Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-148

426 148. országon ülés 1902 november 15-én, szombaton. sokkal veszedelmesebb a régi egyezségeknél. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Most tűnt ki, hogy egyenesen azért, hogy a miniszterelnök ur megmaradhasson miniszteri székében, fel­áldozta Magyarország önálló vámterületi tény­leges állapotának bekövetkezését 1907-ig, Ma tessék elolvasni a bécsi lapokat, hogy mit mon­danak ! Ha semmi a világon nem, ugy ez a bécsi sajtó bebizonyítja, hogy a Széli-formulával az ország rettenetesen becsapódott. Az uj Presse, mely egyik legtekintélyesebb lapja Ausztriának, most, október 17-én, tehát a miniszterelnök ur beszéde után ezeket irja (olvassa): »A titokza­tos kiegyezési tárgyalásokba, melyeket az osztrák és a magyar miniszterek folytattak, Széll Kálmán miniszterelnök ur október 15-diki beszéde nagy világosságot derített. A magyar miniszterelnök beszéde roppant nagy szolgálatot tett Körber mi­niszter urnak. (Mozgás a szélsobaloldalon.) Azok a magyarázatok, a melyeket Széll ur a magyar par­lament előtt az ő formula-törvényére vonatko­zólag tett, kétségtelenné teszik előttünk, hogy ha a vámszövetség nem jön létre ebben az esztendőben, az nem baj. De még az sem baj, ha a jövő esztendőben nem jön létre, mert az által a viszonosság épenséggel nem alteráltatik. Széll Kálmán a törvénymagyarázat által osztrák kollegájának roppant megkönnyítette parlamenti munkáját, mert a S/éll-féle magyarázat után Körber urnak van ideje 1907-ig a kiegyezési tárgyalásokat a Keichsratbau elintéztetni. És ez Körber ur helyzetét a csehekkel szemben lé­nyegesen megjavítja. A csehek obstrukcziója most már nem szoríthatja a falhoz Körber urat, mint. annak idején tette Thun gróffal és ezt Széll Kálmán urnak köszönhetjük.« (Zaj a szélsóbaloldalo n.) Pichler Győző: Majd hétfőn a koronatanács­ban kitűnik Körber perndiája! Meghosszabbítani 1912—1914-ig a vámszövetséget! (Zaj.) Majd hétfőn, a közös minisztertanácsban! Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor lesz? (Derültség.) Pichler Győző : Lesz ! Lesz ! (Derültség.) Csávolszky Lajos: T. képviselőház! Ezekből, a miket bátor voltam felhozni, kitűnik az, hogy ennek a terminusnak a kitolása, nem az ország érdekében, hanem az osztrák kormány érdeké­ben történt. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalolda­lon.) Az osztrák kormány érdekében, hogy a cseheknek az obtsrukczióját leszerelhesse. Mi legfontosabb törvényeinket lábbal tiporjuk, nagy áldozatokat hozunk, csak azért, hogy az idegen kormány segítségére mehessünk, hogy az az ide­gen kormány saját nemzetiségeinek viszálykodá­sát féken tarthassa. (Igaz! Ugy van! a szélso­baloldalon.) Bűnt követett el a t. miniszterelnök ur, a mikor ezt a kitolást megtette; bűnt követett el 3, nemzet érdeke ellen; bűnt követett el, mert a legkedvezőbb alkalmat arra, hogy Magyarország állami önállóságának gazdasági alapját kiépítsük, elszalasztottá; bűnt követett el azáltal, hogy most módot, alkalmat ad az osztrák pártoknak az ellenünk való szervezkedésre; bűnt követett el, mert meghomályositotta legtisztább jogain­kat azzal, hogy mig az 1867: XII. t.-czikk vilá­gosan kiköti azt, hogy vámközösség nem létez­hetik vámszövetség nélkül, addig 10 évig fen­taríjuk a vámközösséget a vámszövetség nélkül. A miniszterelnök urnak nagy mestere, Deák Ferencz — a kit különben már régen meg­tagadott — gondoskodott róla, hogy abban az 1867-iki törvényben erős védvár legyen a nem­zet részére, az gondoskodott róla, hogy ha min­den igyekezet daczára sem sikerült az osztrákok­kal becsületes, tisztességes kiegyezkedést csinálni: vonuljunk vissza abba a védvárba, a gazdasági önállóság jogainak védvárába. De a miniszter­elnök urak nem vonulnak vissza, hanem a bás­tyán kivül évszámra paktálnak és tárgyalnak a legmegalázóbb feltételek felett. (Igaz ' (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert hát a miniszterelnök urnak és egyál­talában a miniszter uraknak az 1867-iki tör­vényre néha szükségük van, akkor, a midőn a nemzet jogainak elalkuvására argumentumot vélnek benne találni; de mikor a gazdasági önállóság oszlopköveinek fölemelésére erőt merít­hetnének abból, akkor az asztal alá csapják a törvényeket, daczára annak, hogy az bibliájuk. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) De hát, t. képviselőház, micsoda indokok, ha nem ezek, vezették a miniszterelnök urat arra, hogy Magyarországot megfoszsza hosszú időre az önálló rendelkezési jog tényleges álla­potának bekövetkezhetésétől ? Mert tisztában lehetünk azzal, hogy ezen törvény alapján, ille­tőleg a miniszterelnök ur formulája alapján Ma­gyarországban az önálló vámterület tényleg életbe nem léphet 1907-ig. Mi indokolja ezt, ha nem azok, a miket felhoztam? Azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy »a gazdasági életnek nyugalomra van szüksége. Az ország gazdasági életének bizonytalansága, a bizonytalanság az a lidércznyomás, a mely Magyarország gazdasági, pénzügyi és hitelügye felett csüggött, az ő formulája életbe léptetésé­vel meg fog szűnni, mert rendezve lesznek érdekei számbavételével gazdasági állapotaink.« Ez egyszerűen nem igaz. Nem én mondom, hogy nem igaz, hanem Lukács László pénzügy­miniszter ur mondja. A miniszterelnök urnak minden szavát megczáfolja a pénzügyminiszter ur abban a beszédében, a melyet 1901 már­czius 16-án itt a házban elmondott. Azt mondja a pénzügyminiszter ur: »Grazdasági hanyatlá­sunk egyik fontos oka az Ausztriához való gaz­dasági viszonyunk bizonytalansága, az állandó­ságnak és a szilárdság erejének teljes hiánya. Minden gazdasági foglalkozásra nézve elsőrangú fontosságú a viszonosság stabilitása, az állandó­ság, melyre az illetők számításaikat alapithat­ják, egy bizonyos bázis, egy bizonyos szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents