Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-147

400 H7. országos ülés 1902 november lí-én, pénteken. a választók megvesztegethetősége és a választók erkölcsi sülyedése nem világlik ki. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Ha az egyes eseteket tekintjük, melyek a véleményes javaslatban részletesen fel vannak sorolva, ezek az etetések és itatások kétfelé oszlanak: a választás napján történt ellátásra, a hová tartozik az, hogy a Hegyi-párt gyülekező helyén történt ellátás, hol 235 személy részesült ellátásban, (Zaj, Halljuk! Halljuk!) és ide tartozik szintén a választás napján a Baross-párt egyik gyülekező helyén történt ellátás, a hol 66 egyén részesült ellátásban, ugyancsak idetartozik a Baross-párt két másik gyülekező helyén ellátásban részesült 2—2 választó. Ha ezeket tekintjük, — hosszas részletezéssel nem akarom untatni a t. ház figyelmét, a mennyiben ezek a jelentésben már úgyis benfoglaltatnak, (Halljuk! Halljuk!) — az összes tanúvallomások szerint a választás napján igen szűkes volt az ellátás, és korántsem a választók befolyásolása czéljából, inkább a választók együtttartása czéljából történt. Ezen ellátások már terjedelmüknél fogva sem minősíthetők nagymérvű etetés és itatásnak, odáig sem terjed ki, mennyit a törvény 7-ik §-a több községből álló választó kerületben megenged; már pedig a mit a törvény kifejezetten megenged, oly nagymérvű etetés és itatásnak, oly visszaélésnek és megromlottságnak, a mi a képviselő-küldési jog felfüggesztését indokolná, semmi esetre nem minősíthető. Ide tartozik az előbb jelzett számla ÍF. (Folyton tartó nagy zaj a szélsöbaloldakm.) Egyébaránt e számlára nézve a bizottság véleményes jelentése részletesen kiterjed. A vacsorákat illetőleg azok rövid tartamú, egyszerű polgárias jellegű vacsorák voltak, és már terjedelmüknél fogva sem indokolják a képviselő-küldési jog felfüggesztésését, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hát pezsgő nem volt'?!) de ezek a vacsorák a választók terhére be sem tudhatók. (Derültség balfelöl.) Mert a vizsgálat adatai kiderítik, hogy a választók azt nem követelték. (Folyton tartó nagy zaj a szélsőbal oldalon.) Egyetlenegy választó sem tette függővé szavazatát a vacsorákon történt ellátástól. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hát akkor minek va- j esoráztalc ?) Jóhiszemüleg jelentek meg ezen vacsorákon, mert a vendéglátók által használt ürügy a meghívásban is kifejezésre jut és a mi a résztvevők tudatában is valódi czim gyanánt szerepelt, mert miután a vacsorákért kapaczitácziók nem tör^ téntek, előttük tulajdonképen ki sem domborodhatott a. vacsora tulajdonképeni politikai czélzata és kortes-tendencziája. (Nagy zaj.) Felemlítem még mint mellékkörülményt, de a mely a választók erkölcsiségére világot vet és esetleg súlyosító vagy enyhítő körülmény gyanánt szolgálna, a pénzbeli vesztegetés kérdését. Pénzbeli megvesztegetés vagy más előny igérése nem fordult elő mindezeknél fogva. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Ugron János előadó: Utalva a bizottságnak beadott véleményes jelentésére, tisztelettel kérem a t. házat, hogy a biráló-bizottság véleményes javaslatát, miszerint a csongrádi választókerület képviselőválasztási joga ne függesztessék fel, elfogadni méltóztassék. (Helyeslések jobbfelől. Nagy zaj.) Elnök: Következik a különvélemény előadója. (Halljuk! Halljuk!) Boda Vilmos: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A Csongrádon megejtett képviselőválasztás alkalmából alakított bírálóbizottságnak tagja lévén, bátor voltam különvéleményemet írásban beadni. Most pedig a törvény rendelkezéseihez képest megkísérlem a különvéleménynek indokolásával a t. házat megismertetni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Mielőtt azonban erre rátérnék, engedje meg a t. képviselőház, hogy a képviselőválasztásokról alkotott 1899: XV. t.-czikk két szakaszának intézkedéseire hívjam fel a t. háznak figyelmét. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon,) Ezen törvény 7. §-ának b) pontja a következőleg szól: »01y választókerületekben, a memelyek több községből állanak, a választóknak szükséges ellátása a választás helyén és annak idején meg van engedve.« Tehát a választóknak ellátása csak oly kerületekben van megengedve, a melyek több községből állanak, s nem olyan kerületekben, a melyekben csak egy község van. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Tudvalévőleg Csongrád maga képez egy kerületet. Es azért, mert néhány tanya fekszik a város körül, ez nézetem szerint községnek tekinthető nem lévén, meg kell állapítani határozottan azt is, hogy Csongrádon a napi ellátás a törvény szerint megengedve nincsen. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ugyancsak az 1899-ik XV. t.-czikk 137. §-ára is vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni, a mely akként intézkedik, hogy ha nagymérvű vesztegetés, vagy etetés, itatás gyakoroltatott, akkor a képviselőház bizottsági vizsgálatot rendel el. Tehát itt is konstatálnom kell, t. ház, hogy ugy a nagymérvű vesztegetés, mint külön a nagymérvű etetés-itatás olyan körülmény, a mely maga után vonja a vizsgálat elrendelését (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és a mennyiben kitűnnék, hogy nagymérvű etetés és itatás történt, az maga után vonja a választó-kerület képviselőküldési jogának felfüggesztését. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon ^ és a jobboldal egyes padjairól.) Őszintén megvallom tehát, t. ház, hogy nem lehetek egy nézeten a t. előadó úrral arra nézve, hogy Csongrádon az etetés és itatás nem öltött oly mérveket, a melyek egy ilyen radikális orvosszernek alkalmazását szükségessé tennék. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És ezen állításomnak igazolására nem kisebb tekintélyre hivatkozom, . . . (Nagy zaj! felkiáltások a szélsőbaloldalon: Lehetetlen