Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-148
426 148. országon ülés 1902 november 15-én, szombaton. sokkal veszedelmesebb a régi egyezségeknél. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Most tűnt ki, hogy egyenesen azért, hogy a miniszterelnök ur megmaradhasson miniszteri székében, feláldozta Magyarország önálló vámterületi tényleges állapotának bekövetkezését 1907-ig, Ma tessék elolvasni a bécsi lapokat, hogy mit mondanak ! Ha semmi a világon nem, ugy ez a bécsi sajtó bebizonyítja, hogy a Széli-formulával az ország rettenetesen becsapódott. Az uj Presse, mely egyik legtekintélyesebb lapja Ausztriának, most, október 17-én, tehát a miniszterelnök ur beszéde után ezeket irja (olvassa): »A titokzatos kiegyezési tárgyalásokba, melyeket az osztrák és a magyar miniszterek folytattak, Széll Kálmán miniszterelnök ur október 15-diki beszéde nagy világosságot derített. A magyar miniszterelnök beszéde roppant nagy szolgálatot tett Körber miniszter urnak. (Mozgás a szélsobaloldalon.) Azok a magyarázatok, a melyeket Széll ur a magyar parlament előtt az ő formula-törvényére vonatkozólag tett, kétségtelenné teszik előttünk, hogy ha a vámszövetség nem jön létre ebben az esztendőben, az nem baj. De még az sem baj, ha a jövő esztendőben nem jön létre, mert az által a viszonosság épenséggel nem alteráltatik. Széll Kálmán a törvénymagyarázat által osztrák kollegájának roppant megkönnyítette parlamenti munkáját, mert a S/éll-féle magyarázat után Körber urnak van ideje 1907-ig a kiegyezési tárgyalásokat a Keichsratbau elintéztetni. És ez Körber ur helyzetét a csehekkel szemben lényegesen megjavítja. A csehek obstrukcziója most már nem szoríthatja a falhoz Körber urat, mint. annak idején tette Thun gróffal és ezt Széll Kálmán urnak köszönhetjük.« (Zaj a szélsóbaloldalo n.) Pichler Győző: Majd hétfőn a koronatanácsban kitűnik Körber perndiája! Meghosszabbítani 1912—1914-ig a vámszövetséget! (Zaj.) Majd hétfőn, a közös minisztertanácsban! Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor lesz? (Derültség.) Pichler Győző : Lesz ! Lesz ! (Derültség.) Csávolszky Lajos: T. képviselőház! Ezekből, a miket bátor voltam felhozni, kitűnik az, hogy ennek a terminusnak a kitolása, nem az ország érdekében, hanem az osztrák kormány érdekében történt. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az osztrák kormány érdekében, hogy a cseheknek az obtsrukczióját leszerelhesse. Mi legfontosabb törvényeinket lábbal tiporjuk, nagy áldozatokat hozunk, csak azért, hogy az idegen kormány segítségére mehessünk, hogy az az idegen kormány saját nemzetiségeinek viszálykodását féken tarthassa. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Bűnt követett el a t. miniszterelnök ur, a mikor ezt a kitolást megtette; bűnt követett el 3, nemzet érdeke ellen; bűnt követett el, mert a legkedvezőbb alkalmat arra, hogy Magyarország állami önállóságának gazdasági alapját kiépítsük, elszalasztottá; bűnt követett el azáltal, hogy most módot, alkalmat ad az osztrák pártoknak az ellenünk való szervezkedésre; bűnt követett el, mert meghomályositotta legtisztább jogainkat azzal, hogy mig az 1867: XII. t.-czikk világosan kiköti azt, hogy vámközösség nem létezhetik vámszövetség nélkül, addig 10 évig fentaríjuk a vámközösséget a vámszövetség nélkül. A miniszterelnök urnak nagy mestere, Deák Ferencz — a kit különben már régen megtagadott — gondoskodott róla, hogy abban az 1867-iki törvényben erős védvár legyen a nemzet részére, az gondoskodott róla, hogy ha minden igyekezet daczára sem sikerült az osztrákokkal becsületes, tisztességes kiegyezkedést csinálni: vonuljunk vissza abba a védvárba, a gazdasági önállóság jogainak védvárába. De a miniszterelnök urak nem vonulnak vissza, hanem a bástyán kivül évszámra paktálnak és tárgyalnak a legmegalázóbb feltételek felett. (Igaz ' (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert hát a miniszterelnök urnak és egyáltalában a miniszter uraknak az 1867-iki törvényre néha szükségük van, akkor, a midőn a nemzet jogainak elalkuvására argumentumot vélnek benne találni; de mikor a gazdasági önállóság oszlopköveinek fölemelésére erőt meríthetnének abból, akkor az asztal alá csapják a törvényeket, daczára annak, hogy az bibliájuk. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) De hát, t. képviselőház, micsoda indokok, ha nem ezek, vezették a miniszterelnök urat arra, hogy Magyarországot megfoszsza hosszú időre az önálló rendelkezési jog tényleges állapotának bekövetkezhetésétől ? Mert tisztában lehetünk azzal, hogy ezen törvény alapján, illetőleg a miniszterelnök ur formulája alapján Magyarországban az önálló vámterület tényleg életbe nem léphet 1907-ig. Mi indokolja ezt, ha nem azok, a miket felhoztam? Azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy »a gazdasági életnek nyugalomra van szüksége. Az ország gazdasági életének bizonytalansága, a bizonytalanság az a lidércznyomás, a mely Magyarország gazdasági, pénzügyi és hitelügye felett csüggött, az ő formulája életbe léptetésével meg fog szűnni, mert rendezve lesznek érdekei számbavételével gazdasági állapotaink.« Ez egyszerűen nem igaz. Nem én mondom, hogy nem igaz, hanem Lukács László pénzügyminiszter ur mondja. A miniszterelnök urnak minden szavát megczáfolja a pénzügyminiszter ur abban a beszédében, a melyet 1901 márczius 16-án itt a házban elmondott. Azt mondja a pénzügyminiszter ur: »Grazdasági hanyatlásunk egyik fontos oka az Ausztriához való gazdasági viszonyunk bizonytalansága, az állandóságnak és a szilárdság erejének teljes hiánya. Minden gazdasági foglalkozásra nézve elsőrangú fontosságú a viszonosság stabilitása, az állandóság, melyre az illetők számításaikat alapithatják, egy bizonyos bázis, egy bizonyos szilárd
