Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-131

58 131. országos ülés 1902 október 15-én, szerdán. mindezeket a dolgokat ebben a szesszióban el­végzi, Ezekből kiindulva tehát jogosult az a feltevés, bogy a t. miniszterelnök ur ebben az ülésszakban nem is gondol arra, bogy a kiegye­zéssel elkészüljön. (Igaz! Ugy van! a bal- és a ssélsöbaloldalon. Ellenmondás a jobb- és a bal­oldalon.) Szórói-szóra igy jegyeztem fel a t. miniszterelnök ur nyilatkozatát. Kérném tehát a t. miniszterelnök urat, sziveskedjék felvilágosítással szolgálni, vájjon vannak-e kilátások arra nézve, hogy a kiegye­zés megköttetik, vagy ha nincs kilátás, meg­teszi-e a kellő lépéseket arra nézve, hogy 1903. január elsejétől kezdve az önálló vámteriilet életbe léptessék'? (Helyeslés a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Én mindkét kérdést, a mely hozzám intéztetett, jogosultnak tartom a tekintetben, hogy a kép­viselő urak óhajtják tudni, miért nem tájékoz­tattam őket a kiegyezés kérdéséről. Thaly képviselő ur is, Rakovszky képviselő ur is pénzügyi kiegyezésről beszélnek; gondo­lom, ez csak nyelvhiha, mert itt nem pénzügyi kiegyezésről van szó, hanem arról a nagy kér­désről, melyet gazdasági kiegyezésnek szoktunk nevezni, ós azt is abban az értelemben, a meny­nyiben arról van sző — és igy kell a gazda­sági kérdést is érteni — hogy létrejön-e Ma­gyarország és Ausztria között a vám- és ke­reskedelmi szövetség és megkészül-e az a vám­tarifa, melynek előkészítését a törvény elénk is irja, mielőtt a külföldi szerződések tárgyalásába mehetnénk ? Ez annak a kiegyezésnek a tulaj­donképeni anyaga, tartalma. Mindenekelőtt azt kell megjegyeznem az előttem szóló t. képviselő urnak, hogy ő abból a kijelentésemből, hogy a kormány egy gazdag munkaprogrammal fog a t. képviselőháznak szol­gálni és én csak gratulálni fogok a háznak és magunknak, ha ezt elvégezzük, azt magyarázta ki, hogy ezt én ugy értettem, a mint szerinte nem is lehet máskép érteni, hogy a kiegyezéssel nem fogunk foglalkozni. Épen megfordítva áll. Én azért mondtam ezt, hogy gratulálni fogok, némileg magam is már kételyemet fejezve ki az iránt, hogy mindezen előterjesztendő javaslato­kat mind elvégezzük, mert ezen szessziónak igen nagyfontosságú feladata lesz a gazdasági kér­dések megoldása. (Nagy zaj a szélsöbaloldaltn. Felkiáltások: Nem szólt róla.') Miért nem szól­tam róla ? Nem azért, mert nem lényeges, hanem, mert egészen természetesen követtem előadásom­nak logikus fonalát és konstrukczióját; én t. i, azokkal a javaslatokkal álltam elő, melyek ma már készen vannak és a melyeket legközelebb elő fogunk terjeszteni. A gazdasági kiegyezés kérdésében a magyar kormány és az osztrák kormány közt még nem jött létre az egyetértés. (Felkiáltások a szélsőbaloldalion: Egyetértés ?) Hát az egyezség, a megegyezés: ne méltóz­tassék a szavakba kapaszkodni. (Zaj.) Miután még nem jött létre, nem soroltam azok közé, a> melyek a legközelebb mint kész dolgok fognak előterjesztetni. Én óhajtom, hogy létrejöjjön. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Mi nem!) Jól van, de hát én óhajtom, hogy létrejöjjön és azon leszek, hogy azon álláspontnak és törvénynek minden sérelme nélkül, melyen állok és azon kijelentéseknek sérelme nélkül, melyeket erre vonatkozólag tettem, létre is jöjjön. És a mint létrejön vagy oly stádiumba jön a dolog, hogy én azt fogom látni, hogy elérkezett a pillanat, hogy a háznak, az ország nagy érdekei sérelme nélkül, számot adhatok arról, hogy miért nem­jött létre: akkor ide fogok állni és vagy a létre­jött egyezség tartalmát képező javaslatokat ugy, a mint a törvény előírja, elő fogom terjeszteni, vagy számot fogok adni arról, hogy miért nem jött létre. De mindaddig, mig a tár­gyalások meg nem szakadtak, mig folyamatban vannak, nem teszem. Engedelmet kérek, ez nem a magyar parlamentnek, hanem a világ minden parlamentjének gyakorlata, melyet kon­testálni nem is igen lehet, hogy addig, mig két államnak kormánya közti egyezkedés, mely a törvény egyenes rendeletéből folytattatik, be nem fejeztetett, addig a be nem fejezett tárgyalások­ról jelentést tenni sem nem szokás, sem nem lehet, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) az ország anyagi nagy érdekeinek sérelme nélkül. Sem annak az érdeke meg nem engedi ezt, a mit mi akarunk csinálni, tudniillik, hogy ha lehet, meg­csináljuk az egyezséget, sem annak az érdeke, a mit önök akarnak, hogy tudniillik csináljuk meg a külön vámterületet minden áron. Egyik érdek sem engedi meg, hogy addig, mig ez a kérdés pendens, mig annak minden része egyezség által végérvényesen elintézve nincs, a kérdés állása, a tárgyalások menete fejtegetés tárgyává tétessék, s annak érdemileg el nem intézett, félig kész tartalma­a t. ház és a közönség rendelkezésére bocsáttassák. Ez lehetetlen dolog. (Elénk helyeslés a jobbolda­lon.) Én sohasem voltam fukar abban, hogy jelen­téseket tegyek, mikor lehetett, mikor konkrét eset állott elő és mikor nekem ezt tennem kellett elvi álláspontok megjelölésére. Most nem azt kérik. Kérdezzenek: mi az elvi álláspon­tom, igen szívesen helyt állok; de hogy azok­nak a be nem fejezett, meg nem szakított, fo­lyamatban lévő tárgyalásoknak tartalmáról ma nyilatkozzam, az tökéletes lehetetlenség; azt sehol a világon az ellenzék sem szokta köve­telni a kormánytól, és mindenütt meg szokott elégedni a kormány azon nyilatkozatával, hogy a kérdés ma még elintézve nincs. Legyenek szívesek türelemmel lenni, én kellő időben helyt fogok állani, és azt hiszem, nem sok idő múlva. Legyenek szívesek türelemmel lenni : nem én végettem, hanem azon nagy érdekek végett, melyek koczkázat alatt állanak, melyek veszedelembe kerülhetnek, ha idő előtt nyilat­koznám. A mi már most az időt illeti, itt is egy

Next

/
Thumbnails
Contents