöknek vagy a kormánynak tetszik-e, a mit mondok. (Zaj a szélsÖbaloldalon.) Polczner Jenő: A quótáról beszéljen! (Zaj.) Hodossy Imre: A quótáról én, mióta képviselő vagyok, soha sehol egyetlenegy szó nyilatkozatot nem tettem és igy engemet ezért sem önök, sem más kérdőre nem vonhat. (Zajos helyeslés jobbfelöl.) Engem ilyen közbeszólásokkal senki megfélemlíteni nem fog, előttem az, hogy önök engem hurrogatnak, vagy lármáznak, egészen közönyös. (Elérik helyeslés jobbfelöl. Zaj.) T. ház ! Tagadhatlan az, hogy a mi hadseregünk intézményei még mai napig sincsenek kivetkőztetve bizonyos osztrák jellegből, (Zaj.) és még mai napig sincsenek összhangba hozva a magyar állam többi intézményeivel. Tagadhatlan, hogy még sok oly intézmény van a mi hadseregünkben, mely a magyar nemzet érzelmeivel ellenkezik. Bartha Ferencz! Tetézik a Gotterhalte-val! Hodossy Imre: Az is hozzátartozik és' tagadhatatlan az is, hogy ezen intézmények miatt a teljes összhang a magyar nemzet érzelmei és a hadsereg közt nem tud helyreállni, nagy kárára ugy a nemzetnek, mint a hadseregnek is, mert a nemzet teljes felvirágzása ezen összhang nélkül alig képzelhető, a hadsereg pedig nem merítheti kellő mértékben azon anyagi, de még inkább szellemi erőt a nemzetből — a melyből pedig egyedül meríthetné — azon erőt, mondom, a mely szükséges arra, hogy dicső és magasztos feladatának megfelelhessen. Csak ezen összhang hiányának tulajdonitható az, hogy ez az inczidens felmerült, és azok, a kik ezt okozták, nagy felelőséget vontak magukra azáltal, hogy azt az összhangot a nemzet és a hadsereg között még inkább megzavarták. (Igaz! Ugy van ! a szélsÖbaloldalon.) De az összhang ezen hiányának tulajdonítandó az is, hogy ez a kérdés itt nem a kellő elfogulatlansággal, hanem egyoldalulag tárgyaltatik, és oly szenvedélyességgel, (Zaj a szélsÖbaloldalon.) a mely semmi eldöntendő ügynek javára nem válik. A Gotterhalté-t akarjuk a hadseregből Magyarországon eltávolítani és erre eszközül a mentelmi jog intézményét akarjuk felhasználni. (Zajos ellenmondások a szélsobaloläalon.) Ugy jelentették be ide az ügyet, hogy Nessi Pál képviselő urnak mentelmi joga lett megsértve; az állíttatott, hogy meg van sértve azért, mivel Nessi Pálnak a katonai bíróság, a becsületügyi bizottság elé állítását a képviselőház nem engedélyezte, s a nélkül, hogy ez az engedély megadatott volna, oda megidéztetett. Az állíttatott, hogy fennálló mentelmi jogunk szerint köteles lett volna a becsületügyi bizottság az engedélyt a képviselőháztól kikérni. (Egy hang a szélsÖbaloldalon: Kétségtelen!)