Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-143

143. országos ülés 1902 november lü-én, hétfőn. 299 A katonaság tehát, mint a hogy én azt gongoltam is, egyáltalában nem törődik azzal, hogy van-e képviselőház; (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalion.) hogy annak vannak határozmányai. Az nem respektál semmiféle alkotmányjogi kérdést, (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) semmiféle törvényt, . . . Bakonyi Samu: Pedig a honvédség esküt tesz rá! (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ' Kubik Béla: . . . azt sem, a mely az alkotmánynak sarkkövét képe/i. A hadsereg állam az államban. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.j Én valószínűnek tartom, — a mint én katonáékat ismerem •— hogy ők oly kérdésben, a melyben ők állást foglalnak, intézkedni is fognak, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) minélfogva megtörténhetik az az eset, hogy egy országgyűlési képviselőt felelőségre vonnak, és ezzel azon többi képviselőket, a kik ma még a honvédség vagy a közös hadsereg kötelékébe tartoznak, szabad megnyilatkozásukban terrorizálni kívánják. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás balfelél.) Pozsgay Miklós: Ha tetszik nekik, kurta vasra is verik! (Mozgás.) Kubik Béla: Én ez idő szerint ma egyebet nem szándékozom mondani, csak kérdést intézek az igen t. elnökséghez, hogy e tekintetben tett-e valamelyes intézkedést, és ha nem, kérem, hogy haladéktalanul intézkedjék, hogy a katonaság ez_ ügyben mindenféle eljárást szüntessen be, (Élén!: helyeslés a .szélsőbaloldalon.) mert mi azt meg nem engedhetjük, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hogy a mi alkotmányjogi kérdéseinkbe a hadseregnek beleszólása legyen, és a képviselő . . . Madarász József: A képviselő, az az! Kubik Béla: . . . szabad szólási jogának korlátozását oly alkotmányjogi sérelemnek tartjuk, a melyet megengedni semmiféle hatalom részéről sem szabad, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és a képviselőnek politikai magatartását korlátozni nem hagyjuk. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.j — Ezzel a bejelentéssel én a magam funkezióját ebben a kérdésben egyelőre befejezettnek kívánom tekinteni. (Helyeslés a szélsőbaluldalon.) Elnök : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Kubik Béla t. képviselő ur előadására van szerencsém megjegyezni a következőket: (Halljuk! Halljuk!) Minden kétséget kizáró tétel az, hogy mihelyt a képviselőház Nessi Pál képviselő ügyére nézve azt határozta, hogy azt a mentelmi bizottsághoz utasítja, és hogy a mentelmi bizottság véleményes jelentése alapján a képviselőház fog dönteni azon kérdés felett, vájjon forog-e fönn itt a mentelmi jognak megsértése, igen vagy nem: mindaddig, mig a képviselőház ebben a kérdésben nem határozott, az illető képviselő ellen semmi néven nevezendő eljárásnak helye nincs. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Azonban, t. ház, én azt hiszem, hogy itt az a parancsnokság, a melynek eljárásáról szó van, azt a vádat nem érdemli meg, mely Kubik Béla t. képviselőtársam felszólalásában foglaltatott, mert az a hatóság, — és ez talán mulasztás az elnökség részéről — hivatalos értesítést arról, hogy ez az ügy, mint mentelmi ügy a háznak bejelentetett, és itt döntés alatt áll, nem kapott. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Az szükségtelen !) Ilyen eset még nem fordult elő, és én azt hittem, hogy a köztudomás, miután a ház tanácskozásai a hivatalos lapban közöltetnek, e tekintetben elégséges. (Mozgás a szélsobaloldalon.) De e mellett bármely hatóság állhat alaposan arra az álláspontra, hogy a miről ő hivatalos értesítést nem kapott, azt ő puszta hírlapi tudósítás alapján tekintetbe venni nem tartozik. (Halljuk! Halljuk!) Én tebát a mai napon hivatalosan fogom értesíteni az illetékes parancsnokságot arról, hogy ISTessi Pálnak esete, mint mentelmi eset a képviselőháznak bejelentetett, és hogy a képviselőház dönteni fog a felett, hogy vájjon itt foglaltatik-e a mentelmi jognak megsértése, igen vagy nem? Magától értetik, hogj Nessi Pál képviselő urnak mindaddig nem szabad semmiféle olyan eljárásban részt vennie, mely a képviselőháznak döntése, alatt levő ezen ügyet érinti. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen nyilatkozatomban megnyugodni? (Helyeslés.) Akkor a napirendre térhetünk. Következik a napirend, t. i. az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 189, 191) tárgyalásának folytatása. Endrey Gyula jegyző: Bakonyi Samui (Halljak! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Bakonyi Samu: T. képviselőház! Megvallom, a vitának legutóbbi napjáig igen kényelmetlen helyzetben éreztem magamat, mert ugy állott a dolog, hogy fel kell szólalnom a nélkül, hogy azokra, a miket pártom szónokai a vita eddigi folyamában kifejtettek, a t. többség részéről bárki érdemesnek tartotta volna csak egy czáfoló megjegyzést vagy észrevételt is tenni. Ez a helyzet szombat óta megváltozott, mert az igen t. többségnek egyik illusztris tagja végre elérkezettnek látta az időt arra, hogy foglalkozzék azokkal az aggodalmakkal és ellenvetésekkel, a melyek az ellenzék részéről a most kért felhatalmazási törvénynyel szemben elhangzottak. Ez a tény kötelességemmé teszi, nemcsak a parlamenti illendőség szabályai folytán, hanem azok tartalma folytán is, a miket szerencsénk volt hallani, hogy tőlem telhető gyenge erővel foglalkozzam azokkal, a miket Nagy Ferencz igen t. képviselőtársam a legutóbbi ülésen elmondott. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Az igen t. képviselő ur legelső sorban azt a szemrehányást teszi az ellenzéknek, hogy a költségvetési provizóriummal szemben miért is 38 <