Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-134
93 Í34. országos ülés 1902 < És mi történt a quótával ? Az történt, hogy más alap nem lévén, mint az adó, bemutatta az abszolút kormány, hogy mikép sarczolta Magyarországot, s hogy beszedett Magyarországból 317 1 /g millió adót évenkint, Ausztriából pedig 949 1 /j milliót. Hogy azért szedett be ennyit Magyarországból, mert kimélte volna Magyarországot Ausztria kárára, azt nem hiszem, ennek ellenkezőjét nem is kell bizonyítani. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) De e szerint a quótaarány 25 és 75 lett volna. Az osztrákok megpróbálták magyarázni és felvinni 27- és 73-ra, és ennek daczára a quóta megállapittatott 30 százalékban. Mindig fölfelé haladtunk az engedményekben és mindig _ lefelé nemzetünk iránti kötelezettségünkben. (Elénk fölkiáltások a szélsőbaloldalon : Igaz! Ugy van!) Pedig nagyon sok oka lett volna Magyarországnak arra, hogy kevesebb quótát fizessen. Hiszen elrabolták — bocsánat az imparlameníáris kifejezésért, de másként jelezni nem tudom — érezalapunkat. Rátették kezüket 1848 után a katonai birtokokra, a melyek pedig szintén •nem voltak az övék. Szóval, a mit megfoghattak, mindent elvittek, hogy tönkre tegyenek bennünket. (Igaz! Ugy van! a szélsebaloldalon.) De nemcsak az eddigiek szerint voltunk nagylelkűek, hanem akkor is, midó'n a czivillista megállapításáról volt szó, és a magyar országgyűlés a quóta-arányt nem fogadta el, mert azt hitte, hogy Szent István koronájának viselője megérdemli azt a pénzt, hogy az ország önmaga lássa el saját királyát. Ezzel szemben körülbelül az kellett volna, hogy legyen a felelet, hogy no hát azt a pénzt, azt a czivillistát, a melyet ti fizettek, azt Szent István koronájának fényesitésére fogom fordítani, (Tetszés a ssélsőbaloldalon.) atyai szeretetemnek, szivem szeretetének egy részét, épen hasonfelét itt fogom éreztetni, Magyarországnak fényét, Magyarországnak nagyságát fogom dicsőíteni, arra fogok dolgozni, mint ember csak felerészben, mert csak igy tehetem, de mint apa egészen. S mi azt látjuk, hogy az osztrák császári koronának fénye ékeskedik ezzel; látjuk azt, hogy ennek a fénynek ékcsitésére bizony még a mit adtunk sem elég, mert épen most akarnak további két milliót kérni. No hát hiszem, hogy a mikor ezt a törvényjavaslatot is be fogják terjeszteni, majd megfogja kérdezni a magyar országgyűlés, hogy mire fizessük ezt a czivillistát, arra-e, hogy két lakáj őrizze Budavárát, vagy pedig arra, hogy a magyar király itt legyen Magyarországon? (Ugy van! Ugy van! a szélsbbaloldalon.) Már 1870-ben, bár 1872-ben lett törvénybe iktatva, már 1870-ben a quótát változtatni kellett, nevezetesen a határőrvidék bekebelezése által. Itt van a praecipuum hires kérdése. Bartha Ferencz: A második becsapás! Vertán Endre: Igen, itt volt a második becsapás. Nevezetesen mindenki meg volt győződve és mindenki tudta azt, hogy ez által tóber lö-án, szombaton. Magyarországnak csak 0"68°/o-nak megfelelő jövedelemtöbblete lesz, ennek daczára az osztrákokkizsaroltak tőlünk 2° ,'o-ot. Szóval, t. ház, nekünk van egy édes testvérünk, egy jó szomszédunk, a melylyel közösségben vagyunk, de a melytől, hogyha Szent István birodalmának • egy részét vissza akarjuk venni, a mely nem volt az övé, hanem folyton-folyvást a mienk, ezt. is pénzért kell megváltani. Megfizettette tehát velünk Ausztria azt, a mi nem volt az övé, megfizettette velünk azt, hogy visszaszerezhessük a magyar korona birodalmainak egy részét. Hogy pedig Magyarország biztos tudatában volt annak már akkor, a midőn ezt a praecipuumot megszabta, hogy ezzel igazságtalan terhet ró az országra, de megint azok a bizonyos politikai okok, megint az a bizonyos opportunitás arra késztették a vezetőket, hogy tudva és szándékosan megkárosítsák Magyarországot, erre nézve talán elég lesz felolvasni a pénzügyi bizottságnak jelentését, a mely azt mondja, hogy (olvassa): »A bizottság az egyezményt pénzügyi tekintetben Magyarországra nézve előnyösnek nem tartja. A bizottság meg van győződve, hogy az a határőrvidék polgári kormányzat alá helyezése után nemcsak nem fogja fedezni a közös költségeknek azon hozzájárulási arányát, melynek elfogadása javasoltatik, de hosszabb ideig az állam részéről nevezetesebb áldozatot fog e részben igényelni. És ha a bizottság mindezek mellett az egyezmény elfogadását ajánlja, teszi azt politikai tekintetből, jelesen azon okból, mivel ezen egyezmény elfogadása által Magyarország részéről a Horvátországgal kötött egyezmény alkalmával tett igéret részben beváltatik és azonkívül mivel ez utón a közös kiadások hozzájárulási arányának époly jelentékeny, mint kényes természetű kérdése egyrészről a magyar korona országai és másrészről ő Felsége többi királyságai és országai közt szabad egyezkedés alapján végleges megoldásra talál és minden netán később felmerülő nehézségnek eleje vétetik.« Szóval tehát, hogy később nehézség ne merülhessen fel, előre megfizettetik ennek a nehézség elkerülésének árát. A további quótaalkudozásoknál Ausztria mindig a fogyasztási adók .rendjét vetette ellen, mig végre ezzel is tisztában lehettünk. Rendeztük az ország részesedését az osztrák-magyar bank nyereségében és megkaptuk az átutalást. No hát, t. ház, ezt az átutalást megkaptuk, az igaz, az is igaz, hogy nem akkor kaptuk meg, a mikor alkudozni megkezdettünk, mert már megkaptuk az 1894 : XIV. t.-cz.-ben, sőt megkaptuk sokkal korábban, megkaptuk abban a jogban, a mely azt mondja, hogy az, a mi Magyarországon fogyasztatik, Magyarországnak is kell, hogy jövedelmezzen, megkaptuk tehát azt, a mi a mienk volt, a- mit megelőzőleg elraboltak, s ennek daczára meg kellett, hogy fizessük a felemelt quótával. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal-
