Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-149

1Í9. országos ülés 1902 november 17-en, hétfon. 445 részben azon a kis résen keresztül beengedte tódulni a liberális és demokratikus felfogásnak egy-egy gyenge fuvallatát. Tehát e tekintetben lehetetlen megtagadni az elismerést, hogy a főrendiház reformálása kétségtelenül a szabadelvüségnek egy cselekménye, egy ténye volt. Azonban egyéb hatalmas nagy alkotásai Tisza Kálmánnak a szabadelvű jelzőt már nem igen érdemlik meg. Ott van a közigazgatás reformálása; ugy a vármegyei, a törvényhatósági, mint a községi közigazgatásnak megteremtése, alapelveiben, sark tételeiben ellenkezik a liberalizmussal és demokrácziával. Avagy helyes volt-e a főispáni hatalomnak az a kiterjesztése, melyet maga Tisza Kálmán éveken keresztül ostromolt annak idejében még balközépi vezér korában, és a mely ellen a nemzeti párt oly nagy erővel küzdött mindenkor? Helyes volt-e a főispáni hatalomnak oly borzasztó nagy mértékben való kiterjesztése, hogy a Tisza eredeti javaslata szerint még az igazságszolgáltatás ügyeiben is mód és alkalom nyújtatott volna a beavatkozásra? És vájjon demokratikus, liberális alkotás-e a közigazgatási törvény — akár egyik, akár másik, — melyben ott van a virilizmus intézménye, (Ugy van! Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) a mely kizárólag magyar találmány, a melyre a liberálisok patentet kérhetnének maguknak, mert ezt Európa modern törvényhozásaiban sehol meg nem csinálták. (Ugy van! Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) A virilizmus intézménye a szabadelvüségnek negácziója, . . . Komjáthy Béla: Igaz ! Benedek János: . . . még pedig negácziója nemcsak a törvényhatósági közigazgatásban, de még jobban szembe ötlik ez a községi közigazgatásban, a hol olyan előjog biztosíttatik a legtöbb adófizetőnek, hogy a virilis jogon képviselői megbízatást nyert, illetőleg hatalmat nyert községi lakosnak magának nem is kell személyesen elmennie a község ügyeinek intézésére, hanem a közgyűlés, a képviselőtestület termébe oda küldheti maga helyett az ő botos ispánját, vagy a kocsisát, ha neki ugy tetszik. (Ugy van! Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) Ez annak az intézménynek magának meglehetős kicsinylése, mert hogy a választott bizottsági tagnak kisebb joga legyen, s azt csak személyesen gyakorolhassa, mig a legtöbb adófizetőnek ez a privilégiuma is meg legyen, ez nem a szabadelvű reformok sorába tartozik, hanem ellenkezőleg . . . Vázsonyi Vilmos: A kapitalizmus és feudalizmus fattyuhajtása! Benedek János: ... ez kiélésiteni kívánja az osztályuralmat és kielégíteni kívánja azokat a privilégiumokat és kiváltságokat, a melyekkel Magyarországon a vagyonosok birnak. (Ugy van! Ugy van! a szélsÖbaloldalon. ) Volt még Tisza Kálmánnak egy szerencsétlen alkotása, (Halljak! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) és ez igazán nemcsak a Tisza Kálmán szerencsétlensége, hanem ennek az országnak szerencsétlensége, az t. i., hogy ezen ország lakosai nem képesek egy napot, egy olyan napot kiválasztani, a melyen szivük együtt doboghasson. Tisza Kálmán pl. megteremtette, nemzeti ünneppé tette Szent István napját. Távol áll tőlem az a szándék, hogy én nemzeti történelmünknek ezen hatalmas, kimagasló nagy alakját bármily tekintetben is kicsinyelni igyekezném, de egy kétségtelen dolog: hogy Szent István nemcsak a magyar történelemnek kimagasló alakja, hanem — a római katholikus egyház felfogása szerint — egyszersmind szent is, a szent előnevet is ennek köszönheti, ugy, hogy az az ünnep, a melyet Tisza Kálmán nemzeti ünneppé kívánt tenni, íme a gyakorlatban csak egyoldalú felekezeti ünneppé Né\tomtL(Ugy van! Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) Thaly Kálmán: A szent Árpád ünnepét üljük meg mi többiek! Benedek János: ... Ez nem a szabadelvüség alkotása volt, mert a szabadelvű szellemmel nem férhet össze az, hogy egy vallásfelekezet által szentnek vallott egyént olyan vallásfelekezetek is szentnek Írjanak, szentnek tiszteljenek ós ilyenül megünnepeljenek, a mely vallásfelekezetek hitvallásában teljesen ki van zárva az a fogalom, hogy a szentség emberre legyen ruházható. (Ugy van! Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) Tisza Kálmán vallási türelrnességéaek kétségtelen jelét adta ezzel, a mikor református létére a katholikus szentet nemzeti ünnepelt alakká kívánta tenni ; . .. Thaly Kálmán: Nem ő, hanem Andrássy Tivadar indítványozta ! Benedek János: .... ez talán némi tekintetben dicséretére válik az ő türelmességének, de nem válik dicsőségére a szabadelvüségnek és a szabadelvüség fényes alkotásai között helyet nem foglalhat. (Ugy van! Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) Thaly Kálmán: "ügy lopták be egy ipari törvénybe! Benedek János: Ha tovább nézzük badelvü kormányok működését, (Halljuk! Halljuk! a szélsÖbaloldalon.) ott látjuk Tisza Kálmán utódját a kormányelnöki székben a szabadelvű párt uj vezéréül, a ki ezer Scylla és Charybdis között saját legszentségesebb elveinek és az egyház érdekeinek sérelme nélkül meg tudta óvni és biztos kikötőbe tudta mindig vezérelni a szabadelvüségnek a hajóját. Erinek az ideje alatt ugyan semmiféle szabadelvű alkotást nem mutathat fel a szabadelvű párt, sőt midőn a párt az igazi szabadelvű alkotások terére lépett, akkor ki volt azoknak legvehemensebb ellensége? Nem más, mint épen gróf Szapáry Gyula, az egykori szabadelvű pártvezér. (Ugy van! Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) Emlékezhetünk az egyházpolitikai vitákra, a melyek alkalmával gróf Szapáry Gyula épen az ellenkező