Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-154

9-í 254. országos ülés 1902 november 22-én, szombaton. Barta Ödön: Ez az! Reich Aladár: Hát van-e egy ember is eb­ben az országban, a ki a Himnusznak, ennek a magasztos fohásznak, ennek az évezredes nép­iélekből az egek urához felsóhajtó büszke fáj­dalomnak és bizó könyörgésnek az elimádkozá­sát a legcsekélyebb mértékben is r megrovásra méltó cselekedetnek meri nevezni ? (Élénk tetszés és helyeslés a szélsőbaloldalon.) Pedig Nessi Pál nem tett egyebet; csak azt tette, hogy az éneklő tömeggel együtt énekelte a Himnuszt. (TJqy van! TJgy van! a szélsöbaloldahn.) Hentaller Lajos: Kár volt, hogy nem a Kos­suth-nótát énekelte! Polczner Jenő: Azt kellett volna énekelni, hogy »Jaj de lumczut a német!« (Helyeslés és derültséf) a. szélsöbaloldahn.) Reich Aladár: Nessi Pál tüntetése csakis ebből áll, és nem hiszem, hogy volna magyar törvényhozó, a ki ezért a hazafias magatartá­sáért képes volna Nessi Pált kiadni az esetleges katonai becsületfosztásnah. (Mozgás a szélsőbal­oldalon.) és ha volna, akkor nem hiszem, hogy az a törvényhozó az ő jó magyar választói­nak szine előtt megjelenni, . . . Polczner Jenő: Baján! (Derültség a szélső­baloldalon.) Kubik Béla : Temesvárott talán igen ! (Fel­Máltások a szélsőbaloldalon: Ott sem!) Reich Aladár:' ... és ott tettéért helyt ál­lani merne. Itt még meg kell jegyeznem azt is, t. ház, hogy a szolgálati szabályzat értelmében (Sálijuk! Halljuk! a szélsöbaloldahn.) a tarta­lékos tiszteknek polgári ruhában a tüntetések­ben való részvétele meg van engedve. (Halljuk! Halljuk! a szélscbaloldalon.) Itt van a szolgá­lati szabályzat I. részének 46. pontja, a mely azt mondja (Halljuk! Halljuk! a szélsöbalol­dahn. Olvassa:) »A katonai fegyelem fogalmá­val össze nem egyeztethető, hogy honvédegyének egyenruhában politikai szinezetü nyilvános gyüle­kezetekben vagy tüntetésekben részt vegyenek.« Hentaller Lajos: Fejérváry sem jön ide katonaruhába!) ! Reich Aladár: Tehát honvédegyén egyen­ruhában nem vehet részt politikai szinezetü tüntetésben; de ebben a tiltó intézkedésben implicite benne van foglalva annak a megenge­dése, (TJgy v a n • TJgy van.' a szélsőbaloldalon.) hogy, a hol egyenruhában nem vehet részt, ott czivil ruhában részt vehet, (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Természetes! Helyeslés a szélsöbal­oldalon.) még a tényleges állományhoz tartozó honvédegyén is, annyival inkább egy szolgálaton kívüli viszonyban levő polgár. ( TJgy van! TJgy van ! a szélsőbaloldalion.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem! Reich Aladár: Nem ? Én azt másként meg­érteni nem vagyok képes. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Én igen! Reich Aiadár: Ha csak rosszul nem fordí­tották le a németből; mert én a németet nem ismerem. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A magyarból is egészen világos! Reich Aladár: Hát most már azért, a mit a szolgálati szabályzat azáltal, hogy meg nem tilt, megenged, azért képes volna a képviselőház arra, hogy kiadja Nessi Pált a katonai becsület­ügyi eljárásnak ? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy adjuk ki!) Arról nem is szólok, hogy Nessi Pál, a mikor elkövette ezt a terhére rótt cselekedetet, akkor tisztán képviselői hivatásá­ban járt el. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbal­oldahn.) A képviselőháznak nagyon sok tagja megkapta azt a sárga meghívót, a melyben a Mátyás király-szobor leleplezési ünnepélyre Ko­lozsvár város közönsége a magyar képviselőház tagjait meghívta. Arra a sárga czédulára oda volt nyomtatva az ünnepély sorozata, s követ­kezők a pontjai. Mindjárt az első volt ezek kö­zött az, hogy — szószerint nem emlékszem reá, nincs nálam a czédula — ő Felsége személye­sitőjének, József Ágost királyi berezegnek foga­dása a pályaudvaron. Ezen jegy a perronra való belépésre jogosít. Már most Nessi Pál, mint képviselő hivatott meg ezekre az ünnepélyekre, mint képviselő ment ki a pályaudvarra, hogy jelen legyen mint képviselő. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A küldöttség nem volt ott! Reich Aladár: Hogy jelen legyen a magyar király képviselőjének a fogadásán. Nem ugy van? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A küldötttség nem volt ott a perronon! (Fel­kiáltások a szélsöbaloldahn: De a jogunk meg­volt rá, hogy ott megjelenjünk!) Polczner Jenő: Ott is abczugolhatták volna a Gotterhaltét! Reich Aladár: Jogunk volt reá. Arra hív­tak meg! Hát a mit igy mint képviselői minő­ségben meghívott egyén tett, azért felelőségre nem vonható! (TJgy van! TJgy van! a szélső­baloldalon.) Vagy nem képzeli talán valaki azt, hogy a magyar képviselőnek a szerepe nyilvános nemzeti ünnepeken csak arra szorítkozik, hogy megjelenésével az ünnep fényét emelje és fényes magyar díszruhájában oda álljon mint az opera színpadán egy statiszta és a szerint, a mint a rendező parancsolja, lelkesedjék, hogy ha a fő­személy ugy kívánja, akkor morajoljon és a vé­gén éljent kiabáljon? Hát, t. ház, én nem igy képzelem a magyar képviselőnek a hiyatását. Akkor, mikor a nép közé megy, mely ő benne hatalmának, a népfelségnek a személyesitőjét látja. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbal­oldahn.) Szóljon a néphez, beszéljen vele, ta­nítsa, vagy lelkesítse. (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) És ha mindezt megteszi, akkor nem tesz egyebet, mint képviselői hivatását tel­jesiti. (TJgy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: És vezesse az utczai gyerekeket ? Ugy-e ?

Next

/
Thumbnails
Contents