Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-141
Í4Í. országos ülés 1902 a szélsöbalőldalon.) Anglia nemzeti gazdagságát emelik és az angol nemzet közérzületét szívják magukba, s annak az országnak nagyságát viszik tetteikkel előre. (Ugy van! a bal- és a szélsőhaloldalon.) Es az az angol király mégis lemondott czivillistájának egy részéről, pedig talán ott is van akkora szaporaság az uralkodó családban, mint az osztrák dinasztiában. (Derültség a szélsöbalőldalon.) Thaly Kálmán: Akkora nincs! Lengyel Zoltán: Hát. t. miniszterelnök ur, nem érzi-e a helyzet sújtó voltát? Nem érzi-e ön ezen helyzet nyomasztó voltát, a melyből ki lehetne emelkedni egy ilyen nagy gondolattal: a melyből ki lehetne emelkedni, ha a dinasztia fejének megmondaná a kormány, hogy: »Uram, mutass jó példát, száz és százmilliókra menő kincseid hevernek mindenütt, ha tudnál lemondani, ha tudnád háztartásodat összébb vonni, akkor e nemzet minden fia is szivesebben viselné verejtékes munkája árán közterheit.« (Ugy van! a szélsöbalőldalon.) Hiszen két ország fizeti a czivillistát, s mindenik ugj fizeti, mint egy egész embernek, egy uralkodónak. A kettő együttvéve többet fizet, mint bármely ország népe. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalőldalon.) Hát ez sem elég, és ebből a pénzből csak egy udvartartást tudnak fentartani! És azt is csak ugy, a hogy most tartják fenn. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) De nemcsak az a baj, hogy nincs miből fizetni, hanem meg kell kérdeznünk azt is, hogy mi czélra kérik és kinek fizetjük azt a pénzt ? A költségvetésben a tétel »magyar királyi udvartartás* czim alatt szerepel. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Azt kérdem tehát én, hogy van-e tényleg magyar királyi udvartartás? Igenis van. (Felkiáltások a szélsöbalőldalon : Dehogy van!) Van, mert a magyar király akkor is magyar király, ha Bécsben lakik, ott pedig ő udvart tart, tehát van magyar királyi udvartartás, azonban hogy a magyar király magyarországi birtokaira, kastélyaira, váraira mennyit költ el, ez a lapokban részletesen, tételről tételre volt kitüntetve. Sajnálom, hogy ez nincs itt nálam, de, ha jól emlékszem, a királynak összes magyarországi költségei 910,000 forintot tesznek. (Felkiáltások a szélsöbalőldalon: Nem volt annyi! Korona volt az!) Mindegy, akármennyit tesz is, de tény az,, hogy az a civillistának egy igen kicsi része, a mit itt költenek. Tény az, hogy, ha nem csinálok is valami nagy számítást, ha nem számitok is fel nagy kamatokat, Magyarország azon a czimen, a mit a dinasztia tőlünk kapott udvartartás czimén és a mit nem itt költött el, kétszáz millió forintnál többet fizetett Ausztriának 1867 óta. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalőldalon.) Ott. t. ház, muzeumokat, színházakat tartanak fenn, sőt még színésznőket is tartanak el. (Mozgás johbfelbl.) Nálunk Mátyás királynak hajdani fényes palotája helyére állami kamatmentes kölcsönből építenek palotát, a melynek a kamatai az állami zárszámadásban, ha november 7-én, pénteken. 2(i7 azt az összeget is tekintem, a mennyivel a kötvények olcsóbban kelnek el a névértéknél, körülbelül 830—850 ezer koronát tesznek ki évenkint. Deák Ferencz azt mondta, hogy Magyarország ugyanolyan czivillistát fizessen, mint Ausztria. Az ő tanítványának, Széll Kálmánnak idejében pedig, ma már 800,000 koronával többet fizet. Igazán lehetne erre a palotára egy olyanféle felírást tenni, a milyet az a falusi biró tett a községházára, a mikor rávésette, hogy: »Épittette Juhász Gábor, a község költségén,« Azt mondják, hogy azért kell több czivillista, mert nagyon megszaporodtak az uralkodó-ház tagjai. Kossuth Ferencz: Az ország erről nem tehet. Lengyel Zoltán: Azt mondta erre pártvezérem, hogy az ország nem igen tehet erről. Ezeknek az uraknak igen sok apanázs kell. Én azonban azt hiszem, hogy Ferencz Ferdinánd ő fensége, s talán más is meg tudna élni apanázs nélkül is, mert van neki elég magánvagyona. Azonfelül azt is tudom, hogy azokért a nagy katonai állásokért, a melyeket betöltenek, szintén fizettünk eleget. De egyet még ezenkívül is tudok és ez az, hogy ismerem a Habsburgháznak egy egyenes leszármazóját Budapesten, a ki nem kap semmi apanázst és mégis igen tisztességes keresete van. (Derültség a szélsöbalőldalon.) Nézzük már most ezek után, mi is az a magyar királyi udvartartás? (Halljak! Halljuk! a szélsöbalőldalon.) Ez annyira érdekes dolog, hogy a t. túloldal fáradó figyelméből is meg fog valami kis részecskét ragadni. (Halljak! Halljuk ! a, szélsöbalőldalon.) Miképen jön le a király Budapestre? (Egy hang a szélsöbalőldalon: Vonaton! Derültség.) Nessi Pál: Székvárosába! Lengyel Zoltán: Lehet, hogy ezeket a dolgokat talán nem tudom egészen jól, de mindenesetre eléggé tájékán fogok járni. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbalőldalon.) Hát ugy tudom, a Hofmeisteramt kiad valami czirkulárét, abban kiadja utasításait a Hofceremonienamtnak, a Hofwirtschaftsamtnak — ha kitörik a nyelvem, ne vegyék kérem rossz néven — a Hofstallamtnak, a Hofkelleramtnak és igy tovább. A Hofceremonienamt gondoskodik róla, hogy mennyi legyen a lakájok száma, a Wirtsckaftsamt, hogy miféle service-eket hozzanak le, és a Hofstallamt, hogy melyik szürkét és melyik sárgát hozzák le, a Hofkelleramt pedig kiválogat a pinczékből, hogy valami magyar is legyen, egy-két üveg tokajit, a többi mind rajnai, _burgundi bor. Thaly Kálmán: És bécsi vizet is hoznak! Lengyel Zoltán: Azután jön az utolsó parancs, az intézkedések végén, a mely azt mondja, hogy Franz Wunderbaldinger reist ekkor és ekkor ab. Ugy látszik, hogy ez a Franz Wunderbaldinger igen kellemes ur lehet, mert ő Felsége mellett teljesiti a legközelebbi szolgálatot. Mikor Wunderbaldinger ur vonatra ül, 34*
