Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-142

278 Ík2. országos ülés 1902 november 8-án, szombaton. a határvonalnak az Ítélet által kijelölt, a hely­színén formálisan és egészen precziz módon való megállapítása után egyetértőleg végezze az át­adást és a két állam a _ maga autoritásával hajtsa az ítéletet végre. (Élénk helyeslés.) Ha ez megtörtént, akkor az ügy magáno­sok határvillongásának és zavarának többé nem lesz kitéve. Hogy az átadás a beczikkelyezés előtt, vagy azután történjék-e és hogyan tör­ténjék, az most mellékes dolog, mert az ítélet nem invalidálható, de azért az átadásnak a maga formájában, hivatalos autoritással kell megtör­ténnie. (Helyeslés.) A hivatalos átadásnak miként­jére nézve, annak precziz és szabatos keresztül­vitelére vonatkozólag már tárgyalok is az osztrák miniszterelnök úrral és mihelyt megállapodásra jutok, az ítéletnek az állam autoritásával való végrehajtása iránt intézkedni fogok. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások a szélső balolda­lon : De addig mi less ?) Rákosi Viktor: Zamoyszkit addig tiltsa ki! Széll Kálmán miniszterelnök: A míg ez meg nem lesz, magától értetődik, hogy a rend fen­tartásáról gondoskodni fogok (Altalános helyes­lés.) és ugyanily intézkedésre fogom felhívni az osztrák miniszterelnök urat is, a mint már fel is hívtam. Rákosi Viktor: Az az éhes lengyel várjon egy kicsit! Széf! Kálmán miniszterelnök: Semmi kétsé­gem az iránt és meg vagyok róla győződve, hogy hivatalos felszólalásom előzékeny fogadta­tásban fog részesülni. Azt hiszem, hogyha ezt a kérdés nyugodtan veszszük figyelembe, akkor meg fogunk nyugodni abban az Ítéletben, mert azt a törvény rendelte el és ha látják másfelől, hogy annak a törvény által megállapított nem­zetközi bíróságnak az Ítéletét most már forma­szerüleg is a kormánynak autoritásával fogjuk végrehajtani, akkor egész nyugodtan várhatjuk be ennek végrehajtását, mely közjogilag és min­den tekintetben korrekt felfogás alapján fog történni, a miről biztosithatom a t. képviselő­házat. (Élénk lielyeslés.) Ezek azok, miket a napirend előtti felszó­lalásokra nyilatkozni voltam szerencsés. (Élénk lielyeslés a jobboldalon.) Elnök: Minthogy napirend előtti felszólalá­sok esetében a házszabályok értelmében határo­zathozatalnak helye nincs, át fogunk térni a napirendre. Méltóztassék tehát meghallgatni az indítvány- és interpellácziós-könyvekbe történt bejegyzéseket. Nyegre László jegyző: Jelentem a t. ház­nak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegy­zés nincs, ellenben az interpellácziós-könyvben a mai napról a következő interpelláczió van be­jegyezve : (Halljuk I Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Az erdélyrészi adótárnokok kérvénye tárgyában a pénzügyminiszterhez. Elnök: TJgy hiszem, a t. ház beleegyezik abba, hogy az interpelláczió a mai ülés végén tétessék meg. (Helyeslés.) Következik a napirend harmadik pontja, vagyis az 1903. év első négy hónapjában vise­lendő közterhekről és fedezendő állami kiadá­sokról szóló törvényjavaslat általános tárgyalá­sának folytatása. Nyegre László jegyző: Nagy Ferencz! Nagy Ferencz: T. képviselőház! Előre ki­jelentem, hogy én az indemnity megszavazását a kormány iránti bizalom kérdésének nem tekintem, (Helyeslés a jobboldalon.) és hegy én megsza­vaznám azt még abban az esetben is, ha a kor­mány iránt bizalmatlansággal viseltetném. (Moz­gás a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Akkor is! ? Nagy Ferencz: Akkor is! Mert az ellenkező felfogás, meggyőződésem szerint, csak ugy hono­sodhatott meg ebben a képviselőházban, hogy azok, a kik ezt a nézetet vallják, jól tudják, hogy azok a konzekvencziák, a melyek szükség­képen beállanának akkor, hogy ha az indemnity a kellő időben megszavazva nem volna, vagyis újévkor .... Nessi Pál: Ez nem a mi hibánk! Nagy Ferencz: . .. . beállani nem fognak. ]STem fognak beállani, daczára annak, hogy az indemnity nincs megszavazva. (Mozgás a szélsö­baloldalon.) Hogy ezek a konzekvencziák micsodák, azt bővebben fejtegetni nem szükséges, hiszen azokat mindenki tudja. De már most, ha felteszem azt a kérdést, például Kossuth Ferencz képviselő­társamnak, vagy a többi felszólalóknak, a kik a velem ellenkező nézetet vallják, hogy ha azon dilemma elé állíttatnának akár a kormányon, akár ugy, hogy tanácsot adjanak saját felelő­ségükre, hogy január elsején be kell-e szüntetni okvetlenül az összes fizetéseket, a melyeket az államnak teljesítenie kell, (Ugy van! a szélsö­baloldalon.) tehát kell-e proklamálni az államnak a csődjét, hiszen ez ugyanazt jelenti, vagy pedig álljon be az a bizonyos ex-lex állapot, a mely az indemnity meg nem szavazása esetén be­állana, .... Nessi Pál: Messze vagyunk még attól. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Nagy Ferencz: .. . vájjon ő be fogná-e szüntetni az állam fizetéseit, meg fogná-e állí­tani az államnak gépezetét, vagy pedig azt fogná-e tenni, azt fogná-e tanácsolni, hogy ne tegyük ezt, daczára annak, hogy a kormány felhatalmazva a fizetésekre nincs, mégis telje­sítse a fizetéseket, akár egy szükségrendelet alapján, akár egyszerű hallgatólagos eljárással: akkor kérdezem Kossuth Ferencz t. képviselő­társamat, vagy pedig akár egy másik tagját az igen t. ellenzéknek, hogy melyik alternatívát fogná választani ? Nessi Pál: Azt, hogy mondjon le a kor­mány! (Ugy van! a szélsöbaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents