Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-149

4'óü ÍVJ. országos ülés 1902 november 17-én, hétfőn. érezhetné nagyobb megelégedést, mint a kormány, ha lehetett volna a költségvetést rendes idő alatt letárgyalni. Nem a kormány hatalma alatt álló körülmények okozták ezt. Azért pedig, mivel a kormány saját hibáján kívül azon helyzetbe jutott, hogy kénytelen indemnityt kérni, tőle most a bizalmat megtagadni nem volna igazságos dolog. Mindnyájan tudjuk, miképen igen tisztelt miniszterelnökünk fáradozott, és minden erejét, minden tudását a haza szolgálatára bocsátotta, hogy Ausztriával szemben a magyar állam érdekeit diadalra juttassa. Most pedig, mikor még nincsen megállapítva, hogy ő-e a pervesztes, mégis elitélni őt: azt tartom, hogy sem nem igazságos, sem nem méltányos dolog. Én azt tartom, hogy a tisztelt ellenzék mostani eljárása a haza érdekeivel sincs egészen összhangban. A tisztelt ellenzék mindazon érveléseiből, hogy az 1903-ik év-e, vagy 1907. év-e azon helyes időpont, mikor Ausztriával ügyeink rendezendők, — s hogy az úgynevezett Széli-formula helyes volt-e vagy nem, és hogy a paktum miképen értelmezendő: — mindebből a nemzetnek semmi haszna nincs. Kormányunk hivatva van Ausztriával közgazdasági és pénzügyeinket végigtárgyalni. — Addig pedig, míg a kormány ezt el nem végezte, minden hazafinak — bármely párthoz tartozzék is — szent kötelessége kormányunkat, különösen pedig tisztelt miniszterelnökünket Ausztriával szemben legerélyesebben támogatni, — helyzetét erősiteni, — ő ellene minden kifogást elnémítani, — s neki a lehetőséget megadni arra, hogy minden erejét az Ausztriával való tárgyalásnak szentelhesse. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha mi e helyett a kormány poziczíóját gyengitjük abban a pillanatban, mikor a kormánynak legerősebbnek kell lennie, hogy legyen akkor a kormány képes a magyar állam érdekeit Ausztriával szemben eredményesen megvédeni ? Nem lesz-e az osztrákoknak könnyű a dolguk akkor, mikor mi a helyett, hogy az egész nemzetet a magyar kormány körül tömöritenők, — hogy az egységes összhangzatunkból erőt merítsen, a kormányt gyengitjük ?! Ki fizeti meg akkor az árát? Senki más, mint a magyar állam. Oly időben, mikor az osztrákokkal harezot harczolni vagyunk kénytelenek, kell, hogy erős kormányunk legyen. Ha pedig gyengitjük a mi kormányunk helyzetét, az állam érdekeit teszszük koczkára, ez pedig legkevésbbé üdvös dolog. Azok az urak pedig, kik nézetük szerint magukat jogosítva érzik a kormányt megfeddeni, — állítólagos hibáit,mulasztásait ostorozni: tegyék meg ezt akkor, mikor a kormány nem lesz Ausztriával elfoglalva, mikor nem lesz kénytelen minden erejét Ausztriával szemben igénybe venni. Mikor tüz van a házban, mindnyájunknak a veszélyt kell fékezni, nem pedig perlekedni, czivakodni, mert bizony akkor a ház oda lesz. (Helyeslés jobbfelöl.) Azért, mert a szorosba belekerültünk, nem szabad most a hibást keresni, egymásnak szemrehányásokat tenni, hanem iparkodjunk mindnyájan, egyesült erőnkkel a szorosból kiszabadulni ! Majd akkor, midőn az ellenfelünket legyőztük, akkor számoljunk le, mert akkor a haza érdeke nem lesz koczkáztatva. Ki állhat jót, ki kezeskedhetik arról, hogy a mostani kormány bukása esetén olyan kormány fog alakulni, mely képesebb lesz Ausztriával való ügyünket sikeresebben elintézni ? Odázzuk el tehát a rekriminácziókat, — támogassuk a kormányt, hogy erős legyen Ausztriával szemben, — s hogy képesebb legyen az ország ügyeit, érdekeit megóvni. (Helyeslés jobbfelöl.) Mindazon ellenvetésekből, melyeket eddig hallottam, nem tudok arra következtetni, hogy a magyar állam érdeke megkívánná, hogy épen most kelljen a kormányt megbuktatni. Annál kevésbbé hiszem azt, hogy képesek lennénk a mostani kormány helyébe eró'sebbet állítani, mely uj kormánynak módjában lenne érdekeinket jobb és biztosabb sikerrel megvédeni. Nincs szándékomban tanácsokat osztogatni vagy pláne valakit elitélni, hanem egyedül csak azon okokat akarom kimutatni, melyek engem arra vezérelnek, hogy a kormányt támogassam. (Halljuk! Halljuk.') Különösen mi horvátok hivatva vagyunk, sőt kötelességünk a kormányt támogatni, nem pedig oly párthoz csatlakozni, mely a kormány megbuktatására törekszik. Nekünk horvátoknak nem lehet dolgunk egyes magyar pártokkal, hanem az egész magyar nemzettel van dolgunk. (Helyeslés jobb fel öl.) Mivel pedig a magyar nemzetet a többség törvényesen képviseli, mely többség — y

agy jobban mondva a szabadelvű párt -— a magyar nemzetnek igazi és ez időben el nem vitatható alkotmányos képviselője: ennélfogva mi ezen párttal vállvetve a magyar állam érdekeit védeni fogjuk. Ha pedig különös kívánságaink lesznek, azokat akkor fogjuk előterjeszteni, midőn a haza kívülről békében Jeend: — és nem fogunk azok közé sorakozni, kik a magyar kormány helyzetét gyengítik, mert nézetem szerint, ez nem a magyar állam javára történnék. Nem fogok most reflektálni azokra a köztünk készakarva és mesterségesen előidézett félreértésekre sem, melyeket ugy a magyar, mint a horvát nemzet hívatlan prókátorai, mind a két rész tetemes kárára, szítani iparkodnak. Ezt más alkalommal fogom szóba hozni azon czélból, hogy e két egymásra utalt nemzet között a közeledés megujittassék ugy, mint az hét és fél évszázadon keresztül háborítatlanul és őszintén,