Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-148

Í48. országos ülés 1902 november 15-én, szombaton. 427 pont, a melyen lábukat megvethetik. Ez a szilárd pont, ez a biztos bázis az Ausztriához való viszonyunkban az 1899-iki törvények daczára hiányzanak«. Mi ez, t. ház ? A miniszterelnök azt állítja, hogy biztos alapot kaptunk az ő formulájában, a pénzügyminiszter ur pedig azt mondja, hogy nem igaz, épen az a bajunk, hogy nem vagyunk biztonságban. De tovább megy a miniszterelnök ur. Azt mondja törvényen kivüli állapotban volt az ország, összes közállapotaink gyökerükben meg vannak támadva, veszélyes komplikácziók lejtőjére jutott az ország.« Jóságos Isten, a miniszterelnök ur elfelejtette azt, hogy ezen törvényen kivüli állapotbajutását a nemzetnek ő is elősegítette, ő is részese volt ennek a törvényen kivüli állapotnak, azzal, hogy a Tisza-lexet aláirta? (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hisz ez elősegítette a veszélyes komplikácziókat. Hát most ezekből a veszélyes komplikácziókből ugy akarja kiszabadítani a nemzetet, hogy még nagyobb veszedelmekbe viszi és megfosztja legszentebb és legéletbevágóbb jogaitól? (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy ellenértékeket hozott. Ellenérték szerinte az, hogy ha 1902. végéig a vámszövetség nem létesül, a külföldi államokkal csak 1907. végéig köthetünk szerződést, tehát elismerték szerinte azt, hogy ezek a terminusok összeesnek. Hát, t. miniszterelnök ur, ha azt akarta, hogy a terminusok összeessenek, nem kellett volna a régi megállapodást megváltoztatnia, mert 1908-ban esnek össze, hisz akkor jár le a külföldi szerződések legnagyobb része és akkor estek volna össze a terminusok. Különben is a miniszterelnök ur formulája gyakorlatban keresztül sem vihető, nem is realizálható. Ez a törvény keresztül sem vihető, megmondom miért? A miniszterelnök ur azt mondja: ha a vámszövetség létre nem jön 1902. végéig, a külföldi államokkal csak 1907-ig lehet szerződni. De ugyanaz a törvény azt mondja, hogy a külföldi államokkal szerződést kötni nem lehet, sőt tárgyalásokba sem lehet bocsátkozni, csak akkor, ha a vámtarifa készen van. De hát a vámtarifát mi megállapithatjuk-e ? Törvénybe iktathatjuk-e egy vámszövetség nélkül? Mit keresne a magyar törvényben egy közös vámterület alapján létrejött vámtarifa vámszövetség nélkül ? Politikai vámegység alajjján szerződhetünk csak a külfölddel, politikai vámegységet pedig mi nem képezünk vámszövetség nélkül. Tehát mi csak mint önálló ország, mint önálló vámterület szerződhetünk a külfölddel. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ha tehát megvolna, ha készen volna egy külön magyar vámtarifa, akkor mondhatná a miniszterelnök ur, hogy azon külön vámtarifa alapján szerződhetünk csak 1907-ig a külállamokkal. De itt meg megint a törvény ezt lehetetlenné teszi, mert a törvény azt mondja, hogy tényleg a közös vámterület alapján állunk 1907-ig, tehát a közös vámterület alapján hogyan csináljunk mi külön önálló szerződéseket a külfölddel ? T. képviselőház;! Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy 1907-ig kitolt önrendelkezési jogunk megszűnik a viszonosság megsértése esetén, megszűnik, ha a recziproczitás megsértetik. Én ezt is nagy tévedésnek tartom. Az a recziproczitás, a mi jelenlegi kormányunk alatt megsértetni soha sem fog. (Ugy van! a, szélsöbaloldalon.) Mi Ausztria gyarmata vagyunk. Hogyan lehet tehát azt képzelni, hogy olyan bolondok legyenek az osztrákok, hogy kiereszszék kezükből azt a kötelet, a melylyel jászolukhoz van kötve a fejős tehén? Mi pedig a fejős tehén vagyunk. Ha tehát csak ő tőlük függ az, hogy minket kiereszszenek ebből a közösségből, ebbó'l a provincziális helyzetből, hát nem fognak kiereszteni soha. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De még ha kieresztenének is. ha még annyira dőrék és elbizakodottak volnának is az osztrákok, hogy kieresztenének, a mi kormányunk azt sem fogja bevallani soha, mert nincs bátorsága, hogy bevallja a viszonosság megsértését, s vagy egyezkedik, vagy áldozatokat hoz. Csodálatos és megfoghatatlan, hogy mennyi áldozatot hozunk mi, csak azért, hogy a közösséget fentarthassuk. (Igaz! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Azt mondja Nagy Ferencz képviselő ur, és Rakovszky István képviselő ur is, hogy a miniszterelnök ur magyarázatai teljesen megfelelnek a törvény betűinek; a miről a függetlenségi párt, illetőleg mi itt beszéltünk, a mit a függetlenségi párt kíván, az a törvényben nincsen benne; az a törvényben betű szerint nem foglaltatik. Ha azt akarta a függetlenségi párt, hogy ezek mind benne legyenek, miért nem vigyázott jobban, miért nem ügyelt jobban ? Nagyszerű ez, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk.' a szélsöbaloldalon.) hogy miért nem ügyelt a függetlenségi párt jobban, hogy a nemzet jogaitól meg ne fosztassák, és hogy ezek mind a törvényben biztosítva legyenek. Mondjuk, hogy helyes, a mit Rakovszky képviselő ur mond; ('Éllenmonäások a szélsöbaloldalon,.) mondjuk, hogy csakugyan hibázott a függetlenségi párt, a mikor nem vigyázott jobban, hogy az 1899 : XXX. törvényezikk megalkotásánál ugy legyenek fogalmazva azok a jDaragrafusok, hogy most a miniszterelnök ur ne talált volna kibúvót az országot egyik legéletbevágóbb jogától megfosztani. Tegyük fel. hogy ez így van. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) De mi következik ebből, t. ház? Az talán, hogy igaza van a miniszterelnök urnak ? Az, hogy ő helyesen cselekedett, mert nem vigyázott rá a függetlenségi párt? Hát, bocsánatot kérek, a biró mióta ad felmentést annak az embernek, a ki bűnt követett el, csak azért, mert nem vigyáztak reá? (Élénk tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon. Mozgás a •jobboldalon és a néppárton.) Hát az a tolvaj, a 54*